adozona.hu
EH 2002.811
EH 2002.811
Apport jogcímén történő vagyonszerzés késedelmes bejelentése esetén mulasztási bírság nem szabható ki [1990. évi XCIII. tv. 82. §, 1990. évi XCI. tv. 11-15. §, 45. §, 74. § és 3. számú melléklet]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1998. október 16-án kelt társasági szerződéssel szerezte meg apport jogcímén a perbeli lakás tulajdonjogát. A szerződést a földhivatalhoz bejegyzése, illetve illetékkiszabás céljából 2000. február 28-án nyújtotta be.
A megyei illetékhivatal a 2000. szeptember 11. napján kibocsátott fizetési meghagyásában kötelezte a felperest 50 000 Ft mulasztási bírságnak és 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéknek a megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2000....
EH 2002.811 Apport jogcímén történő vagyonszerzés késedelmes bejelentése esetén mulasztási bírság nem szabható ki [1990. évi XCIII. tv. 82. §, 1990. évi XCI. tv. 11-15. §, 45. §, 74. § és 3. számú melléklet]
A felperes 1998. október 16-án kelt társasági szerződéssel szerezte meg apport jogcímén a perbeli lakás tulajdonjogát. A szerződést a földhivatalhoz bejegyzése, illetve illetékkiszabás céljából 2000. február 28-án nyújtotta be.A megyei illetékhivatal a 2000. szeptember 11. napján kibocsátott fizetési meghagyásában kötelezte a felperest 50 000 Ft mulasztási bírságnak és 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéknek a megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2000. december 13. napján hozott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A mulasztási bírság tekintetében döntését az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 74. § (8) bekezdésében foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes bejelentési kötelezettségét nem határidőben, hanem másfél év elteltével teljesítette.
A felperes keresetében a mulasztási bírság megfizetésére kötelező rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy a részére történt ingatlanapportálás illetékmentes volt, ezért vele szemben az Art. 74. § (1) bekezdése alapján mulasztási bírságot nem lehetett kiszabni. Az Art. 74. §-ának (8) bekezdésében foglalt rendelkezés pedig nem alkalmazható a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentés késedelmes teljesítése esetén.
Az alperes ellenkérelmében - a határozatában foglaltakat fenntartva - a felperes keresetének elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Azt állapította meg, hogy az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 82. §-a alapján helytállóan alkalmazta az Art. 74. § (8) bekezdése szerinti rendelkezést, mivel a mulasztás miatti bírságot az illetékmentes vagyonszerzés miatt csak e törvényhely alapján lehetett kiszabni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát a keresetében is kifejtett jogi érvelésére tekintettel.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felek között nem volt vita abban, hogy a felperes az apportálást tanúsító szerződést késedelmesen nyújtotta be. Egyetértettek a felek abban a jogkérdésben, hogy az apport a vagyonszerzési illetékfizetés alól mentes volt. A perben a bíróságnak kizárólag abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a felperes késedelmességére figyelemmel kiszabható-e a mulasztási bírság, és arra az Art. 74. § (1) vagy (8) bekezdésében foglaltak-e az irányadóak.
Az Itv. 82. §-a értelmében a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a fizetendő illetéken felül az Art.-ban meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetni.
Ha az adózó a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallásit kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti, és késedelmét nem menti ki, akkor az Art. 74. §-ának (1) bekezdése alapján a (bevallási késedelem) önadózás esetén a bevallásban megállapított, adókivetés esetén a bevallás alapján megállapítható teljes évi adó, a vagyonszerzési illeték esetében a kiszabott illeték után a késedelem időtartamához igazodó százalékú, de legfeljebb 100 000 Ft mulasztási bírságot kell fizetni. Az ismertetett szabályozásból következően a bírság alapja csak a késedelmesen bevallott adó összege, illetve a vagyonszerzési illeték összege lehet. Mivel a felperes esetében a szerzés illetékmentes volt, vagyonszerzési illeték nem került kiszabásra, e törvényhely alapján - figyelemmel az Itv. 82. §-ára is - vele szemben mulasztási bírság nem volt kiszabható.
Az Art. 74. §-ának (8) bekezdése értelmében a magánszemély adózó 50 000 Ft-ig, más adózó 100 000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, ha a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen teljesíti. E törvényhely értelmében a bírság a bejelentési (Art. 11-14. §), a változás-bejelentési (Art. 15. §), az adatszolgáltatási (Art. 45. § (4)-(5) bekezdés és 3. számú melléklett kötelezettség késedelmes teljesítéséért szabható ki. A bevallás késedelmét tehát nem e törvényhely szankcionálja, hanem az önálló törvényhelyként szerepel az Art. 74. § (1) bekezdésében.
Az ismertetett kogens törvényi rendelkezésekből következően a felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy vele szemben mulasztási bírság kiszabására az Art. 74. § (8) bekezdésének alkalmazásával nem kerülhetett volna sor, és mulasztása az Art. 74. § (1) bekezdése értelmében sem esett bírságolás alá illetékmentességére figyelemmel.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatának mulasztási bírságra vonatkozó döntését is az elsőfokú határozatra kiterjedően ugyancsak hatályon kívül helyezte a Pp. 339. § (1) bekezdése szerint eljárva. (Legf. Bír. Kfv. IV. 35.646/2001. sz.)