adozona.hu
BH+ 2004.4.181
BH+ 2004.4.181
A cég megszűntnek nyilvánítása esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás megindítása érdekében szükséges cégbírósági értesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a cég fizetésképtelenségére vonatkozó adatok merültek fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 22. § (1) bek. c) pontja, 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 72. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bek. f) pontja, 55. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság az általa nyilvántartott SZ. Kft. ellen hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 2001. október 18. napján kelt végzésével a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és végelszámolását elrendelte. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 54. § (1) bekezdés f) pontja és 55. § alapján végelszámolóként a D. Rt.-t rendelte ki. Határozatát azzal indokolta, hogy a cég nem t...
BH+ 2004.4.181 A cég megszűntnek nyilvánítása esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás megindítása érdekében szükséges cégbírósági értesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a cég fizetésképtelenségére vonatkozó adatok merültek fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 22. § (1) bek. c) pontja, 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 72. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 54. § (1) bek. f) pontja, 55. §].
A cégbíróság az általa nyilvántartott SZ. Kft. ellen hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 2001. október 18. napján kelt végzésével a céget eltiltotta a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánította és végelszámolását elrendelte. A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 54. § (1) bekezdés f) pontja és 55. § alapján végelszámolóként a D. Rt.-t rendelte ki. Határozatát azzal indokolta, hogy a cég nem tett eleget a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 299. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, a törzstőkéjét nem egészítette ki a törvényben meghatározott legkisebb összegre. A céggel szemben korábban hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban alkalmazott intézkedések nem vezettek eredményre.A végzés ellen a végelszámoló fellebbezett, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Arra hivatkozott, hogy a cég a pénzbírságot nem fizette meg, ezért az első fokon eljáró bíróságnak kezdeményeznie kellett volna a felszámolási eljárást. Kérte az elsőfokú bíróság utasítását a cég fizetésképtelenségével kapcsolatos kérdés vizsgálatára.
A fellebbezés megalapozatlan.
A Ctv. 55. §-a akként rendelkezik, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja - és az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok úgy rendelkeznek - végelszámolásnak, illetve ha a fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek felszámolási eljárás megindításának van helye. Végelszámolás esetén a cégbíróság jelöli ki a cég végelszámolóját a céget megszűntnek nyilvánító végzésében.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint felszámolási eljárás lefolytatásának az adós fizetésképtelensége esetén a cégbíróság értesítése alapján is helye lehet. A Cstv. 27/A. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a felszámolást elrendelő végzésével kirendeli a felszámolót. A Cstv. 72. § (2) bekezdése azt is kimondja, ha a végelszámoló megállapítása szerint a 27. § (2) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike fennáll, felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet köteles haladéktalanul előterjeszteni.
Mindezen rendelkezésekből az következik, hogy megszűntnek nyilvánítás esetén főszabályként végelszámolásnak lehet helye. A cégbíróság a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes bíróságot akkor értesíti a felszámolási eljárás szükségességéről, ha a fizetésképtelenség ténye valószínűsíthető a rendelkezésre álló adatok alapján. A fizetésképtelenséget mint jogi tényt, a Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján már a felszámolási eljárás lefolytatására jogosult bíróság fogja megállapítani, és csak ő rendelkezhet a felszámoló kirendelése felől is. Ugyanakkor, ha a végelszámoló az eljárása során a fizetésképtelenség fennálltát észleli, köteles a felszámolási eljárás lefolytatását kérni.
Az adott ügyben a fizetésképtelenségre nézve nem álltak az elsőfokú bíróság rendelkezésre adatok, ezért helytállóan határozott a cég megszűntnek nyilvánítása mellett a végelszámolás elrendeléséről, illetve a végelszámoló kijelöléséről. A végelszámoló fellebbezésében előadottak - mely szerint a társaságnak tartozása áll fenn - nem elegendők a fizetésképtelenség vélelmezéséhez, felszámolót pedig a cégbíróság nem rendelhet ki. A kijelölt végelszámolót jogsérelem nem éri. Amennyiben az eljárása során a felszámolási eljárás megindítása feltételeinek fennálltáról meggyőződik, nemcsak jogosult, hanem köteles is felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezni. (A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatosan korábban már több eseti döntést hozott pl. Cgf.VII.31.889/1999/2. szám).
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság Ctv. 49. § (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf.VII.30.280/2002.sz.)