adozona.hu
EH 2003.915
EH 2003.915
Nem vonható vissza az üzlet működési engedélye amiatt, hogy időközben az ingatlan más tulajdonába került át [4/1997. (I. 22.) Korm. r. 8., 3. §, Ptk. 235. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a P. és H. D. Szakszervezeti Szövetségével (a továbbiakban: Szövetség) 1996. július 30-án ingatlanhasznosítási szerződést kötött. A szerződés szerint a felperes jogosult volt a B., H. u. 24. szám alatt nyilvántartott üdülőépület és udvar, a H. P. Üdülő megnevezésű ingatlan hasznosítására, üzemeltetésére. Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlant a Szövetség tulajdonaként tartották nyilván. B. Város Önkormányzatának jegyzője mint elsőfokú hatóság 1997. július 7-én működési engedélyt...
EH 2003.915 Nem vonható vissza az üzlet működési engedélye amiatt, hogy időközben az ingatlan más tulajdonába került át [4/1997. (I. 22.) Korm. r. 8., 3. §, Ptk. 235. §].
A felperes a P. és H. D. Szakszervezeti Szövetségével (a továbbiakban: Szövetség) 1996. július 30-án ingatlanhasznosítási szerződést kötött. A szerződés szerint a felperes jogosult volt a B., H. u. 24. szám alatt nyilvántartott üdülőépület és udvar, a H. P. Üdülő megnevezésű ingatlan hasznosítására, üzemeltetésére. Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlant a Szövetség tulajdonaként tartották nyilván. B. Város Önkormányzatának jegyzője mint elsőfokú hatóság 1997. július 7-én működési engedélyt adott a felperesnek a H. P. Üdülőben kereskedelmi szálláshely és egyéb vendéglátóipari üzlet működésére. A működési engedélyt 1997. július 16-án a székhely megváltozása miatt módosították. A felperes 1997. júliusától folyamatosan üzemelteti az ingatlant.Az alperesi beavatkozók 2000. február 9-én kérelemmel fordultak az elsőfokú hatósághoz, hogy vizsgálja felül a felperes részére kiadott működési engedélyt, mert ők mint tulajdonosok az ingatlan hasznosításához hozzájárulást nem adtak. Kérelmükhöz csatolták a tulajdonjog megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságon indított perben hozott 32. számú részítéletet, az azt kijavító 33. számú ítéletet, továbbá a 44. számú kiegészítő ítéletet és a jogerősítő végzést.
Az elsőfokú hatóság a 2000. május 16-án kelt határozatával azonnali hatállyal megtiltotta a kereskedelmi egység szállodaüzemeltetői és melegkonyhás tevékenységét, továbbá a működési engedélyt azonnali hatállyal visszavonta a tulajdonosi hozzájárulás hiányára figyelemmel.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2000. június 28-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot a működési engedély visszavonására vonatkozóan helybenhagyta, az azonnali végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket megsemmisítette. Határozata indokolása szerint az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (3) bekezdés b) pontja szerint a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, a tulajdonjogukat hiteles okirattal bizonyító tulajdonostársak az ingatlan felperes általi működtetéséhez nem járultak hozzá, ezért a működési engedélyt vissza kellett vonni.
A felperes keresetet nyújtott be az alperesi határozat hatályon kívül helyezése iránt. A perben hivatkozott arra is, hogy a Fővárosi Bíróság 2000. július 11-én saját hatáskörben hatályon kívül helyezte a 32. számú részítéletét, így nincs a beavatkozók tulajdonjogát megállapító jogerős ítélet.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletében kifejtett álláspontja szerint a 32. számú részítélet alakilag jogerős, és a részítéletben jelzett szervezetek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is a részítélet jogerőre emelkedésével a perbeli ingatlan vonatkozásában az ott meghatározott tulajdoni arányban tulajdonjogot szereztek. Nincs jelentősége annak, hogy a 32. sorszámú részítéletet a Fővárosi Bíróság saját hatáskörben utóbb hatályon kívül helyezte, mert az a határozat hozatalát követően következett be, ezért nem vehető figyelembe. A működési engedély visszavonására a R. 8. § (3) bekezdés b) pontja értelmében jogszerűen került sor, mert a tulajdonjogot hiteles okirattal bizonyító tulajdonostársak a felperes általi működtetéshez nem járultak hozzá.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak megváltoztatását, a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a R. 8. § (3) bekezdés b) pontját, a működési engedély visszavonására nem kerülhetett volna sor. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 61. § (3) és (5) bekezdése értelmében a kérelem benyújtásának időpontjában jóhiszeműen és jogszerűen járt el, mert a kérelem benyújtásakor a telekkönyvi tulajdonossal kötött szerződéssel igazolta jogosultságát a perbeli szálloda üzemeltetésére és bérletére vonatkozóan. A tulajdonjog megállapítására csak bíróságnak van hatásköre, amennyiben a telekkönyvi tulajdonossal kötött bérleti szerződést követően az ingatlan tulajdonában változás áll be, az új tulajdonosoknak a bérleti szerződés érvénytelensége vagy megszüntetése iránt kell igényüket bírósági úton érvényesíteniük. Ezen a címen a működési engedély visszavonására nincs lehetőség, a tulajdonosi hozzájárulás nem tárgyi feltétel a működési engedély kiadásakor.
Az alperes és az alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A jogerős ítélet megsértette a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott R. 8. § (3) bekezdés b) pontját. E rendelkezés szerint a jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha a működési engedély kiadásának a feltételei már nem állnak fenn. A működési engedély kiadásának feltételeként a R. 3. § (3) bekezdése értelmében többek között csatolni kell az üzlethelység használatára való jogosultságot igazoló okirat hiteles másolatát. A felperes ennek a feltételnek eleget tett, a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor mellékelte az 1996. július 30-án, az akkori telekkönyvi tulajdonossal kötött ingatlanhasznosítási szerződést, amely őt az ingatlan bérletére és használatára, üzemeltetésére feljogosította. A felek által kötött szerződés a mai napig érvényes, mert annak megtámadására, a szerződés érvénytelensége megállapítása iránt polgári per indítására nem került sor. A Ptk. 235. § (1) bekezdése értelmében a megtámadható szerződés csak a megtámadás következtében válik érvénytelenné a megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal. Mindaddig, amíg a szerződés érvénytelensége iránt pert nem indítanak, és jogerős ítélet a szerződés érvénytelenségét nem mondja ki, vagy a felek a szerződést nem szüntetik meg, addig a szerződés érvényes, és a felperes jogosult a szerződés alapján az ingatlan hasznosítására, használatára, üzemeltetésére.
Az alperesi beavatkozók és társaik által indított, a tulajdonjog megállapítására irányuló perben hozott részítélet megállapításai önmagában a működési engedély jogszerűségére nem hatnak ki. A tulajdonjog megállapítása iránti perben hozott jogerős ítélet egyrészt a tulajdoni arányokat dönti el, másrészt az ott meghatározott tulajdonosok válnak jogosulttá esetleg a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló per megindítására, de a jogerős ítélet vagy részítélet a működési engedély visszavonására a hatóságot nem jogosítja fel. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság és az alperes is, amikor a tulajdonjogot megállapító részítélet alapján a működési engedély visszavonását jogszerűnek ítélte.
A felperes a R. 3. § (3) bekezdése alapján a működés feltételeit igazolta, alakilag érvényes és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal kötött bérleti szerződéssel igazolta a használatra való jogosultságát, e szerződésben változás nem következett be, a szerződés érvénytelenségét jogerős bírói ítélet nem mondta ki. Az érvényes szerződés hatálya alatt a felperes működési engedélyének visszavonására a R. 8. § (3) bekezdés b) pontja alapján megalapozatlanul és törvénysértően került sor.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte.
Az új eljárás során az elsőfokú hatóságnak az ítéletben kifejtettek figyelembevételével kell eljárnia, és a működési engedély visszavonására irányuló kérelmet el kell utasítania. (Legf. Bír. Kfv. V. 39.193/2001.)