adozona.hu
BH+ 2004.5.226
BH+ 2004.5.226
Taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perben nem vizsgálható a határozat alapján megkötendő szerződés - az adott esetben munkaszerződés - érvényessége [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (3) bek., 32. § (3) bek., 150. § (2) bek. g) pont, 299. §, Pp. 23. § (1) bek., 349. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 2000. március 7-én megtartott taggyűlése T-2000-I-3. sorszámú határozatával elfogadta a taggyűlés napirendi pontjait a kiküldött taggyűlési meghívónak megfelelő sorrendben. A 6. napirendi pont a meghívó szerint az ügyvezetővel kötendő szerződés jóváhagyása volt. A taggyűlés T-2000-I.-6. számú határozata az alábbiak szerint szól: "a taggyűlés T-2000-I.6. számú határozatával 4268 igen szavazattal (79,20%), (1121 tartózkodó szavazat 20,80%) elfogadja a társaság ügyvezetőjével kötendő ...
BH+ 2004.5.226 Taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perben nem vizsgálható a határozat alapján megkötendő szerződés - az adott esetben munkaszerződés - érvényessége [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (3) bek., 32. § (3) bek., 150. § (2) bek. g) pont, 299. §, Pp. 23. § (1) bek., 349. §].
Az alperes 2000. március 7-én megtartott taggyűlése T-2000-I-3. sorszámú határozatával elfogadta a taggyűlés napirendi pontjait a kiküldött taggyűlési meghívónak megfelelő sorrendben. A 6. napirendi pont a meghívó szerint az ügyvezetővel kötendő szerződés jóváhagyása volt. A taggyűlés T-2000-I.-6. számú határozata az alábbiak szerint szól: "a taggyűlés T-2000-I.6. számú határozatával 4268 igen szavazattal (79,20%), (1121 tartózkodó szavazat 20,80%) elfogadja a társaság ügyvezetőjével kötendő munkaszerződést a kiküldött munkaszerződés szerint, az azt módosító - a jegyzőkönyvhöz mellékelten becsatolt - "Hozzászólás a 6. napirendi ponthoz" című javaslat szerinti módosításokkal, kivéve ennek 8. pontját". E határozat meghozatalát követően került sor az ügyvezető megválasztására a 7. napirendi pont alatt, a taggyűlési meghívóban szereplő sorrendnek megfelelően. A felperes a 6. számú napirendi ponttal kapcsolatos határozat meghozatalánál tartózkodott, a 7. sorszámú határozatban megválasztott ügyvezető a 6. sorszámú határozat meghozatalában részt vett.A felperes 2000. április 3-án érkeztetett keresetében a 6. napirendi pont kapcsán hozott határozat hatályon kívül helyezését kérte az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 42. §-ára és 48. § (2) bekezdésére hivatkozással. Előadta, a 6. napirendi pont kapcsán hozott határozat kapcsán dr. H. J. ügyvezető jogszerűen nem szavazhatott volna, szavazása a Gt. 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakba ütközött. Ő volt ugyanis az egyetlen jelölt az ügyvezetői tisztségre. Az elfogadott munkaszerződés pedig jogszabálysértő, ellentétes a Munka Törvénykönyve (Mt.) 76. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal, mivel nem szabályozza a munkavégzés helyét. A szerződés 7. és 8. pontja ugyancsak semmis kikötéseket tartalmaz, azok ellentétesek a Gt. 24. § és 30. §-ában foglaltakkal, illetve a munkavállalót megillető végkielégítés az Mt. 4. §-ában írtakkal.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szavazásra szabályszerűen került sor, a munkaszerződés érvényességének megítélése vonatkozásában a peres bíróság hatáskörének hiányára hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság 2001. május 2-án kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 14 000 Ft perköltséget. Az ítélet indokolásában kifejtettek szerint a taggyűlés összehívására a felperes által sem vitatottan szabályszerűen került sor, a 6. napirendi pont vonatkozásában jogszerűen szavazhatott a 7. napirendi pontnál megválasztott ügyvezető, hiszen ekkor még nem lehetett tudni kit választ meg a társaság vezető tisztségviselőnek. Maga a taggyűlési határozat önmagában sem a Gt., sem más jogszabály rendelkezésébe nem ütközött. A munkaszerződés érvényessége az adott bíróság előtt nem vitatható, figyelemmel a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése folytán irányadó Pp. 349. §-ában foglaltakra.
A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság 2001. október 30-án kelt ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltséget 5000 Ft-ra leszállította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 3100 Ft másodfokú perköltséget. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében lényegében indokai alapján hagyta helyben. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel hangsúlyozta a felperes a Gt. 299. §-ára hivatkozással nem vitathatja a taggyűlés napirendi pontjainak jogszerűségét, hiszen a napirendi pontokat, azok sorrendjét elfogadó taggyűlési határozatot keresettel nem támadta. Rámutatott, az alperes nem sértette meg a Gt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat a 6. napirendi pont tárgyalásakor a taggyűlés ugyanis nem a Gt. 150. §-a (2) bekezdés g) pontja szerinti kérdésről határozott. A határozattal nem az ügyvezetővel kötendő szerződést hagyta helyben, hanem csak egy majdan megkötendő szerződés tervezetről döntött.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, keresetének megfelelő határozat meghozatalát kérte. Vitatta a taggyűlés szabályszerűen összehívott voltát. Álláspontja szerint a taggyűlésnek a társasági szerződést - a Gt. 299. §-ának előírását követve - a Gt.-nek megfelelően módosítania kellett volna. A 6. napirendi pont a taggyűlési meghívó szerint az ügyvezetővel kötendő szerződés jóváhagyása volt, nem egy szerződés tervezet véleményezése. Ha a 6. napirendi ponttal összefüggésben keletkezett taggyűlési határozat valóban szerződés tervezet véleményezése volt, akkor a határozat meghozatala a Gt. 18. §-ának (3) bekezdésében foglaltakba ütközött. A szerződés tervezetet a felügyelő bizottság nem vizsgálta, nem véleményezte, ami a Gt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglaltak megsértését jelenti. A szerződés tartama vonatkozásában előadta a szerződés ellentétes az Mt. 76. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal, a 7. pont ellentétes a Gt. 30. §-ában foglaltakkal, a 8. pont pedig a Ptk. 5. §, az Mt. 4. §, illetve a Gt. 24. §-ában írtakkal. Hangsúlyozta a Gt. 47. §-a jogforrási korlátot nem tartalmaz, munkajogi szabály megsértése esetén is mód van taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérni.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között bírálta, bírálhatta felül. Figyelemmel e keretekre, a Gt. szabályait alkalmazva kellett elbírálni, hogy a felvetetett kérdések jogszerűen kerültek-e elbírálásra.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a Gt. 299. §-ában foglaltak megsértése miatt ítélte úgy, hogy a 2000. március 7-én megtartott taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű. Ez az álláspont azonban nem helytálló, önmagában ugyanis az, hogy az alperes taggyűlésének a Gt. 299. §-a szerinti döntést is meg kellett volna hoznia, nem jelenti azt, hogy a 2000. március 7-én megtartott taggyűlés összehívása nem volt szabályszerű. Erre maga a felperes sem hivatkozott ténylegesen, hiszen csak a 6. napirendi pont kapcsán hozott határozat hatályon kívül helyezését kérte keresetében. Ha a felperes álláspontjához következetes valamennyi, az adott taggyűlésen hozott határozat hatályon kívül helyezését kellett volna kérnie, többek között a napirendi pontokat elfogadó taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését is, ahogy arra az ügyben eljárt bíróságok rámutattak.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a jogerős ítélet indokolásában szereplő azt az okfejtést, mely szerint a 6. napirendi pont kapcsán a taggyűlés csak egy szerződés tervezetről döntött, így a Gt. 32. §-ának (3) bekezdésében foglaltak nem kerültek megsértésre. A határozat a taggyűlési meghívóval is összhangban van, az alperes tehát nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben állítottakkal ellentétesen a Gt. 18. §-ának (3) bekezdésében írtakat. A meghívó is 6. napirendi pontot az ügyvezetővel kötendő szerződés jóváhagyásaként jelölte meg, mely csak szerződés tervezet jóváhagyását jelenthette, miután a meghívó szerint is az ügyvezető személyéről csak ezt követően dönt a taggyűlés. A Legfelsőbb Bíróság ugyancsak osztotta az ügyben eljárt mindkét bíróságnak azt az álláspontját, hogy a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perben nem vizsgálható, hogy a taggyűlési határozat alapján megkötött munkaszerződés érvényes-e. Egyrészt azért, mert a két per tárgya eltérő, másrészt a munkaszerződés érvényességének megállapítása a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik, a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perben nem vizsgálható a határozat alapján megkötött szerződés, jelen esetben munkaszerződés érvényessége.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.II.30.929/2002.sz.)