adozona.hu
BH 2004.5.198
BH 2004.5.198
A társaság tagjának a társasági szerződésben szabályozott külön joga csorbításához a taggyűlés egyhangú határozatára van szükség. A külön jogra vonatkozó megállapodás a társasági szerződés bármely részében, az üzletrész szabályaitól elkülönítve is elhelyezhető [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 123. § (2) bekezdés d) pont, Gt. 160. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Tv és Rádió Kht. 1996. december 3-án kelt létesítő okirattal hozta létre a K. M. Jogú Város Önkormányzata rádió és televízió műsorszolgáltatásra. A médiatörvény rendelkezései miatt azonban a Kht. nem volt jogosult egyidejűleg televízió és rádió szolgáltatás nyújtására, ezért született döntés arról, hogy a médiatörvény rendelkezéseit figyelembe véve a K. Tv és Rádió Kht. részvételével egy olyan Kft.-t alapítanak, amely rádióműsor szolgáltatására jogosult. A K. Megyei Város Közgyűlése hat...
BH 2004.5.198 A társaság tagjának a társasági szerződésben szabályozott külön joga csorbításához a taggyűlés egyhangú határozatára van szükség. A külön jogra vonatkozó megállapodás a társasági szerződés bármely részében, az üzletrész szabályaitól elkülönítve is elhelyezhető [1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 123. § (2) bekezdés d) pont, Gt. 160. §].
A K. Tv és Rádió Kht. 1996. december 3-án kelt létesítő okirattal hozta létre a K. M. Jogú Város Önkormányzata rádió és televízió műsorszolgáltatásra. A médiatörvény rendelkezései miatt azonban a Kht. nem volt jogosult egyidejűleg televízió és rádió szolgáltatás nyújtására, ezért született döntés arról, hogy a médiatörvény rendelkezéseit figyelembe véve a K. Tv és Rádió Kht. részvételével egy olyan Kft.-t alapítanak, amely rádióműsor szolgáltatására jogosult. A K. Megyei Város Közgyűlése határozata alapján kötötték meg azt a társasági szerződést, amelyben a S. M. TIT 75%-os a K. Tv és Rádió Kht. 25%-os részvételével létrehozták 1998. május 13-án a K. Rádió Kft.-t. A gazdasági társaság tevékenységi köre magában foglalja a rádió és a televízió műsorszolgáltatási tevékenységet. Az alapítók szándékának megfelelően mind az eredeti, mind a 2002. május 29-én módosított társasági szerződés 16. pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "a Kft. a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységet úgy látja el, hogy azzal térítésmentesen külön szerződésben megbízza a K. Tv és Rádió Kht.-t a frekvencia-felhasználási jog idejére ezen tevékenységek végzésével. Frekvenciahasználati díjat a Kft. a Kht.-től nem kér. A Kft. tevékenységét úgy végzi, hogy biztosítja az önkormányzati kérdésekről folyamatos és pártatlan információ átadást. A Kft. biztosítja, hogy minden nap este 8 óra után egy műsorsávban, átlagban napi 30 percben az S. M.-i TIT tevékenységét bemutató ismeretterjesztő, kulturális és közéleti műsort sugároz. Egyebekben a Kft. tagjai sem közvetve, sem közvetlenül nem gyakorolnak hatást a műsorszerkesztés koncepcionális és strukturális kérdésekben történő döntéseire. Ezt kizárólagosan az ezzel megbízott Kht.-re bízzák." A társasági szerződés alapján a Kft. és Kht. külön megbízási szerződést kötött, amelyben a K. Rádió Kft., mint megbízó megbízta a K. Tv és Rádió Kht.-t "kizárólagos joggal műsorkészítő tevékenységének ellátásával - a reklámterületének értékesítése is beletartozik - a megbízó frekvencia felhasználási jogosultságának időtartamára napi 24 órás adás készítésére."A 2003. május 12-én megtartott taggyűlésen a K. Rádió Kft. többségi tulajdonosának 75%-os igenlő szavazatával a kisebbségi tulajdonos 25%-os ellenszavazata mellett a taggyűlés elfogadta a 68/2003. számú határozatát, amelyben kimondták, hogy a Kft. a K. Tv. és Rádió Kht. közötti megbízási szerződés rendes felmondással felmondja és felhívta az ügyvezető igazgatót a felmondási okirat elkészítésére, valamint a megbízott felé történő továbbítására. Ezt követően a K. Rádió Kft. 2003. május 19-én a megbízási szerződést a Ptk. 321. § valamint a megbízási szerződés 14. pontja és a taggyűlés 68/2003. számú határozata alapján felmondta.
A taggyűlési határozatot a K. Tv. és Rádió Kht. a 2003. június 4-én érkezett keresetlevelében a Gt. 47. § (1) bekezdése alapján megtámadta.
Ezt követően a K. Rádió Kft. taggyűlése 2003. szeptember 15-i taggyűlésen meghozta a 75/2003. számú határozatát, amely a következőket tartalmazza: "a K. Rádió Kft. taggyűlése 75-25%-os szavazati többséggel úgy dönt, hogy a K. Rádió Kft. és a K. Tv. és Rádió Kht. között megkötött megbízási szerződést rendkívüli felmondással felmondja, figyelemmel arra, hogy a megbízott (K. Tv. és Rádió Kht.) súlyos szerződésszegést követett el, a Polgári Törvénykönyvben illetve a megbízási szerződésben megjelölt kötelezettségét nem teljesítette, különös tekintettel az utasítások teljesítésére vonatkozó kötelezettségek elmulasztására." A K. Rádió Kft. ügyvezetője ezt követően 2003. szeptember 22-én közölte a K. Tv és Rádió Kht.-vel, hogy a megbízási szerződést rendkívüli felmondással felmondja.
A felperes a 2003. szeptember 26-án érkezett 2. G. 40.058/2003 számú ügyben benyújtott keresetlevelével ezt a taggyűlési határozatot is megtámadta, annak hatályon kívül helyezése iránt terjesztett elő keresetet.
A két pert a megyei bíróság a Pp. 149. § (1) bekezdése alapján egyesítette, és a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy a hatályos Gt. 123. §-hoz fűzött indokolás szerint a Gt. a Kft.-re vonatkozó szabályozás diszpozitív jellegét kógens jellegűre változtatta, s e szakaszban tételesen felsorolta azokat a tartalmi elemeket, melyek szabályozását a tagok számára a társasági szerződésben lehetővé teszi. A tagok tehát nem vehetnek be bármilyen rendelkezést a társasági szerződésbe, csak a törvény által nevesítetteket, ha pedig ezzel - a törvénytől eltérő - szabadsággal élni kívánnak, úgy azt mindenképpen a társasági szerződésben kell szabályozniuk. E kifejezett törvényalkotói szándékból az következik, ha a tagok úgynevezett külön jogot kívánnak alapítani, ezt csak a társasági szerződésben tehetik meg. Magába foglalja ez továbbá azt is, hogy a társasági szerződésben kell rendelkezniük az eltérő jog tartalmáról, gyakorlásának részletes feltételeiről, a felek ezen kérdések rendezését nem bízhatják külön polgárjogi szerződésre, mindezt a társasági szerződésnek kell tartalmaznia. Ennek hiánya arra utal, hogy a felek nem alapítottak külön jogot, ennek tételes részletes feltételei a társasági szerződésben nem szerepelnek. Az a tény, hogy az alperes a felperest bízta meg kizárólagosan műsorkészítéssel, a felek polgári jogi megállapodása, nem a felperes üzletrészéhez fűződő eltérő tagsági jog. Fentiekre tekintettel a műsorkészítésre vonatkozó megbízási szerződés felmondása során nem szükséges a Gt. 160. § szerinti egyhangú határozat, a többségi döntéssel meghozott határozat a Gt. rendelkezéseinek megfelel.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását. Kérte, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül mindkét társasági határozatot. Bejelentette, hogy az elsőfokú eljárásban sem kért perköltséget, és annak megállapítását a másodfokú eljárásban sem kéri.
Fellebbezésében előadta, hogy az elsőfokú bíróság a Gt. 160. § téves értelmezésével hozott ítéletet. A Gt. 9. § alapján megállapítható, hogy a tagok a Gt. rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A felek a társasági szerződés 16. pontjában megállapodtak abban, hogy az alperes társaság a műsorkészítő tevékenységet úgy látja el, hogy azzal térítésmentesen megbízza a felperes társaságot a frekvencia felhasználási jog idejére. Ezt a megállapodást nem lehet másként értelmezni, minthogy a felek szerződéses kötelmet alapítottak a társasági szerződésben, amely a felperes javára külön jogot biztosít. A felek a megbízási megállapodás lényeges kérdései tekintetében már a társasági szerződésben megállapodtak, mivel az tartalmazza a megbízás tárgyát, a megbízás idejét és az ellenszolgáltatást. A társasági szerződés 16. pontja nélkül a felperes a társasági szerződést nem kötötte volna meg, ez a szerződési feltétel a társaság létrehozásának célja volt és az elsőfokú bíróság a szerződés 16. pontjában foglaltakat figyelmen kívül hagyta a döntése meghozatalánál. A szerződés 16. pontját nem teszi semmissé vagy érvénytelenné az, hogy a felek külön megbízási szerződést kötöttek. A felperes álláspontja szerint a felek a Gt. 123. § rendelkezéseit figyelembe véve állapodtak meg a szerződés 16. pontjában és álláspontja szerint a Gt. 160. §-ban biztosított külön jog nem szűkíthető le a Gt. egyéb helyein szabályozott tagsági jogokra.
Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira tekintettel. Kérte a felperes perköltségben való marasztalását. Az alperes álláspontja szerint a felek a társasági szerződés 16. pontjában nem szabályozták a köztük lévő jogviszony tartalmát, erre a megbízási szerződésben került sor. A felek a 16. pontban csak azt deklarálták, hogy külön szerződéses jogviszonyt kívánnak létrehozni a műsorkészítési tevékenység ellátására, ennek a szerződésnek a megkötésére a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően került sor, a polgári jogi szerződés, pedig a Ptk. szabályai alapján felmondható. Az alperes álláspontja szerint a fellebbezés minden jogszabályi alapot nélkülöz.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az elsőfokú bíróság a tényállást alapvetően helyesen állapította meg. Azt a másodfokú bíróság annyival egészíti ki, hogy a felek által 1998. május 13-án megkötött társasági szerződés 16. pontja a felperes javára külön jogként biztosította azt, hogy a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységet a felperes látja el a frekvencia felhasználási jog idejére, továbbá a Kft. a Kht.-től frekvenciahasználati díjat nem kért.
Az így kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogi indokolással utasította el a felperes keresetét. Az alperes a 68/2003. és a 75/2003. számú határozataiban formálisan csak arról döntött, hogy a megbízási szerződést rendes illetve rendkívüli felmondással felmondja. Egy magánjogi szerződés megkötése vagy felmondása csak akkor igényli a taggyűlés határozatát, ha a társasági szerződés vagy a Gt. előírásai alapján ez indokolt, egyébként a vezető tisztségviselő önállóan dönt a szerződés megkötése és felmondása kérdésében.
A felek között társasági szerződés 12/A/j) pont csak abban az esetben írja elő a taggyűlés jóváhagyását, ha olyan szerződést kötnek, amelynek értéke a törzstőke legalább 1/4-ét meghaladja, illetve amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt. A szerződés e pontjának rendelkezése a Gt. 123. § (2) bekezdés k) pontjának előírásán alapul. Taggyűlési határozat meghozatalát tehát ebben az esetben a társasági szerződés 12/A/j) pontjának az előírása tette indokolttá, a szerződés megkötésére vonatkozó speciális szabályokat ugyanis a szerződés felmondására is alkalmazni kell külön kikötés nélkül. Ilyen esetben a taggyűlés a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg határozatát a társasági szerződés 12/d) pontja értelmében.
Más a helyzet, ha a taggyűlési határozat a társasági szerződést módosítja vagy valamelyik tag külön jogát érinti. Bár a kereseti kérelemmel támadott taggyűlési határozatok a társasági szerződés módosításáról nem rendelkeznek, tartalmilag annak tekintendők, mivel a felmondással a társasági szerződés 16. pontja is hatálytalanná válik, ami a szerződés módosítását jelenti. A társasági szerződés módosításához - ha az külön jogot nem érint - a társasági szerződés 12/D. és a Gt. 159. § (1) bekezdés rendelkezése alapján háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozat szükséges, amely feltétel a szavazás során megvalósult. Ezért kellett vizsgálni, hogy a társasági szerződés 16. pontja rendelkezik-e olyan külön jogról, amely miatt a Gt. 160. § előírása miatt egyhangú határozat szükséges.
Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak annak a megállapításával, hogy a Gt. 123. § rendelkezései alapján, amennyiben a tagok külön jogot kívánnak alapítani, ezt csak a társasági szerződésben tehetik meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint azonban a szerződés 16. pontjának megfogalmazásával a szerződő felek a Gt. 123. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tettek. A Gt. nem tartalmaz olyan előírást, hogy az úgynevezett külön jogra vonatkozó kikötésnek a társasági szerződés üzletrészre vonatkozó szabályai között kell elhelyezkedni. Önmagában abból a tényből, hogy a társasági szerződésnek az üzletrészt szabályozó 7-11. pontja a külön jogra vonatkozóan előírásokat nem tartalmaz, nem vonható le olyan következtetés, hogy a felek külön jogot nem alapítottak a felperes javára. Az úgynevezett külön joggal kapcsolatban a Gt. további részletszabályokat nem tartalmaz, ezért a külön jog tartalmát a felek a társasági szerződésben szabadon állapíthatják meg. A bírói gyakorlat elemzése alapján is csak annyi állapítható meg, hogy a külön jog a hitelező kielégítése és a pótbefizetés kérdésében kizárt. (BH 1992/257.) Ebből következik, hogy külön jogként a társasági szerződésben előírhatták azt, hogy a műsorkészítés joga a társaság egyik tagját illeti meg. A társasági szerződés 16. pontja semmilyen kizáró rendelkezésbe nem ütközik, egyértelmű előírást tartalmaz, amikor kimondja, hogy a Kft. a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységét úgy látja el, hogy azzal térítésmentesen külön szerződésben megbízza a K. Tv és Rádió Kht.-t a frekvencia felhasználási jog idejére. Téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felek egy polgárjogi szerződésben szabályozták azokat a kérdéseket, amelyeket a társasági szerződésben kellett volna szabályozniuk. A külön jogra vonatkozó alapvető rendelkezések a társasági szerződésben megtalálhatók, a Gt. nem tiltja, hogy a külön jog részletszabályait egy magánjogi szerződésben rögzítsék. Ennek csak annyi következménye van, hogy mindazok a kérdések, amelyek a társasági szerződésben nem kerültek szabályozásra, nem élvezik a külön jogra vonatkozó kivételes szabályozás adta védelmét.
A felek között létrejött megbízási szerződés - melyet többször, legutóbb 2001. szeptember 14-én - módosítottak, a külön jogon túlmenő rendelkezéseket (pl. reklámfelület értékesítése) is tartalmaz. Ezek a szerződéses megállapodások a szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint bírálandók el. A társasági szerződés elemzése alapján az állapítható meg, hogy a társasági szerződés 16. pontjában az alábbi külön jogot biztosították a felperes részére:
- a Kft. a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységét úgy látja el, hogy a frekvencia felhasználási jog idejére ezt a tevékenységet a felperes végzi;
- frekvenciahasználati díjat a Kft. a Kht.-tól nem kér.
A szerződés 16. pontja a TIT javára is rögzít külön jogokat, melyek a következők:
- a Kht. a műsorkészítő és szolgáltató tevékenységét térítésmentesen végzi;
- a Kft. biztosítja, hogy minden nap az este 8 óra utáni műsorsávban átlagban napi 30 percben a S. M.-i TIT tevékenységét bemutató ismeretterjesztő, kulturális és közéleti műsort sugároz.
Miután felperes javára külön jogot biztosítottak a társasági szerződésben és a két taggyűlési határozat ezt a külön jogot érintette, ezért a Gt. 160. § előírása értelmében ehhez a taggyűlés egyhangú határozatára lett volna szükség.
Bár a felek erről nem nyilatkoztak, a bíróság vizsgálta, hogy a Gt. 18. § (5) bekezdése alapján a felperes a vele kötött szerződés felmondása kérdésben szavazhatott vagy sem. A Gt. 18. § (5) bekezdése kimondja, hogy a határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, továbbá az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, vagy aki ellen pert kell indítani. Jelen esetben e feltételek egyike sem állt fent, ezért a felperes szavazatát figyelembe kell venni a határozat meghozatalánál. Miután a társaság nem egyhangú határozattal döntött a külön jog megvonásáról, a meghozott határozat a Gt. 160. § rendelkezésébe ütközik, így a perindításnak a Gt. 47. § (1) bekezdésében írt feltételei fennállnak.
A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a törvénysértő határozatokat hatályon kívül helyzete. (Pécsi Ítélőtábla Gf. II. 30.460/2003. sz.)