adozona.hu
EH 2002.708
EH 2002.708
A telekadó kivetése során alkalmazott önkormányzati rendelet alkotmánybírósági határozattal történő utólagos megsemmisítése eltérő rendelkezés hiányában nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat [1989. évi XXXII. tv. 43. §, 1990. évi C. tv. 17. §, 19. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Sz. Község Önkormányzata a 1998. május 28-án hozott elsőfokú határozatával a felperest 1998. január 1-jétől
2 637 960 Ft telekadó megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes 1998. június 26án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Nem vitatott tény szerint a felperes tulajdonában két külön helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 27583 m2 nagyságú belterületi földterület van, amely 250/1. hrsz. alatt lakóházas telek, a 250/2. hrsz. alatt fűrészüzem me...
EH 2002.708 A telekadó kivetése során alkalmazott önkormányzati rendelet alkotmánybírósági határozattal történő utólagos megsemmisítése eltérő rendelkezés hiányában nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat [1989. évi XXXII. tv. 43. §, 1990. évi C. tv. 17. §, 19. §]
Sz. Község Önkormányzata a 1998. május 28-án hozott elsőfokú határozatával a felperest 1998. január 1-jétől2 637 960 Ft telekadó megfizetésére kötelezte.
A fellebbezés folytán eljárt alperes 1998. június 26án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Nem vitatott tény szerint a felperes tulajdonában két külön helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 27583 m2 nagyságú belterületi földterület van, amely 250/1. hrsz. alatt lakóházas telek, a 250/2. hrsz. alatt fűrészüzem megnevezéssel van nyilvántartva. Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (2) bekezdése, 17. § és 19. § c) pontja, valamint a helyi önkormányzat 19/1997. (XII. 15.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 9. §-a szerint levonta a felperes tulajdonában lévő földterületből az építmény rendeltetésszerű használatához szűkségen területet, és a különbözetként kimutatott 21 983 m2 földrészlet után állapított meg telekadót.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte, álláspontja az volt, hogy az önkormányzat nem volt jogosult telekadó kivetésére, tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint ingatlanai nem minősülnek belterületi beépítetlen földrészletnek. A tulajdonában lévő 2 hrsz.-ú belterületen a nyilvántartás szerint és a valóságban is ipartelep működik, tehát beépíthető az ingatlan.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet megállapította, hogy a Htv. 17. §-a valamint az Ör. 7. §-a alapján a telekadó tárgya a beépítetlen belterületi földrészlet. Ennek fogalmát a jogszabály külön nem határozza meg, a telekadó alóli mentességnek a Htv. 19. §-a szerinti szabályozásból egyértelmű, hogy azok a belterületi ingatlanok is adókötelesek, amelyeken épület áll azzal, hogy a helyi önkormányzat által meghatározott mértéket meg nem haladó építményhez tartozó telekrészlet az adó alól mentes.
A fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú ítélet megállapította, hogy a perbeli jogvita adójogi viszonyból ered, ezért elbírálására a Htv.-ben és az Ör.-ben rögzítettek az irányadóak. Ezek pedig nem írják elő azt, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatokat kell az adóztatásnál figyelembe venni. Abból a tényállásból, hogy a helyi rendelet építményadó bevezetéséről nem döntött, nem következik az, hogy a telekadó tárgyának és az ez alóli mentesség szabályozásánál ne lennének irányadóak a Htv. 11. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ában és 19. §-ának c) pontjában foglaltak.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kitért a felperesnek a másodfokú eljárás során bejelentett alkotmánybírósági határozat érvényesülésére vonatkozó előadására és megállapította, hogy az alkotmánybírósági határozatban foglalt megsemmisítés nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket, ezért a felperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozat a kereset illetve fellebbezés alaposságát nem teremtette meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes azért tartotta a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek, mivel az elmulasztotta alkalmazni az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 2. §ának (1) bekezdésében foglaltakat, azaz figyelmen kívül hagyta, hogy a Htv. 17. §-a egyértelműen meghatározza, hogy a telekadó tárgya kizárólag beépítetlen belterületi földrészlet vagyis telek lehet.
Fenntartotta a felperes azt az álláspontját, hogy a perbeli önkormányzati rendeletet megsemmisítő 49/2000. (XII. 18.) AB határozat közzétételekor a jelen perben még nem született jogerős ítélet. Ennek megfelelően a másodfokú ítélet a megsemmisített jogszabályt már nem alkalmazhatta volna, ez is indokolja a jogszabálysértés megállapítását.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal az első- és másodfokú bíróság által kifejtett jogi állásponttal, miszerint a Htv. feljogosította az önkormányzatokat arra, hogy az 5. §-ban meghatározott adókat bevezessék. A perbeli időszakban hatályos az Sz. községi helyi adókról szóló önkormányzati rendelet a telekadót vezette be, melynek tárgya az önkormányzat illetékességi területen lévő beépítetlen belterületi földrészlet volt. A Htv. 19. §-a szerint azok a belterületi ingatlanok is adókötelesek, melyeken épület áll azzal, hogy az építményhez tartozó helyi önkormányzat által meghatározott mértékű telekrészből az a rész, amely az építményadó tárgya, mentes a telekadó alól. Az Ör. 9. §-ának (1) bekezdése az adómentes telekrészt 400 m2-ben jelölte meg. Ez tehát azt jelenti, hogy az ezt meghaladó részben a telekadó fizetési kötelezettség fennállott. A helyi adófizetési kötelezettség megállapításánál az ingatlan beépítettségére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatoknak nincs jelentősége.
A jogerős ítélet helyesen utalt arra is, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43. §-ának (1)-(4) bekezdésében foglaltak alapján az alkotmánybírósági megsemmisítés nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. Ebből következik, hogy a jelen esetben a 2000. december 18-án született alkotmánybírósági határozat nem érintette az 1998. évi telekadó kivetést és az abból származó fizetési kötelezettséget.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. X. 35.196/2002. sz.)