adozona.hu
BH 2004.4.152
BH 2004.4.152
A gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben nemcsak a vezető tisztségviselői megbízás, hanem a társasági részesedés megszerzése vonatkozásában is hozzájárulást adhat a társaság legfőbb szerve - Az azonos tevékenység megítélésénél a cégjegyzékbe bejegyzett adatok az irányadók [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 25. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság 1995. február 23. napján jegyezte be a cégjegyzékbe a P. 2000 Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelynek 2000. április 20. napjától J. M. és L. L. a tagjai; cégjegyzésre jogosult ügyvezetője L. L.; a társaság fő tevékenysége a hatályos cégkivonat alapján a 4521'03 alatti épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése; a társaság tevékenységi körei között egyebek mellett épületbontás, földmunka; tetőszerkezet-építés, tetőfedés, vízszigetelés; autópálya, út, repülőtér, sport-játéktér ...
BH 2004.4.152 A gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben nemcsak a vezető tisztségviselői megbízás, hanem a társasági részesedés megszerzése vonatkozásában is hozzájárulást adhat a társaság legfőbb szerve - Az azonos tevékenység megítélésénél a cégjegyzékbe bejegyzett adatok az irányadók [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 25. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 46. § (1) bek.].
A cégbíróság 1995. február 23. napján jegyezte be a cégjegyzékbe a P. 2000 Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelynek 2000. április 20. napjától J. M. és L. L. a tagjai; cégjegyzésre jogosult ügyvezetője L. L.; a társaság fő tevékenysége a hatályos cégkivonat alapján a 4521'03 alatti épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése; a társaság tevékenységi körei között egyebek mellett épületbontás, földmunka; tetőszerkezet-építés, tetőfedés, vízszigetelés; autópálya, út, repülőtér, sport-játéktér építése, egyéb speciális szaképítés; villanyszerelés és a főtevékenységhez kapcsolódó más tevékenységek kerültek bejegyzésre a cégjegyzékbe.2001. július 20. napján a kft. taggyűlést tartott, ahol a 9/2001. számú határozatban a tagok egyhangúan elhatározták új kft. megalakítását, amelybe egyik tagként maga a társaság, mellette L. L. lesz az alapító tag. A társaság ügyvezetője L. L.
A 2001. szeptember 1. napján kelt társasági szerződés alapján a cégbíróság 2001. október 16. napján bejegyezte a cégjegyzékbe a P. Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelynek tagjai a P. 2000 Kft. és L. L.; ügyvezetője L. L.; a társaság főtevékenysége ingatlanforgalmazás; a további tevékenységi körök között a P. 2000 Kft. tevékenységével azonosak is kerültek bejegyzésre; így épületbontás, földmunka; tetőszerkezet építés, tetőfedés, vízszigetelés; autópálya, út, repülőtér, sport-játéktér építése; egyéb speciális szaképítés; villanyszerelés stb. A végzés a Cégközlönyben került közzétételre.
A főügyészség határidőben benyújtott, az eljárás során módosított keresetében az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 46. § (1) bekezdése és a Ctv. 44. § (1) bekezdése alapján a P. Korlátolt Felelősségű Társaság cégbejegyző végzése vonatkozásában a Ctv. 47. § (1) bekezdése alapján történő jogszabálysértés megállapítása mellett a végzés hatályában történő fenntartásával az alperes kötelezését kérte a jogszabálysértő állapot megszüntetésére oly módon, hogy L. L. ügyvezető tekintetében az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 25. § (1) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenséget szüntesse meg. Arra hivatkozott, hogy a Gt. előírásának értelmében L. L., aki a P. 2000 Kft. ügyvezetője, a társaságéval azonos tevékenységet is végző alperes kft.-ben nem szerezhet társasági részesedést. Álláspontja szerint a jogszabály csak az ügyvezetői tisztség tekintetében engedi meg - a társaság hozzájárulása mellett - azt, hogy valaki két hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban ügyvezető legyen. Ez a felmentés tehát nem vonatkozik a Gt. szerint a részesedésre, a két kft.-ben fennálló üzletrészek párhuzamosságára.
Az alperes jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. Egyfelől arra hivatkozott, hogy a két társaság tevékenysége jelentősen eltér egymástól, az alperes kizárólagosan ingatlanforgalmazási tevékenységet folytat, míg az alapító társaság elsősorban építőipari tevékenységből szerzi az árbevételt. Másfelől előadta, hogy a Gt. 25. § (1) bekezdésében írt összeférhetetlenségi szabályból nem következik a felperesi álláspont szerinti korlátozás. A társaság legfőbb szervének hozzájárulása a részesedés megszerzésére is vonatkozik; az alapító 2001. július 20. napján tartott taggyűlésén mind az ügyvezetői tisztség, mind a társasági részesedés vonatkozásában a hozzájárulást megadta.
Az elsőfokú bíróság 2002. március 5. napján kelt ítéletében megállapította, hogy a cégbíróság végzése jogszabálysértő; a végzést hatályában fenntartotta. Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül L. L. tekintetében az alperes társaság tulajdonosi szerkezetét akként változtassa meg, hogy nevezett a társaság tagjai között nem szerepelhet. Kötelezte az alperest, hogy az állam javára, felhívásra a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt
15 000 Ft illetéket fizesse meg. Az ítélet jogerőre emelkedését követően elrendelte a cégbíróság megkeresését az ítéleti rendelkezéseknek a cégnyilvántartásba történő bejegyzése érdekében. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Gt. 25. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet társasági részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul.
A rendelkezésre álló iratok és a hivatkozott jogszabály értelmezése alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve csak arra az esetre adhat felmentést, amikor a gazdasági társaság vezető tisztségviselője más gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató társaságban ügyvezetői tisztséget kíván vállalni. Erre vonatkozóan az alperest alapító kft. által becsatolt határozatban megadták a megfelelő felmentést. A határozat további felmentést is tartalmaz, amely a társasági tagsági viszonyra vonatkozik. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint erre a gazdasági társaság közgyűlésének nincs lehetősége. A Gt. 25. § (1) bekezdésének első fordulata külön tilalmat szabályoz, ezt követően a mondat befejezése mint mellérendelt mondat történik, a szövegben egy " ," került elhelyezésre, és innen következik a mellérendelt második mellékmondata, mint a szabályozás második fordulata, amely a vezető tisztségviselői jogviszony tekintetében ad szabályozást. A két mellékmondatot "továbbá" szó köti össze, így a jogszabály helyes nyelvtani értelmezése alapján, figyelembe véve a miniszteri indokolásban történt csoportosítást is, azt az értelmet adja a jogalkalmazó számára, hogy csupán a vezető tisztségviselői tisztség tekintetében van mód felmentő hozzájárulás megadásához. Mindezek alapján, figyelemmel a Ctv. 44. § (1) bekezdés és 47. § (1) bekezdésében írtakra, megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a végzés jogszabálysértő, azt hatályában fenntartotta. Határozott idő biztosítása mellett - amelyet 30 napos időtartamban tartott indokoltnak - kötelezte az alperest arra, hogy a társasági tulajdonosi szerkezetet változtassa meg akként, hogy a tagok között L. L.-t ne szerepeltesse. A perköltség viselése tárgyában a Pp. 78. § (1) bekezdése és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése és 15. §a alapján határozott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében "," elhelyezéséből jutott arra a következtetésre, hogy a Gt. 25. § (1) bekezdése két különválasztott és érdemben elkülönülő - de ki nem mondott, és ki nem nyilvánított - rendelkezést tartalmaz. Az értelmezés az alperes jogi képviselőjének álláspontja szerint önálló jogalkotás, amelyre a bíróságnak nincs hatásköre; különösen akkor, ha figyelembe vesszük a törvény indokolásának e jogszabályi előíráshoz írt okfejtését, amely egységesen és logikusan értelmezi az összeférhetetlenség alóli felmentés kérdését úgy, hogy a tilalom nem abszolút jellegű. Igaz ez az indokolás szerint mind a tagsági jogviszonyra, mind a vezető tisztségviselői pozícióra egyaránt. Az elsőfokú bíróság a mindenki számára kellő közérthetőséggel megfogalmazott törvényi szöveggel ellentétesen, a törvényi indokolásban megjelenő jogalkotói szándékkal szemben, a saját nyelvtani jelentése alapján jutott az alperes által jogellenesnek minősített megállapításra. A jelen perben ugyanis igazoltan kapott a taggyűléstől kifejezetten hozzájárulást a magánszemély tag az új - társasági célok megvalósítása érdekében létrehozott - cégben való tagsági és ügyvezetői tisztség ellátásához. Ezen túlmenően előadta, hogy a Gt. 25. § (1) bekezdésében előírt tilalom szempontjából csak azonos tevékenységekre írja elő a jogalkotó az összeférhetetlenséget, azokra, amelyeket a társaság folytat, illetve végez. A Gt. 11. § c) pontja rendelkezik a gazdasági társaság tevékenységi köreiről, az indokolás szerint a létesítő okiratban a társaság által gyakorolni kívánt valamennyi tevékenységet fel kell sorolni. Az alperes társaság kifejezetten a főtevékenységeként megjelölt ingatlanforgalmazási céllal alakult, a taggyűlési határozatnak megfelelő alapítói szándékkal egyezően, a mai napig egyetlen munkát végzett, amely e tevékenységi körbe tartozik. Így a többi a szerződésben lehetőségként megjelölt tevékenységet az alperes társaság nem végezte, nem végzi, nem folytatta és nem folytatja. Az elsőfokú eljárásban is hivatkozott erre az alperes, amelyet a bíróság ítéletében nem vizsgált. Életszerűtlen és a gazdaságban részt vevő személyektől nem elvárható, hogy a cég eredményes működését csak úgy, olyan formában valósíthassa meg, tényleges szándéka, lehetősége ellenére, esetleg gazdaságtalanul, hogy korlátozva legyen döntései során oly módon is, amelyet a jogszabály részére nem mond ki.
Az alperes fellebbezésére tett ellenkérelmében a Legfőbb Ügyészség kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, annak érdemben helytálló indokaira tekintettel.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen állapította meg, az ebből levont jogi következtetése azonban nem helytálló.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a P. 2000 Kft. 2001. július 20. napján tartott taggyűlésén hozott határozatban a tagok a Gt. 25. § (1) bekezdése szerinti felmentést adtak az alperes társaság alapítása körében L. L. részére a vezető tisztség betöltésére, és az alapítandó új társaságban való társasági részesedés szerzésére.
A fellebbezés kapcsán a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a P. 2000 Kft. legfőbb szerve által adott hozzájárulás az új gazdasági társaságban betöltendő vezető tisztségviselői megbízás mellett a P. 2000 Kft.-ben tagsági részesedéssel rendelkező L. L.-nek az újonnan létrehozott gazdasági társaságban történő társasági részesedése vonatkozásában is - figyelemmel a Gt. 25. § (1) bekezdése rendelkezésének szövegezésére - megadható volt-e. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogszabály értelmezése a jogalkalmazás során a bíróság feladata, és ez - ellentétben a fellebbezésben írtakkal - nem minősül jogalkotásnak.
Elsődlegesen megállapítja a Legfelsőbb Bíróság, hogy e vonatkozásban a jogirodalomban ellentétes álláspontok vannak, az Igazságügyi Közlönyben megjelent Gt.-hez fűzött miniszteri indokolás, és a jelenleg hatályos indokolás értelmezése is eltérő e vonatkozásban. Az egyik álláspont szerint csak a vezető tisztségviselő vonatkozásában adható felmentés, más álláspont szerint a társaság legfőbb szervének hozzájárulása az új társaságban szerzendő társasági részesedés vonatkozásában is megadható.
A Legfelsőbb Bíróság a Gt. 25. § (1) bekezdése rendelkezését, annak szövegezése, nyelvtani értelmezése alapján felsorolásnak tekinti, amely szerint gazdasági társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben a társasági részesedés és a vezető tisztségviselői megbízás vonatkozásában is adható hozzájárulás a gazdasági társaság legfőbb szerve által. A két kitételt vessző választja el egymástól, a "továbbá" szó az "és-t" helyettesíti adott esetben. Ezt az értelmezést támasztják alá a Gt. egyéb anyagi jogszabályi előírásai is, amelyek alapján sem lehetne elfogadni, hogy a jogalkotó az összeférhetetlenség kérdésének rendezése során az újabb tagi részesedés kapcsán erősebb korlátozást írna elő, mint a vezető tisztségviselői tisztség vonatkozásában.
Az alperes fellebbezésében hivatkozott továbbá arra is, hogy a Gt. 25. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a két társaságnak azonos tevékenységet kell folytatnia, ezért nem a társasági szerződésben felvenni kívánt és cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységeket kell alapul venni az összeférhetetlenség megállapítása körében.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a cégeljárásra vonatkozó eljárási szabályok alapján, továbbá a Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint indított jelen perben a cégjegyzékbe bejegyzett adatok vizsgálata az elsődleges, azok azonosságát kell vizsgálni a Gt. 25. § (1) bekezdése körében, figyelemmel a közhiteles cégnyilvántartás alapelvére is.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Gf. II. 31.200/2002. sz.)