adozona.hu
BH+ 2004.4.180
BH+ 2004.4.180
A dolgozói részvény kibocsátási kötelezettség vizsgálata körében a privatizációs ellenértékhányad átutalásának időpontjából kell kiindulni, figyelembe véve a társasági törvénynek a dolgozói részvény kibocsátására irányadó szabályait [1989. évi XIII. tv. (továbbiakban: Át.) 21. § (3) és (4) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 244. § (1) bek., 305. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 253. § (1) bek., 255. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. d) pont, 51. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami vállalatból átalakulással, az 1989. évi XIII. tv. (Át.) rendelkezései szerint létrejött A. R. Részvénytársaságot a cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) ... cégjegyzékszámon tartja nyilván.
Az ÁPV Rt. 1997. október 28-án 79 380 000 Ft összegű privatizációs ellenérték hányadot utalt át a társaságnak.
A megyei főügyészség (továbbiakban: kérelmező) 1999. január 14-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben az Át. 21. § (3) bekezdésében előírt dol...
BH+ 2004.4.180 A dolgozói részvény kibocsátási kötelezettség vizsgálata körében a privatizációs ellenértékhányad átutalásának időpontjából kell kiindulni, figyelembe véve a társasági törvénynek a dolgozói részvény kibocsátására irányadó szabályait [1989. évi XIII. tv. (továbbiakban: Át.) 21. § (3) és (4) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 244. § (1) bek., 305. §, 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 253. § (1) bek., 255. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. d) pont, 51. § (2) bek.].
Az állami vállalatból átalakulással, az 1989. évi XIII. tv. (Át.) rendelkezései szerint létrejött A. R. Részvénytársaságot a cégbíróság (továbbiakban: elsőfokú bíróság) ... cégjegyzékszámon tartja nyilván.Az ÁPV Rt. 1997. október 28-án 79 380 000 Ft összegű privatizációs ellenérték hányadot utalt át a társaságnak.
A megyei főügyészség (továbbiakban: kérelmező) 1999. január 14-én törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben az Át. 21. § (3) bekezdésében előírt dolgozói részvény kibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt. A kérelem szerint a társaságnál a dolgozói részvények alaptőkéhez viszonyított aránya 3,6%, a privatizációs ellenérték hányadból dolgozói részvényt nem bocsátottak ki.
A társaság a kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen elkésettségre, másodsorban a cégbíróság hatáskörének hiányára hivatkozással. Érdemben is vitatta a kérelemben írtak megalapozottságát. Előadta, hogy a társaság 1992. október 30-án a 790 000 000 Ft alaptőkét 152 500 000 Ft-tal felemelte, akként, hogy 94 250 000 Ft erejéig, vagyis a törzstőke 10%-áig dolgozói részvényt bocsátottak ki. Időközben azonban a dolgozói részvények egy részét - visszavásárlásukat követően - törzsrészvénnyé alakították, ennek volt a következménye az, hogy a kérelemben írtak szerint 1998 végén a dolgozói részvények értéke már csak 3 880 000 Ft volt.
Az elsőfokú bíróság az 1999. április 19-én kelt végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet hatáskör hiányában elutasította. Kifejtette, hogy az alaptőke-emelésről szóló döntés az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (6) bekezdése értelmében a gazdálkodás körébe tartozik, ezért e tekintetben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának nem lehet helye.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a 2001. február 27-én kelt határozatával az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Rámutatott, hogy az Át. 21. § (4) bekezdése a társaság működésére nézve olyan szabályokat tartalmaz, amelyeknek be nem tartása a Ctv. 50. § (1) bekezdésének d) pontjában írtak alapján törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását alapozzák meg. A megismételt eljárásban vizsgálni kell a kérelem benyújtásának időszerűségét, és attól feltételezetten - amennyiben a kérelem határidőben került benyújtásra - érdemben is vizsgálni kell, hogy terheli-e a társaságot a dolgozói részvény kibocsátásának kötelezettsége, figyelemmel a korábbi részvény kibocsátásra is.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság további adatokat nem szerzett be, a rendelkezésére álló iratok alapján hozott újabb határozatot. Az 2001. szeptember 28-án kelt végzésével a kérelmet elkésettségére tekintettel elutasította. A határozat indokolása szerint a privatizációs ellenértékhányad (PEH) 1997. október 28-i átutalására figyelemmel a társaságnak az 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 305. § (1) bekezdésében írtak alapján - amely szerint az alaptőke az alaptőkén felüli vagyonból az éves vagy külön mérleg elfogadása után emelhető fel - a társaságnak legkésőbb 1997. december 31-éig kellett volna az alaptőke felemelése, dolgozói részvény kibocsátása tárgyában közgyűlést tartani. A Ctv. 51. § (2) bekezdésében írt, törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtására nyitvaálló egy éves határidőt tehát ettől az időponttól kell számítani, amely 1998. december 31-én lejárt. Az ezt követően benyújtott kérelem elkésett. Utalt arra továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az Át. 21. § (3) bekezdés rendelkezésének célja a dolgozók részvényhez juttatása. 1992-ben a társaság alaptőke-emelést hajtott végre, 94 250 000 Ft erejéig dolgozói részvényt bocsátott ki, amely a felemelt törzstőke 10%-a volt, a társaság a jogszabály céljának eleget tett.
A végzéssel szemben a kérelmező főügyészség fellebbezett, a Legfőbb Ügyészség a fellebbezést fenntartotta. A végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. A fellebbezési előadás szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a kérelem elkésettségét megállapította. Sem az Át.-nak, sem a id=409636 ssz=1>Gt.-nek nincs olyan szabálya, amely - az elsőfokú bíróság végzésében írtak szerint - rendkívüli közgyűlés tartásának kötelezettségét írná elő. A PEH átutalását követően 1998. május 31-éig kellett a társaságnak az éves mérlege tárgyában közgyűlést tartani, eddig az időpontig kellett tehát határozatot hozni a dolgozói részvény kibocsátásáról, a Ctv. 51. § (2) bekezdésében írt határidő is ebben az időpontban vette kezdetét, a kérelem tehát nem késett el. A továbbiakban kifejtette, hogy a társaság 1992-ben a alaptőke felemelésekor a vagyonkezelő szervezet (ÁVÜ) átalakulásával kapcsolatos előírásainak tett eleget, dolgozói részvény kibocsátás nem pótolja az Át. 21. § (3) bekezdésében előírt kötelezettséget. A társaságnak a cégnyilvántartás szerint 1997. augusztus 25-étől mindvégig, így az APEH 1997. október 28-i átutalásakor, valamint a kérelem 1999. január 14-i benyújtásakor is 3388 darab dolgozói részvénye volt, azok névértéke egyenként 10 000 Ft. Ily módon azok aránya az 1992-ben felemelt és változatlan 942 500 000 Ft alaptőkéhez képest 3,6%. A társaság a PEH összegét nem tette az alaptőkén felüli vagyon (felhalmozott vagyon) részévé, és annak erejéig dolgozói részvényt nem bocsátott ki. A jogszabálysértő működés a társaság terhére megállapítható, amely a Legfelsőbb Bíróság határozatában írtak szerint is a Ctv. 50. § (1) bekezdés d) pontja alapján törvényességi felügyeleti eljárást alapoz meg.
A társaság jogi képviselője észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Hangsúlyozta azt is, hogy a társaság teljes alaptőkéjéhez viszonyítva a működés során 16,2% arányban került sor dolgozói részvény kibocsátásra, ezzel a dolgozói részvényjuttatás célja megvalósult, a társaságot jogszabálysértő működés nem terheli.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozott.
Az Át. a privatizációs ellenértékhányad "alaptőkésítésére", a dolgozói részvények kibocsátásának módjára nézve szabályozást nem tartalmaz, e körben a társasági törvényre utal vissza. Az Át. 21. § (4) bekezdésében írt kötelezettség végrehajtása során tehát a társasági törvény szabályait kell alkalmazni. A régi Gt. 244. § (1) bekezdése értelmében dolgozói részvények kibocsátására az alaptőkén felüli vagyonból, az alaptőke felemelése mellett kerülhetett sor. A 305. § értelmében továbbá az alaptőke-emelés feltétele volt az éves vagy külön mérleg elfogadása. Arra nézve adat nem áll rendelkezésre, hogy a társaság ez idő szerint - létesítő okirata módosítása, és annak cégbejegyzése következtében - már az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) hatálya alatt működik-e. A Gt. 255. § (1) bekezdése értelmében a dolgozói részvények kibocsátására szintén alaptőke-emeléssel egyidejűleg, az alaptőkén felüli vagyon terhére kerülhet sor, amelynek a 253. § (1) bekezdése szerint szintén feltétele a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása.
Mindezen rendelkezésekből következően az Át. 21. § (4) bekezdésében írt kötelezettség vizsgálatának körében a privatizációs ellenértékhányad átutalásának időpontjából kell kiindulni, figyelembe véve azonban a társasági törvénynek a dolgozói részvény kibocsátására irányadó említett szabályait, azt, hogy a kötelezettség teljesítése megfelelő előkészítést igényel.
Az adott ügyben a társaság a PEH összegét 1997. október 28-án kapta meg. Tekintettel arra, hogy sem az Át.-nak, sem a régi Gt.-nek nincs olyan rendelkezése, amely az Át. 21. § (4) bekezdésében írt kötelezettség teljesítésére nézve külön mérleg elfogadását, és ennek megfelelően rendkívüli közgyűlés tartását írná elő, a társaságnak a jóhiszemű joggyakorlás szabályai szerint az 1997. évi mérleget tárgyaló közgyűlésének napirendjére kellett volna tűznie a befolyt PEH-hel kapcsolatos, az Át. 21. §-ának (4) bekezdésében írt kötelezettség tárgyalását.
Téves álláspontra helyezkedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a társaságnak az említett közgyűlést legkésőbb 1997. december 31-éig kellett volna megtartania, és ennél fogva ugyancsak tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására nyitvaálló 1 éves határidő 1998. december 31-én lejárt és ezért azt állapította meg, hogy a kérelem elkésett.
Ugyanakkor a rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg, hogy a társaság mikor tartotta 1997. évi gazdálkodást záró, 1997. évi eredményt tárgyaló közgyűlését, továbbá arra nézve sem áll adat rendelkezésre, hogy a kérelmező milyen körülmények között, mely időpontban szerzett tudomást a mulasztásról, mint az eljárásra okot adó körülményről, mely adatok ismerete a Ctv. 51. § (2) bekezdésében írt határidő vizsgálatánál elengedhetetlen.
Tévesen utalt az elsőfokú bíróság határozatában arra is, hogy jogsértés a társaságot azért sem terheli, mert az 1992-ben végrehajtott alaptőke felemeléssel és dolgozói részvény kibocsátással eleget tett az Át. 21. § (3) bekezdésében előírt célnak. Helytállóan hivatkozott e tekintetben a fellebbezésben az ügyészség arra, hogy 1992-ben végrehajtott alaptőke-emelés nem mentesítheti a társaságot az Át.-ban előírt kötelezettségének teljesítése alól. E tekintetben a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy egy cég törvényes működésének kereteit mindenkor a cég működésére irányadó anyagi, eljárási jogi szabályok figyelembevételével kell megítélni.
Az Át. 21. §-ában írt kötelezettség körében tehát a társaság működését, szabályszerű működésének feltételeit a PEH átutalásának időpontjában, illetve azt követően fennálló helyzet figyelembevételével kell vizsgálni.
A kifejtettekre figyelemmel tévesnek és megalapozatlannak kell tekinteni az elsőfokú bíróság végzését és szükséges további törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az előbbiek szerint vizsgálni kell az 1997. évi eredményt záró, 1998-ban megtartott közgyűlés időpontját, ebből az időpontból kiindulva kell állást foglalni a Ctv. 51. § (2) bekezdésében írt határidők betartása, illetve az eljárás megszüntetése [Pp. 157. § a) pont] kérdésében. Érdemi eljárás lefolytatása esetén pedig nem mellőzhető a társaság működésének vizsgálata a PEH összegének átutalását követően fennálló adatok tükrében.
(Legf.Bír. Cgf.VII.32.638/2001. sz.)