adozona.hu
EH 2001.420
EH 2001.420
Eredeti tulajdonszerzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a korábbi tulajdonos a dologra fordított beruházásának ellenértékét az új tulajdonostól semmiféle jogcímen nem követelheti [1992. évi II. tv. 3. § (2) bekezdése].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "vendéglő" ingatlan korábban a felperes tulajdonában állt, az ingatlan tulajdonjogát az 1992. évi II. törvény 3. § (3) bekezdése alapján az alperes szerezte meg. A felperes jogalap nélküli gazdagodás címén 2 354 000 Ft és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint az elmúlt 30 év során végzett korszerűsítési, bővítési munkáknak az eredményével az alperes jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jutott. Az alperes a kereset elutasítását kérte jogalap hiányában. Az...
EH 2001.420 Eredeti tulajdonszerzés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a korábbi tulajdonos a dologra fordított beruházásának ellenértékét az új tulajdonostól semmiféle jogcímen nem követelheti [1992. évi II. tv. 3. § (2) bekezdése].
A "vendéglő" ingatlan korábban a felperes tulajdonában állt, az ingatlan tulajdonjogát az 1992. évi II. törvény 3. § (3) bekezdése alapján az alperes szerezte meg. A felperes jogalap nélküli gazdagodás címén 2 354 000 Ft és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint az elmúlt 30 év során végzett korszerűsítési, bővítési munkáknak az eredményével az alperes jogalap nélküli vagyoni előnyhöz jutott. Az alperes a kereset elutasítását kérte jogalap hiányában. Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által indokai alapján helybenhagyott - ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes a felperes rovására nem jogalap nélkül gazdagodott, mivel a tulajdonjogot a törvény erejénél fogva szerezte meg. Mivel a jogszabály a tulajdonszerző megtérítési, ellenérték fizetési kötelezettségéről nem rendelkezett, az előző tulajdonossal szemben az alperes nem tartozik helytállni.A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és kereseti kérelmének helyt adó ítélet hozatala érdekében. Előadta, hogy az 1992. évi II. törvény 3. § (3) bekezdése értelmében az alperes a perbeli ingatlanon tulajdonjogot szerzett. A jogszabály azonban arról nem rendelkezik, hogy ezáltal a felperes beruházásai eredményéhez is ellenérték nélkül hozzájuthatott. Amennyiben a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy az önkormányzat a gazdagodást is megszerezhesse, erről a hivatkozott törvényben kifejezetten rendelkezett volna.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmével a jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta arra hivatkozva, hogy az ingatlan tulajdonjogához és a felperes által állított gazdagodásához nem jogalap nélkül, hanem jogszabályi rendelkezés alapján jutott.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a tulajdonjogát az 1992. évi II. törvény 3. § (3) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva, tehát eredeti szerzésmóddal szerezte meg. Az eredeti tulajdonszerzés esetében a megszerzett tulajdonjog újonnan keletkezik. A korábbi tulajdonjog és a tulajdont korábban terhelő jogok megszűnnek. Ebből következően a korábbi és az új tulajdonos között az ingatlanra vonatkozóan elszámolási megtérítési jogviszony nem keletkezik. Ez alól kivételt csak maga a jogszabály teremthet azzal, hogy a jogszerző megtérítési kötelezettségét írja elő. Ilyen jogszabályi rendelkezést tartalmaz az állam, illetve az önkormányzat eredeti tulajdonszerzése esetére a Ptk. 120. § (2) bekezdése, illetve az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 36. § (2) bekezdése. Helyes jogi álláspontot foglalt el tehát a peren eljárt bíróság annak megállapításával, hogy az alperes eredeti tulajdonszerzése erre vonatkozó kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában minden teher és korlátozás nélkül történt. A tulajdonszerzés nem keletkeztetett a felperessel szemben semmilyen jogcímen megtérítési kötelezettséget. (Legf. Bír. Pfv. IX. 22. 107/2000/3. sz.)