adozona.hu
EH 2002.667
EH 2002.667
I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) bek. és (3) bek.]. II. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területi szervei általában nem rendelkeznek polgári-jogi jogképességgel. A felszámolási eljárásban, végelszámolásban és a végrehajtási eljá
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt megyei bíróság végzésével a hitelező által 1999. évben kezdeményezett eljárásban megállapította a végelszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót. A végzés indokolása szerint a hitelező azért kérte az adós felszámolását, mert a jogerős határozattal megállapított adótartozását nem fizette meg, és a végrehajtás eredménytelen volt. Az adós a bíróság által megküldött felszámolási eljárás lefolytatá...
EH 2002.667 I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) bek. és (3) bek.].
II. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területi szervei általában nem rendelkeznek polgári-jogi jogképességgel. A felszámolási eljárásban, végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban azonban - erre vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján - a területi szerv félként szerepelhet [Ptk. 30. § (1) bek., 36. § (1) bek., 48. §, 1990. évi XCI. tv. (Art.) 49. § (1) és (6) bek., 55/1991. (IV. 11.) Korm. r. 1. § (3) bek., 2. § (1) bek. a) és b) pont].
Az első fokon eljárt megyei bíróság végzésével a hitelező által 1999. évben kezdeményezett eljárásban megállapította a végelszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, elrendelte a felszámolását és kijelölte a felszámolót. A végzés indokolása szerint a hitelező azért kérte az adós felszámolását, mert a jogerős határozattal megállapított adótartozását nem fizette meg, és a végrehajtás eredménytelen volt. Az adós a bíróság által megküldött felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet átvette, arra azonban felhívás ellenére nem nyilatkozott. A megyei bíróság az adós fizetésképtelenségét az 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján megállapította.E végzés ellen az adós élt fellebbezéssel, melyben a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja alapján a kérelem elutasítását, illetve a felszámolási eljárás megszüntetését, valamint a hitelező költségekben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az 1991. évi IL. törvény 72. §-ának rendszertani és jogtechnikai értelmezése egyértelművé teszi, hogy e § a végelszámolóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A (3) bekezdés a végelszámoló felszámolási eljárás iránti kérelmével foglalkozó utolsó bekezdésként helyezkedik el, ebből pedig arra kell következtetni, hogy a jogszabályalkotó akarata az volt: csak a végelszámoló által kezdeményezett felszámolási eljárásoknál alkalmazható ez a rendelkezés. A Legfelsőbb Bíróság több alkalommal kifejtette: ha egy eljárás, jelen esetben a végelszámolás megindul, akkor annak a befejezéséig nem lehet ugyanarra vonatkozóan egy másik eljárást indítani, azaz nem folyhatnak párhuzamosan ezek az eljárások. Hivatkozott a Bírósági Határozatokban 1996. évben 277. szám alatt közzétett jogesetre, melyben a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a már megindult végelszámolási eljárás a felszámolási eljárással szemben elsőbbséget élvez és csak a törvényben meghatározott esetben alakul át felszámolási eljárássá. Előadta azt is, hogy az adós ellen a felszámolási kérelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Vas Megyei Igazgatósága terjesztette elő. A Pp. 48. §-a szerint a perben fél az lehet, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdéséből következően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem jogi személy, így nincs perbeli jogképessége, kérelmet ezért nem terjeszthetett volna elő. Ezen utóbbi álláspontja alátámasztásaként csatolta a megyei bíróság Pf. számú végzését.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételeiben az elsőfokú bíróság végzésének a helyben hagyását kérte. Előadta: a Csődtörvény 1997. évi módosítását megelőző, korábbi szabályozás szerint a végelszámolás tartama alatt valóban csak a végelszámoló kérelme alapján volt helye a felszámolás elrendelésének. A többször módosított 1991. évi IL. törvény lehetővé teszi azonban, hogy a végelszámolástól függetlenül, hitelezői kérelemre is elrendelhető legyen a felszámolás, ha a 27. § alapján a bíróság a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapítja. Téves az adósnak az az álláspontja is, hogy a gazdálkodó szervezet ellen irányuló felszámolási eljárás kezdeményezését csak önálló jogi személy kérheti. Az 1991. évi IL. törvény 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az eljárás kezdeményezőjeként a hitelező léphet fel. A törvény 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint hitelezőként a felszámolási eljárásban bárki felléphet, a törvény korlátozó rendelkezéseket nem tartalmaz, így hitelezőként érvényesítheti a követelését minden magánszemély, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező bármely társaság vagy szervezet.
A fellebbezés nem alapos.
Az első fokon eljárt bíróság érdemben helytálló határozatot hozott.
A jelen eljárásban - figyelemmel a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásának időpontjára - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény 72. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni. A törvényhely (3) bekezdése szerint pedig, ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti. A korábban hatályos törvényi szabályozás, ahogyan arra a fellebbezésében az adós a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseire is hivatkozva helytállóan utalt, valóban nem tette lehetővé a végelszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolási eljárás kezdeményezését a hitelezők részéről. A felszámolási eljárást csak a végelszámoló kezdeményezhette a törvényben előírt feltételek megléte esetén. A többször mód. Cstv. idézett szabályozásából következően azonban a végelszámolás alatt álló adóssal szemben már nem csak a végelszámoló, hanem a fizetésképtelenségnek a többször mód. Cstv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti valamely feltétel fennállása esetén bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást.
Az adott ügyben az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a hitelező kérelmét érdemben vizsgálta és annak eredménye szerint járt el. Nem megalapozott az adós további fellebbezési álláspontja sem. A Pp. 48. §-a úgy rendelkezik, hogy a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. A polgári anyagi jogi rendelkezések értelmében pedig jogképességgel a természetes személy, a jogi személy és az állam rendelkezik. A Ptk. 30. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a jogszabály vagy - annak felhatalmazása alapján - az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy. A Ptk. 36. §-ának (1) bekezdése értelmében a költségvetési szerv jogi személy. Minthogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (Hivatal) a területi szerveivel, az Oktatási Igazgatósággal, s a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézettel együtt a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel, önálló költségvetési szerv. Emiatt pedig - a Ptk. fent hivatkozott 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - jogi személy. A Hivatal területi szervei - köztük a megyékben a Hivatal megyei igazgatóságai - azonban a jogszabályi felhatalmazás hiányában nem minősülnek jogi személynek, így általában nem rendelkeznek polgári jogi jogképességgel, ennél fogva polgári perben félként nem járhatnak el. Az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény (Art.) 49. §-ának (1) bekezdése azonban eljárási jogképességgel ruházza fel az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területi szerveit azzal, hogy akként rendelkezik: az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében - ha törvény másként nem rendelkezik - első fokon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területi szerve (elsőfokú állami adóhatóság) jár el.
A behajtás, végrehajtás alatt az állandó bírói gyakorlat szerint nemcsak az egyedi végrehajtást, hanem a totális végrehajtásnak is minősülő felszámolási eljárást is érteni kell. Az Art. 49. §-ának (1) bekezdése alól kivételt megfogalmazó (6) bekezdés is arra utal, hogy a behajtás alatt a törvény a felszámolási eljárást is érti. A törvényhely (6) bekezdése szerint ugyanis a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg az ingó, ingatlan végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adóhatóság - azaz a Hivatal területi szerve - jár el. Mindezekből következően az adó, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján ezzel egy tekintet alá eső, azaz adónak minősülő, a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap javára teljesítendő kötelező befizetés, azaz járulék ügyekben a felszámolási eljárásban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területi szerve eljárási jogképességgel rendelkezik. A kifejtettek szerint ezen eljárásokban a területi szerv félként - a saját neve alatt - szerepelhet.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Fpk. VIII. 30.103/2000.sz.)