adozona.hu
EH 2002.832
EH 2002.832
Ápolási díj igénylésére a Ptk. 685. § b) pontjában fel nem sorolt gondnok nem jogosult [1993. évi III. tv. 40. §, 41. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1999. július 21-én mint törvényes képviselő ápolási díj iránti kérelmet terjesztett elő azzal az indokkal, hogy elhunyt testvére középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekét, B. M. saját háztartásában gondozza. A gyermek cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, 1998. szeptember 7-től a városi gyámhivatal határozatával a gondnokául rendelte.
Az alperes polgármesteri hivatalának egészségügyi-szociális ügyosztálya a polgármester megbízásából az 1999. augusztus 5...
EH 2002.832 Ápolási díj igénylésére a Ptk. 685. § b) pontjában fel nem sorolt gondnok nem jogosult [1993. évi III. tv. 40. §, 41. § (1) bek.]
A felperes 1999. július 21-én mint törvényes képviselő ápolási díj iránti kérelmet terjesztett elő azzal az indokkal, hogy elhunyt testvére középsúlyos értelmi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekét, B. M. saját háztartásában gondozza. A gyermek cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, 1998. szeptember 7-től a városi gyámhivatal határozatával a gondnokául rendelte.Az alperes polgármesteri hivatalának egészségügyi-szociális ügyosztálya a polgármester megbízásából az 1999. augusztus 5-én kelt határozatával elutasította a felperes ápolási díj megállapítása iránti kérelmét. A fellebbezés folytán eljárt alperes képviselőtestülete határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Keresetében arra hivatkozott, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 104. §-a, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 102. §a, továbbá az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) 12. § (1) bekezdése értelmében az ápolási díjra jogosult a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló gyermeknek a gondnoka, a gondnokra pedig a gyámra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, és mint gyám olyan hozzátartozónak számít, aki az ápolási díjra jogosult.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
Ítélete indokolása szerint a Tv. 40. §-a értelmében ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A Tv. 41. § (1) bekezdése értelmében ápolási díjra a jegyes kivételével a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott hozzátartozó jogosult. A felperes mint az ápolt gyermek nagynénje nem tartozik abba a hozzátartozói körbe, amelyet a Ptk. 685. § b) pontja taxatíve felsorol, ezért a felperes ápolási díjra nem jogosult, az alperes nem követett el törvénysértést, mikor az ápolási díjra irányuló kérelmet elutasította.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását. Rendkívüli jogorvoslati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert a Ptk. 685. § b) pontjába, a Csjt. 102. §-ába, a Ptké. 12. § (1) bekezdésébe ütközik. A Csjt. 102. §-a értelmében a gyám, illetve gondnok a szülővel egy tekintet alá esik. A Ptké. 12. § (1) bekezdése szerint a gondnokságra a gyámság szabályait kell alkalmazni. E jogszabályok szerint a gyám és a gondnok a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozónak tekintendő és így az unokahúga kirendelt gondnokaként - a gondnoki státusz általi hozzátartozói kapcsolat alapján - feljogosított az ápolási díj igénylésére.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az ápolási díjra vonatkozó jogszabály, a Tv. 40. §-a és 41. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza azt a jogosulti kört, amely az ápolási díjra jogosult. A Tv. 41. § (1) bekezdése a hozzátartozói kör meghatározásánál a Ptk. 685. § b) pontjára utal vissza, és csak ebben a jogszabályi rendelkezésben felsorolt személyeket tekinti olyan hozzátartozónak, aki az ápolási díjat jogszerűen igényelheti. A Ptk. 685. § b) pontja taxatív felsorolást tartalmaz, abban sem a gyámot, sem a gondnokot, sem a törvényes képviselőt hozzátartozónak nem tekinti, továbbá a nagynéni és az unokahúg közötti rokoni kapcsolatot sem tekinti olyannak, amely a hozzátartozói körbe tartozó lenne. A felperes tévesen hivatkozik arra, hogy az általa hivatkozott jogszabályok alapján a gondnok is olyan hozzátartozónak minősül, aki az ápolási díj igénylésére jogosult. A Ptk. egyértelmű és taxatív felsorolást tartalmaz, a felsorolásban nem tartozó személyek az ápolási díj igénylésére nem jogosultak. A felperes által hivatkozott Csjt., Ptké. rendelkezései a gondnok jogosultságait egyéb jogviszonyokra nézve szabályozzák, és jogosítják föl a gondnokolt személy képviseletére, de az ápolási díj igénylése tekintetében a jogalkotó szándéka szerint nem teremtik meg az igényjogosultságát.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. V. 39.129/2001. sz.)