adozona.hu
EH 2002.676
EH 2002.676
A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 98. sorszámú végzésével az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását befejezettnek nyilvánította és a céget jogutód nélkül megszüntette. Intézkedett a cégbíróságnak a cég cégjegyzékből történő törlése iránt. A felszámoló díját 4 800 000 Ft-ban állapította meg azzal, hogy a felszámoló a közbenső mérleg forduló napjáig felvett az adós vagyonából 2 300 000 Ft felszámolói díjat, míg 2 500 000 Ft felszámolói díj fedezetlen. Az 1998. július 30-i fordulónappal elkészítet...
EH 2002.676 A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 98. sorszámú végzésével az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását befejezettnek nyilvánította és a céget jogutód nélkül megszüntette. Intézkedett a cégbíróságnak a cég cégjegyzékből történő törlése iránt. A felszámoló díját 4 800 000 Ft-ban állapította meg azzal, hogy a felszámoló a közbenső mérleg forduló napjáig felvett az adós vagyonából 2 300 000 Ft felszámolói díjat, míg 2 500 000 Ft felszámolói díj fedezetlen. Az 1998. július 30-i fordulónappal elkészített és 1999. március 31-én, majd 1999. november 30-án módosított felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot akként hagyta jóvá, hogy megállapította az adós összes tartozása 393 483 738 Ft, melyből ki nem egyenlített felszámolási költség 70 168 101 Ft és hitelezői igény 323 315 637 Ft. A bíróság rendelkezett az adósnál meglévő 5 936 864 Ft záró-pénzeszközről, valamint a fennálló 9 088 000 Ft követelésről, amelyeket a hitelezők között felosztani rendelt. Megállapította továbbá, hogy az adós egyéb vagyonnal nem rendelkezik, így nincs fedezet 57 609 000 Ft ki nem egyenlített felszámolási költségre és 323 315 637 Ft hitelezői igényre. A hitelezők kielégítési aránya 0%. Rendelkezett továbbá a felszámolási eljárás befejezésével kapcsolatban a felszámolóra háruló intézkedések megtételéről.Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós ellen a felszámolást az 1995. május 31. napján érkezett kérelemre rendelte el. A felszámolás közzétételére 1995. augusztus 17. napján került sor a Cégközlöny 1995. évi 32. számában. Az eljárásra a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) rendelkezései az irányadóak. A felszámoló 1997. február 24. napján a felszámolási közbenső jelentést, közbenső mérleget beterjesztette a bírósághoz, amelyet a bíróság az 1997. március 13. napján kelt 49. sorszámú jogerős végzésével jóváhagyott. A felszámoló a peres eljárások folyamatban léte miatt határidő hosszabbítást kért a felszámolási zárómérleg beterjesztésére, amely 1998. augusztus 10-én történt meg. A különböző hitelezői kifogások és észrevételek folytán az elsőfokú bíróság több esetben is felhívta a felszámolót a mérleg módosítására. Az elsőfokú bíróság a jelen végzésével a kiegészített és módosított II. számú vagyonfelosztási javaslatot, amely 1999. december 13-án 91. sorszám alatt került beterjesztésre, hagyta jóvá a rendelkező részben írtaknak megfelelően. Végzésének indokolásában az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a dr. K. A. ügyvéd, a Megyei Illetékhivatal, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága által benyújtott kifogások alaptalanok, ezért azokat elutasította. Határozatát a mód. Cstv. 60. §-ának (1) bekezdése alapján hozta meg.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Megyei Egészségbiztosítási Pénztára hitelező, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága hitelező nyújtottak be fellebbezést.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Megyei Egészségbiztosítási Pénztára fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, s annak megállapítását, hogy a pénztár "a" kategóriás felszámolási költségigénye 393 355 Ft-ot tesz ki. Ez az igény pedig a többi hasonló "a" kategóriás hitelezői költségigény szerint nyerjen kielégítést. Az adós vagyonából kielégítést nyert hitelezők között nem szerepel a pénztár annak ellenére, hogy önálló hitelezői igényét bejelentette, majd azt az 1999. március 23-án a felszámolónak írt levelében pontosította. A tárgyalásokra idézést nem kézbesítettek címükre, így a pénztár nem volt abban a helyzetben, hogy a megyei bíróság eljárása során a jogait érvényesíthesse.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága hitelező fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését és a bíróságnak új eljárás lefolytatására való kötelezését. Kérte annak megállapítását, hogy az adós gazdálkodó szervezet 5 936 864 Ft záró- pénzeszközéből csupán 3 156 864 Ft felosztásáról rendelkezett, továbbá a hitelezői kifogását elutasította, amely az esedékesség előtt felvett felszámolói díj visszafizetésére irányult. Sérelmezte, hogy a ki nem egyenlített felszámolási költségekre 100%-ban fedezetet biztosított a bíróság oly módon, hogy a felszámolóra engedményezett olyan jövőben felmerülő felszámolási költségeket, amely követelések behajtásával kapcsolatban a felszámoló azok fennállását még nem igazolta. A felszámolási költségekre javasolt "tartalékolást" az APEH részére javasolt fedezet azonos összegű és egyidejű csökkentésével rendelte el végrehajtani a bíróság. A tartalékként szereplő 2 780 000 Ft-ból 2 760 000 Ft felosztásáról nem rendelkezett. A közbenső mérleg nem tartalmazza a rendelkezést a felszámoló díjelőleg felvételéről, az csupán a várható költségek között szerepel. Pénzügyi elszámolást a felszámoló nem csatolt, így a hitelező annak felvételéről nem értesült. A közbenső mérleget jóváhagyó végzést nem kapta meg, ezért kifogását a Cstv. 56. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a zárómérlegre tette meg.
A felszámoló a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár fellebbezésére észrevételt tett, kérte a "fellebbezés elutasítását". Hivatkozott arra, hogy a hitelező felszámolási költségigényének felmerülési időpontját az 1999. október 12-én tartott zárótárgyaláson bejelentette, melyet az erről készült jegyzőkönyv 4. oldala első bekezdése tartalmazza. A zárójelentés 14. számú melléklete tartalmazza a hitelező által bejelentett felszámolási költségigényt kamatokkal együtt. Téves az a hitelezői állítás, hogy a felszámolási költségigények a többi hitelező esetében kielégítést nyertek volna.
A hitelezők fellebbezése annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság elfoglalt jogi álláspontjánál fogva határozatában több olyan rendelkezést tett, illetve rendelkezést mulasztott el, amely a jelen ügyben alkalmazandó mód. Cstv. rendelkezéseibe ütközik. Ezek olyan eljárásjogi szabálysértések, amelyek a határozat megalapozatlanságát eredményezik, ez pedig a vagyonfelosztási javaslat és a zárómérleg átdolgozását igényli. Emiatt a bizonyítási eljárás további lefolytatása meghaladja a másodfokú eljárás kereteit. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, s újabb határozat hozatalára utasította.
Az iratok tartalmából megállapítható, hogy a felszámoló 1998. augusztus 10. napján 55. sorszám alatt nyújtotta be első ízben a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot. Ezt követően kiegészítésre és kijavításra több esetben is visszaadásra került a zárómérleg. Indokolta ezt az, hogy több hitelező is kifogással élt a záró-dokumentációval szemben. A mód. Cstv. 56. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a zárómérleget vagy záró egyszerűsített mérleget és vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a zárómérlegben vagy záró egyszerűsített mérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság a kifogást megküldi a kifogással nem élő hitelezőknek is azzal, hogy arra 8 napon belül észrevételt tehetnek. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztő és az arra észrevételt tevő hitelezőket, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye. Az elsőfokú bíróság a fentiekben idézett jogszabályi rendelkezéseket mellőzve, a jelen fellebbezésekkel megtámadott végzésében bírálta el a kifogásokat, s a rendelkező rész nem is tartalmazza kifejezetten azok elutasítását, illetőleg az azoknak részben történő helyt adást. Alakszerű határozatot tehát a kifogások tárgyában nem hozott. Erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak az újabb eljárás során a benyújtott kifogások tárgyában alakszerű határozatot kell hoznia a mód. Cstv. 56. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, ebben egyrészt, mivel a 30 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, meg kell állapítania hivatalból, hogy határidőben kerültek-e benyújtásra a kifogások, valamint azokkal kapcsolatban, amennyiben határidőn belül kerültek előterjesztésre, a tárgyalás tartását és azon történő határozat hozatalát kell foganatosítania.
Tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor tudomást szerezve arról, hogy a felszámoló a 2 300 000 Ft felszámolói díjat ténylegesen felvette az adós vagyonából, nem rendelkezett annak visszafizetése iránt. Kellő alappal hivatkozott arra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága, hogy a felszámolási közbenső mérleg nem tartalmazza a felszámolói díj tényleges felvételét. A 4. számú melléklet csupán mint várható felszámolási költséget jelöli meg g) pont alatt. Ebből eredően tévesen hivatkozott arra az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában, hogy a jogerős közbenső mérleget jóváhagyó bírósági végzés után már nem lehet figyelembe venni felszámoló által felvett díjat. A bíróság indokolás nélkül a közbenső mérleget jóváhagyta, az azonban nem tartalmazta magát a felszámolói díjnak a felvételét. Ebből eredően bíróságnak lehetősége van arra, hogy a jogszabály ellenére felvett díj visszafizetésére kötelezze a felszámolót. Mint arra a Legfelsőbb Bíróság is rámutatott a Bírósági Határozatok 1998. évi 4. számában 194. sorszám alatt közzétett eseti döntésében. A felszámoló előleg felvételére nem jogosult. A mód. Cstv. 50. §-ának (3) bekezdése csupán azt teszi lehetővé, hogy a felszámolás várható költségeire a közbenső mérleg alapján a felszámoló tartalékot képezzen, nem jogosult azonban előleget felvenni. A felszámoló díját - melyben a felszámoló költségei is megjelennek - a bíróságnak a felszámolási eljárás végén kell a mód. Cstv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti keretben meghatározni. A felszámoló tevékenysége vállalkozási jellegű, ebből következik, hogy díja csak a felszámolási eljárás végén válik esedékessé. Az elsőfokú bíróságnak tehát ennek megfelelően kell intézkednie a jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetése iránt.
Alapos a fellebbezés a tartalékképzés vonatkozásában is. Az elsőfokú bíróság téves jogszabályfelhívást alkalmazott a fellebbezéssel megtámadott végzése 12. oldalának 2. bekezdésében. Tévesen hívta fel a mód. Cstv. 60. §-ának (3) bekezdését, az helyesen az 50. § (3) bekezdése, amely viszont a közbenső felszámolási mérleg tartalmára vonatkozik, nevezetesen, hogy a felszámolás várható költségére és a vitás hitelezői igények fedezet a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni. Viszont nem vonatkozik a felszámolási zárómérlegre. felszámolási zárómérlegnek a mód. Cstv. 52. §-ának bekezdése szerint kell elkészülnie. Tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a felszámolási eljárás befejezésének a kifogásolási eljárás folyamatban léte nem akadálya. Amennyiben kifogásolási eljárás is folyamatban van, annak befejezését a bíróságnak be kell várnia, mivel megszűnt cég ellen ilyen eljárás nem folyhat. Tehát csupán az ilyen eljárás befejezését követően kerülhet sor a felszámolási eljárás befejezetté nyilvánítására. Más elbírálás alá esnek a be nem hajtott követelések, ezekre vonatkozólag egyértelmű rendelkezést tartalmaz a mód. Cstv. 56. §-ának (2) bekezdése.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a közbenső mérleget jóváhagyó végzés jogerősítése jogszabályellenesen történt, ugyanis a mód. Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése nem zárja ki a végzés elleni fellebbezés benyújtásának lehetőségét. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a fellebbezés lehetőségét kizárva hozta meg jogerős végzését.
Az elsőfokú bíróság a fenti intézkedések megtétele, valamint ezt követően a felszámoló által átdolgozott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat benyújtását követően lesz abban a helyzetben, hogy megalapozott végzést hozzon az ügyben. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 31.253/2000. sz.)