adozona.hu
EH 2002.834
EH 2002.834
A miniszter törvényességi felügyeleti hatáskörének gyakorlása nem tartozik az Áe. hatálya alá; kizárólag az e jogkörben hozott megsemmisítő határozat támadható bíróság előtt a Pp. XX. fejezetében foglalt szabály szerint [1993. évi LXXX. tv. 74. §, 1957. évi IV. tv. 3. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az 1991/92-es tanévtől kezdődően a beavatkozónál részt vettek az orosz tanárok átképzése keretében szervezett német nyelvtanári képzésben, amelynek befejeztével főiskolai szintű diplomát kaptak az egyetemtől. A felperesek a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Ftv.) alapján kérelemmel fordultak az alpereshez, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében változtassa meg a beavatkozó döntését, és kötelezze egyetemi szintű diploma kiadására.
Az alperes az Ftv. ...
EH 2002.834 A miniszter törvényességi felügyeleti hatáskörének gyakorlása nem tartozik az Áe. hatálya alá; kizárólag az e jogkörben hozott megsemmisítő határozat támadható bíróság előtt a Pp. XX. fejezetében foglalt szabály szerint [1993. évi LXXX. tv. 74. §, 1957. évi IV. tv. 3. §]
A felperesek az 1991/92-es tanévtől kezdődően a beavatkozónál részt vettek az orosz tanárok átképzése keretében szervezett német nyelvtanári képzésben, amelynek befejeztével főiskolai szintű diplomát kaptak az egyetemtől. A felperesek a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Ftv.) alapján kérelemmel fordultak az alpereshez, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében változtassa meg a beavatkozó döntését, és kötelezze egyetemi szintű diploma kiadására.Az alperes az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontjában írt jogkörében határozatával a felperesek kérelmét elutasította, és helybenhagyta a beavatkozó sérelmezett döntését.
A felperesek keresetükben kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és kötelezését kérelmük teljesítésére. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontjára és (4) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a felügyeleti jogkörben hozott helybenhagyó határozat tartalmilag egyfokú, nemleges, elutasító döntés, amelyet a bíróságnak - figyelemmel az Alkotmány 57. § (5) bekezdésére - erre irányuló kérelem esetén felül kell vizsgálnia, így a per megszüntetésének nem lehetett helye. Az Ftv. 64. §-ának (2) bekezdése alapján megállapította a bíróság, hogy a diploma fokozatának meghatározása egyértelműen egyetemi autonómiába tartozó kérdés, ekként az alperes elutasító határozata nem jogszabálysértő.
A felperesek fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Egyetértett az elsőfokú bíróságnak a kereset érdemi elbírálására vonatkozó jogi álláspontjával. Megállapította, hogy az alperes felügyeleti jogkörben hozott határozata az Áe. 72. § (1) bekezdése alkalmazásában határesetnek minősül. Mivel azonban a kérdés egyetemi autonómiába tartozókénti értékelése és az abban való alperesi beavatkozás jogszabályi lehetősége hiányának megállapítása a felperesek jogát, jogos érdekét alapvetően érintette [1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 3. § (3) és (4) bekezdés], a Legfelsőbb Bíróság a bírósági felülvizsgálat igénybevétele lehetőségének jogszabályi akadályát a Pp. 327. § (1) bekezdése alapján nem látta. Az alperesi döntés érdemére vonatkozóan azt állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felülvizsgált ügyben a jogszabálysértés ténye sem az alperes eljárása során, sem a perben nem nyert bizonyítást.
Az I-IV. r. felperesek a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmükben kérték annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmüknek megfelelő döntés meghozatalát. Részletesen kifejtett álláspontjuk szerint az eljárt bíróságok ítéletei sértik az Alkotmány, az Áe., valamint az Ftv. 64. §-ának (1) és (2) bekezdéseit.
Az alperes ellenkérelmében az ítéletek hatályon kívül helyezése mellett a per megszüntetését kérte. Álláspontja szerint határozata nem tekinthető a közigazgatási ügy érdemében hozottnak, ezért bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a pert az alábbi indokok alapján szüntette meg.
Az Ftv. 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében törvényessége felügyeletet lát el a felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik, továbbá a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében intézkedhet. A (4) bekezdés értelmében az oktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság előtt megtámadhatók.
Az Ftv. idézett rendelkezései alapján megállapítható, hogy az oktatási miniszternek kizárólag a törvényessége felügyelet körétien hozott megsemmisítő döntései minősülnek a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint bíróság előtt megtámadhatónak.
A törvényességi felügyelet jogintézményének sajátossága az, hogy az ezt gyakorló szerv jogszabálysértés esetén - éppen a felügyelt szerv önállóságára, autonómiájára figyelemmel - csak döntésmegsemmisítési jogosítvánnyal rendelkezik, a döntés megváltoztatására vagy új eljárás elrendelésére törvényes lehetősége nincs. A törvényessége felügyelet gyakorlása a szerv jogszabályban előírt kötelezettsége, azonban nincs akadálya annak sem, hogy ez kérelemre történjen. A kérelemre elvégzett törvényességi felügyeleti vizsgálat eredményeképpen is csak megsemmisítő döntés hozható, jogszabálysértés hiányában egyéb határozathozatali kötelezettsége nincs a felügyelő szervnek.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság rámutat arra, hogy a miniszter törvényességi felügyeleti jogköre nem az Áe. 3. §-ának (3) bekezdése szerinti államigazgatási ügy, ezért nem tartozik a törvény hatálya alá, e jogkör gyakorlása tehát nem hatósági jogalkalmazó tevékenység során, nem hatósági hatáskörben történik. Ebből következően a felperesek kérelmét sem az Áe. alkalmazásával bírálta el az alperes, ezért elutasító, a beavatkozó döntését helybenhagyó határozata nem minősül az Áe. szerinti hatósági döntésnek. Az Ftv. 74. §-ának (4) bekezdése csupán a megsemmisítő döntésre írja elő a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok, azaz a Pp. XX. fejezetének alkalmazását. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a törvényességi felügyelet ellátása az Áe. hatálya alá tartozó hatósági eljárás szabályai szerint történik, és az alperes hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében hozta meg határozatát.
Tévedtek tehát az eljárt bíróságok amikor az alperes határozatát az Áe. hatálya alá tartozó, bíróság által felülvizsgálható döntésnek tekintették, és hatáskörük hiányában az ügy érdemében ítéletet hoztak.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése, illetve 275/B. §-a szerint alkalmazandó 251. §-ának (1) bekezdése valamint a 157. § a) pontja alapján az eljárt bíróságok ítéleteit hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. (Legf. Bír. Kfv. X. 37.133/2002. sz.)