adozona.hu
BH 2004.5.194
BH 2004.5.194
I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek.; Pp. 50. § (1) bek.; Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja, 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. II. Ha az adós jogalanyiságát
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. K. és Sz. Kft. hitelező 2002. június 21-én kezdeményezett felszámolási eljárást a P. É. Kft. adóssal szemben. A Fővárosi Bíróság a kérelmet az adós székhelye szerint illetékes Megyei Bírósághoz tette át. Az iratok 2002. december 9-én érkeztek meg az illetékes bírósághoz. A hitelező kérelmét az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzésével a többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján hivatalból elutasí...
BH 2004.5.194 I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek.; Pp. 50. § (1) bek.; Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja, 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.].
II. Ha az adós jogalanyiságát elveszti, ellene a felszámolási eljárás - amely csak az adós vagyonára terjed ki - nem folytatható. Az eljárásba az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) nem vonhatók be. Ez utóbbi személyek esetleges helytállási kötelezettsége csak külön polgári perben állapítható meg [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 56. §].
A K. K. és Sz. Kft. hitelező 2002. június 21-én kezdeményezett felszámolási eljárást a P. É. Kft. adóssal szemben. A Fővárosi Bíróság a kérelmet az adós székhelye szerint illetékes Megyei Bírósághoz tette át. Az iratok 2002. december 9-én érkeztek meg az illetékes bírósághoz. A hitelező kérelmét az elsőfokú bíróság a 3. sorszámú végzésével a többször módosított 1991. évi IL. törvény 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján hivatalból elutasította, mert az adós korlátolt felelősségű társaságot a Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2003. január 13-án jogerőre emelkedett végzésével hivatalból törölte a cégnyilvántartásból, ezért az adós a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 53. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogalanyiságát elvesztette. E végzés ellen a hitelező élt fellebbezéssel.Jogorvoslati kérelmében előadta, hogy az elutasítással megengedhetetlen joghátrány éri. Hangsúlyozta, hogy már jóval az adós törlése előtt megindította a felszámolási eljárást. Álláspontja szerint a hivatalbóli törlés csak olyan esetben fordulhat elő, amelyért a társaság tagjai felelősek, így az elsőfokú bíróságnak "a felelősség-átvitel alkalmazásával a társaság tagjai irányában kellett volna a hitelezői igény érvényesítésével kapcsolatos eljárást folytatni." Ezért kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását arra, hogy "a hitelező igényét a társaság tagjai irányában érvényesítse."
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetésre jutott. A hitelező a fellebbezésében nem hozott fel olyan új tényt vagy bizonyítékot, amely alkalmas lenne az elsőfokú bíróság helytálló végzésének a megváltoztatására.
A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A többször mód. Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint e törvény alkalmazásában adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni.
A többször mód. Cstv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámolási eljárás körébe az adós gazdálkodó szervezet vagyona tartozik. A (2) bekezdés szerint a gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) lévő vagyon. A törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Azt, hogy mi minősül e törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek, a törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja sorolja fel. A 6. § (2) bekezdésének értelmében azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy a felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Így, bár a Pp. 111. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbe lépéséig, illetve perbe vonásáig félbeszakad, felszámolási eljárás esetén a fél jogképességének elvesztése miatt az eljárás félbeszakadása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor. A felek perbeli jog- és cselekvőképességét pedig a Pp. 50. §-ának (1) bekezdése értelmében e bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja.
A gazdasági társaságok létrejöttére és megszűnésére vonatkozó szabályokat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) tartalmazza. A Gt. 53. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a gazdasági társaság megszűnik, ha a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését. A (2) bekezdés szerint a gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A Gt. 121. §-ának (1) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - e törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
A fentiek szerint az adós gazdálkodó szervezet a cégnyilvántartásból való jogerős törlésével a jogalanyiságát elvesztette, jogilag nem létező cég ellen pedig felszámolási eljárást lefolytatni nem lehet. A hitelező által hivatkozott közvetlen "felelősség-átvitel" jogintézményét a magyar jogrendszer nem ismeri. Nincs olyan rendelkezés, amely az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárásba az adós gazdálkodó szervezet tagjainak bevonását lehetővé tenné. A felszámolási eljárás ugyanis csak az adós társaság vagyonára terjed ki. A tagok vagyona csak akkor fog a társaság által ki nem elégített követelések fedezetéül szolgálni, ha a hitelező a tagok felelősségét - a Gt. 56. §-ban szabályozottak szerint - érvényesíti. Ha a tag felelőssége a gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért - ahogy jelen ügyben is - korlátozott volt, a tag felelőssége a társaság megszűnésekor felosztott társasági vagyonból a tagnak jutó rész erejéig áll fenn a megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért (Gt. 56. §).
A Gt. 56. §-ának (3) és (4) bekezdése pedig - kivételes esetekben - lehetőséget nyújt a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségének megállapítására is. Erre azonban csak a tagok ellen az általános hatáskörű bíróság előtt indított perben van lehetőség, ahol a tagok felelősségét megalapozó - a Gt.-ben meghatározott - feltételek fennállását a hitelezőnek bizonyítania kell. A tagok felelősségének jogerős bírósági megállapítását követően lesz a hitelező abban a helyzetben, hogy a követelését velük szemben végrehajtási eljárás, illetve esetlegesen - gazdálkodó szervezet tag esetében, eredménytelen végrehajtást követően - felszámolás útján érvényesítse.
A fent kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján - helyes indokaira tekintettel - helybenhagyta. (Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 40892/2003. sz.)