adozona.hu
EH 2002.664
EH 2002.664
Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosultak körében a jogi érdekeltség vizsgálatánál irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 25. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 52. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az S. Részvénytársaságot (a továbbiakban részvénytársaság) az 1999. július 12-én kelt létesítő okirattal a cégjegyzékbe 1993. április 19-én bejegyzett "S." Kft., valamint az 1994. március 23-án bejegyzett -1996. február 20-ától módosított elnevezése szerint - D. Korlátolt Felelősségű Társaság alapította. A cégnyilvántartás adatai szerint az "S." Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője és a részvénytársaság vezérigazgatója C. P.
A kérelmező az 1999. augusztus 31-i beadványában törvényesség...
EH 2002.664 Törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosultak körében a jogi érdekeltség vizsgálatánál irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 25. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek., 52. § (1) bek.].
Az S. Részvénytársaságot (a továbbiakban részvénytársaság) az 1999. július 12-én kelt létesítő okirattal a cégjegyzékbe 1993. április 19-én bejegyzett "S." Kft., valamint az 1994. március 23-án bejegyzett -1996. február 20-ától módosított elnevezése szerint - D. Korlátolt Felelősségű Társaság alapította. A cégnyilvántartás adatai szerint az "S." Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetője és a részvénytársaság vezérigazgatója C. P.A kérelmező az 1999. augusztus 31-i beadványában törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, kérte a részvénytársaság cégjegyzékből történő "visszamenőleges hatályú törlését". A kérelmező az eljárás kezdeményezésére való jogosultságát azzal indokolta, hogy üzletrészhányad vásárlása folytán az "S." Kft.-ben közös üzletrész tulajdonos és egyben közös képviselő. Előadása szerint a részvénytársaságnál vezérigazgatói tisztséget betöltő C. P. egyidejűleg az "S." Kft. ügyvezetője is, ezért a részvénytársaság alapításáról rendelkező okirat az 1997. évi CXLIV. tv. (továbbiakban: Gt.) 25. §-ának (1) bekezdésében írtakra figyelemmel jogszabálysértő. Utalt arra is, hogy a D. Kft. alapító nem létező cég. Az "S." Kft.-vel kapcsolatban pedig sérelmezte, hogy részére az iratbetekintést nem teszi lehetővé, ezért már a cégbírósághoz is fordult. Kérte az "S." Kft. törvényes működés helyreállítására kötelezését is. 1999. szeptember 21-i kiegészítő beadványában a kérelmező továbbá a D. Kft. cégjegyzékből történő törlését is kérte lényegében arra hivatkozással, hogy székhelyén semmilyen tevékenységet nem folytat, nem létező cég.
A részvénytársaság a kérelem elutasítását kérte. Elsődlegesen vitatta a kérelmező tagi minőségét. Előadta, hogy a kérelmező részéről az üzletrész szerzésére vonatkozóan szabályszerű bejelentés az "S." Kft.-hez nem érkezett, annak tagjegyzékében nem szerepel, így tagnak sem tekinthető. Érdemi védekezésében arra hivatkozott: 1999. szeptember 15-én az "S." Kft. taggyűlést tartott, a taggyűlés pedig hozzájárult ahhoz, hogy C. P. ügyvezető a részvénytársaságnál vezető tisztséget (vezérigazgató) töltsön be. Csatolta az említett 1999. szeptember 15-i taggyűlési jegyzőkönyvet. Hangsúlyozta azt is, hogy a D. Kft. alapító részvényes bejegyzett létező cég.
Az elsőfokú bíróság az 1999. október 22-én kelt végzésével a kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint az "S." Kft. cégiratainál elfekszik a kérelmező 1999. július 15-i beadványa, amely szerint 1999. június 30án ajándékozási szerződéssel C.-né K. Cs. Üzletrész-tulajdonos 270 000 Ft névértékű üzletrészéből 60/270-ed üzletrészhányadot megszerzett. Ezért az elsőfokú bíróság a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét igazoltnak tekintette. Érdemben az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, az 1999. szeptember 15-én hozott hozzájáruló taggyűlési határozattal a Gt. 25. §-ában írt összeférhetetlenség megszűnt, ezért intézkedés megtételére nincs lehetőség.
Rögzítette továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az "S." Kft.-vel szemben az iratbetekintéssel és a kft. működésével összefüggésben a kérelmező kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban. E kérelmek tehát a jelen eljárás tárgyát nem képezhetik. Az elsőfokú bíróság kifejtette azt is, hogy a kérelmező kezdeményezésére a D. Kft.-vel szemben is folyik törvényességi felügyeleti eljárás. A rendelkezésre álló cégjegyzéki adatok és cégiratok alapján azonban a kft.-t létező cégnek kell tekinteni. A kérelem e tekintetben is megalapozatlan.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett. A végzés megváltoztatását, a részvénytársaság cégjegyzékből történő törlését kérte. Álláspontja az volt, a jogszabálysértés utólagos taggyűlési hozzájárulással nem küszöbölhető ki. Hivatkozott továbbá arra is, hogy az "S." Kft. 1999. szeptember 15-én hozott 4/1999. számú taggyűlési határozata, amely az utólagos hozzájárulást megadta, törvénysértő, mert őt a taggyűlésre nem hívták meg. Utalt arra is, hogy a kérelmezett alapítása az "S." Kft. vagyonbevitele (ingatlan, állóeszközök, áruk) folytán is érvénytelen.
A részvénytársaság az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte az abban foglalt helyes indokokra tekintettel. Csatolta a cégbíróság 2000. február 21-én kelt határozatát, mellyel - egyebek mellett - a kérelmezőnek az "S." Kft.-vel szembeni, az 1999. szeptember 15-i taggyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelmét elutasította.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alaptalan.
A törvényességi felügyeleti eljárásra nézve az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. Az 50. § (1) bekezdése sorolja fel a törvényességi felügyeleti eljárás egyes eseteit. Így ilyen eljárásnak lehet helye a c) pont értelmében akkor is, ha a létesítő okirat, vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. Az eljárást kezdeményezők körét az 52. § (1) bekezdése sorolja fel. Az i) pont értelmében az eljárást az is kezdeményezheti, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A jogi érdekre, annak mibenlétére nézve a jogszabály nem tartalmaz rendelkezést. A bírói gyakorlat az eljárás alá vont társaság tagjának jogi érdekét általában minden vizsgálat nélkül elismeri. Az egyéb érdekeltek esetében a jogi érdek fennálltát mindenkor az eset összes körülményeinek figyelembevételével kell megítélni. E körben pedig a jogsértés alapjául megjelölt jogszabályi rendelkezésekből, az említett rendelkezések céljából, a közvetlenül érintett személyi körből kell kiindulni.
Az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 25. §-ának (1) bekezdése kimondja, vezető tisztségviselő nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, kivéve, ha ezt az érintett gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) lehetővé teszi, vagy a gazdasági társaság legfőbb szerve ehhez hozzájárul. A hozzájárulás megadása, vagy megtagadása körében tehát legitimációval csak maga a korábban létrehozott gazdasági társaság rendelkezik, jogi érdekeltnek csak az érintett gazdasági társaságot lehet tekinteni, amely egyebekben a hozzájárulást a tagoknak (tulajdonosoknak) a határozathozatal rendje szerint kialakított nyilatkozatával adhatja meg.
Mindezen körülményekre tekintettel azt kellett megállapítani, hogy a kérelmező az általa hivatkozott körben a részvénytársasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogi érdeke hiányában nem jogosult.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a fenti eltérő indokolással helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. VII. 33.480/1999. sz.)