adozona.hu
BH+ 2004.4.179
BH+ 2004.4.179
Fellebbezés visszavonására és ebből következően a lerótt fellebbezési illeték 90%-ának visszatérítésére a fellebbezés érdemi elbírálásáig és nem az elbírálás tárgyában tárgyaláson kívül hozott határozat kézbesítéséig van lehetőség [Pp. 240. §, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. § (7) bek., 80. § (1) bek., 81. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-án meghozott végzésével bírálta el az elsőfokú bíróság 8. sorszámú és 13. sorszámú végzései ellen a cég által benyújtott fellebbezéseket. A cég 2001. november 20-i keltezésű és az elsőfokú bírósághoz 2001. november 22-én benyújtott beadványában közölte, hogy ezen - már elbírált - fellebbezéseit visszavonja és egyben kérte a lerótt 600 000 Ft cégbejegyzési illeték 90%-ának visszatérítését. Az elsőfokú bíróság ezt a beadványt a Legfelsőbb Bíróságra 2001. no...
BH+ 2004.4.179 Fellebbezés visszavonására és ebből következően a lerótt fellebbezési illeték 90%-ának visszatérítésére a fellebbezés érdemi elbírálásáig és nem az elbírálás tárgyában tárgyaláson kívül hozott határozat kézbesítéséig van lehetőség [Pp. 240. §, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 58. § (7) bek., 80. § (1) bek., 81. § (2) bek.].
A Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-án meghozott végzésével bírálta el az elsőfokú bíróság 8. sorszámú és 13. sorszámú végzései ellen a cég által benyújtott fellebbezéseket. A cég 2001. november 20-i keltezésű és az elsőfokú bírósághoz 2001. november 22-én benyújtott beadványában közölte, hogy ezen - már elbírált - fellebbezéseit visszavonja és egyben kérte a lerótt 600 000 Ft cégbejegyzési illeték 90%-ának visszatérítését. Az elsőfokú bíróság ezt a beadványt a Legfelsőbb Bíróságra 2001. november 29-én pótlólag felterjesztette, azonban az a teljes felterjesztett iratanyaggal együtt - intézkedés nélkül - 2002. január 11-én az elsőfokú bíróságra visszaküldésre került.Az elsőfokú bíróság 2002. január 17-én meghozott 16. sorszámú végzésével rendelte el a cég számára a végzés kézbesítését és egyben közölte a céggel, hogy az illeték visszatérítésére nincs mód, mert a fellebbezés visszavonására a másodfokú határozat meghozatala után került sor. A végzés jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást nem tartalmazott.
A cég fellebbezést nyújtott be a 16. számú végzés ellen, melyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a 16. sorszámú végzésnek az illeték visszatérítés megtagadására vonatkozó rendelkezését és rendelje el a korábban lerótt "fellebbezési illeték" visszatérítését. Álláspontja szerint 2001. november 20-i keltezésű beadványában joghatályosan terjesztette elő fellebbezései visszavonását, mert bár a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéseket 2001. november 8-án elbírálta, a másodfokú végzés közlésére, azaz részére való kézbesítésére csak 2002. január 22-én került sor, tehát annak "jogerőssé válása" csak 2002. január 22-én történt meg. Ebből következően a fellebbezésen lerótt illeték visszatérítésére jogosulttá vált. A lerótt jogorvoslati illeték arányos részének visszatérítésére azért is jogosult, mert a Legfelsőbb Bíróság végzésében részben helyt adott a fellebbezésnek.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést hivatalból elutasította. A lerótt illeték visszatérítésével kapcsolatos kérelmet elutasította a következő indokolással.
Az 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Itv.) 80. §-ának (1) bekezdése mondja ki, hogy mely esetekben van helye az illeték visszatérítésének, az Itv. 81. § (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az Itv. 80. § (1) bekezdésében, valamint 58. §-ában említett esetekben a bíróság a határozatot az Illetékhivatalnak megküldi. Jelen esetben a cég 2001. november 20-án kelt beadványában fellebbezésének visszavonását jelentette be, erre tekintettel kérte az illeték visszatérítését. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a fellebbezés visszavonására tekintettel a cég csak a lerótt fellebbezési illeték 90%-ának visszatérítését kérhette volna, éspedig az Itv. 58. §-ának (7) bekezdése alapján és a cégbejegyzési kérelemtől való elállás hiányában nem volt jogosult arra, hogy az elsőfokú bíróság által elutasított cégbejegyzési kérelmén lerótt illeték 90%-ának visszatérítését követelje. A lerótt fellebbezési illeték részbeni visszatérítésére pedig az Itv. 58. §-ának (7) bekezdésében írt rendelkezéséből következően csak akkor lett volna jogosult, ha fellebbezésének visszavonását a végzés meghozatala előtt bejelentette volna. A Legfelsőbb Bíróság azonban 2001. november 8-án hozta meg, éspedig tárgyaláson kívül végzését és csak e végzés meghozatala után került sor a Legfelsőbb Bíróságra 2001. november 29-én megérkezett fellebbezés visszavonását tartalmazó beadvány benyújtására. Mindebből következően a fellebbezési illeték részbeni visszatérítésének nem álltak fenn az Itv. 58. § (7) bekezdésében írt feltételei.
Amennyiben a cég fellebbezést visszavonó nyilatkozata a másodfokú végzés meghozatala előtt megérkezett volna a Legfelsőbb Bíróságra, a Legfelsőbb Bíróság végzésben rendelhette volna el az elsőfokú végzés érdemi felülbírálatra nélkül az iratok visszaküldését az elsőfokú bíróság részére a Pp. 241. § (2) bekezdése alapján és egyben jogosult lett volna annak megállapítására, hogy a cég a fellebbezési illeték részbeni visszatérítésére jogosult az Itv. 58. § (7) bekezdése alapján. A Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa részére azonban a fellebbezés visszavonását tartalmazó kérelem bemutatásra nem került, így annak tárgyában a Legfelsőbb Bíróság semmiféle intézkedést nem hozott. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint csak a Legfelsőbb Bíróság volt jogosult arra, hogy a 2001. november 20-án kelt kérelem tárgyában döntést hozzon, mert a fellebbezési eljárás - melyben a fellebbezés visszavonására sor került - a Legfelsőbb Bíróság előtt és nem az elsőfokú bíróság előtt volt folyamatban. Az elsőfokú bíróság 16. sorszámú végzése nem minősül az illeték visszatérítése tárgyában meghozott végzésnek, csupán tájékoztatásnak, mely ellen a Pp. 233. § (3) bekezdéséből következően fellebbezésnek nem volt helye. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a 16. sorszámú végzés elleni fellebbezést a Pp. 237. § és a Pp. 240. § (1) bekezdése alapján elutasította, megjegyezve, hogy - a cég előadása szerint - a 2002. január 22-én kézbesített 16. sorszámú végzés ellen 2002. február 8-án előterjesztett fellebbezést egyébként elkésettnek is kellene tekinteni.
A Legfelsőbb Bíróságnak a 16. sorszámú végzés elleni fellebbezés iratanyagának felterjesztése után jutott tudomására, hogy a cég 2001. november 20-i keltezésű beadványában az illeték visszatérítése iránti kérelmet terjesztett elő. Úgy tekintette, hogy e kérelem benyújtásával a cég annak megállapítását kérte, hogy a fellebbezési illeték részbeni visszatérítésére jogosult, a 16. sorszámú végzés elleni fellebbezésként benyújtott beadványában pedig ezt a kérelmét indoklással ellátottan kiegészítette. Jelen végzés meghozatalával e kérelem tárgyában döntött a Legfelsőbb Bíróság mint eljárásra jogosult bíróság a rendelkező részben írtak szerint. (Legf. Bír. Cgf.II.30.447/2002.sz.)