adozona.hu
EH 2001.503
EH 2001.503
Vámteher visszatérítése esetén a vámáru külföldre történő visszaszállítása csak az Egységes Vámárunyilatkozat 3. sorszámú példányával igazolható [45/1996. (III. 25.) Korm. r. 227. §, 10/1996. (III. 25.) PM r.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes elsőfokú hatósága határozatában a felperest 1 782 481 Ft vámteher megfizetésére kötelezte. A felperes vámteher-törlési kérelmet nyújtott be az elsőfokú vámhatósághoz, amelyet határozatával elutasított.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú vámhatósági határozat ellen, az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a vámhatósági határozatok megsemmisítése érdekében. Keresetében előadta, hogy az alperes és elsőfokú hatóság...
EH 2001.503 Vámteher visszatérítése esetén a vámáru külföldre történő visszaszállítása csak az Egységes Vámárunyilatkozat 3. sorszámú példányával igazolható [45/1996. (III. 25.) Korm. r. 227. §, 10/1996. (III. 25.) PM r.].
Az alperes elsőfokú hatósága határozatában a felperest 1 782 481 Ft vámteher megfizetésére kötelezte. A felperes vámteher-törlési kérelmet nyújtott be az elsőfokú vámhatósághoz, amelyet határozatával elutasított.A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú vámhatósági határozat ellen, az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a vámhatósági határozatok megsemmisítése érdekében. Keresetében előadta, hogy az alperes és elsőfokú hatósága tévesen hivatkozott a vámáru kiléptetésének igazolására vonatkozó vámjogi szabályra. A vámteher törlésének nem a kiléptetés-igazolás a feltétele, hanem az el nem számolt vámáru visszaviteli határidő lejárta előtt történt külföldre való visszaszállításának bizonyítása. A felperes által becsatolt Egységes Vámárunyilatkozat fénymásolati példányán a Z. D. osztrák vámszerv 1998. április 1-i keltezésű A-7301 számú igazolása szerepel, amely a kiléptetést igazolja.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak, ezért azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) végrehajtására kiadott 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 227. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amikor a vámterhet törölni lehet. A 227. § (3) bekezdés i) pontja szerint az aktív feldolgozás, és az ideiglenes behozatal esetében a vámterhet törölni kell, ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámteher beszedése előtt igazolja, hogy az el nem számolt vámárut a visszaviteli határidő lejárta előtt külföldre visszaszállította, közraktárba beraktározta. A 10/1996. (III. 25.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú melléklete szabályozza a vámhatósági eljárásban az Egységes Vámárunyilatkozat alkalmazásának eseteit. E szerint ha valamely vámáru kiléptetését igazolni kell, erre a célra csak az Egységes Vámokmány 3. sz. példánya használható fel.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vámáru határidő lejárta előtti külföldre történő visszaszállításának igazolása nem szabad bizonyítás tárgya. A fent idézett jogszabályok meghatározzák azokat az okmányokat, amelyeket a vámteher törlésével kapcsolatos eljárás során a kérelmezőnek fel kell használnia.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, kérve annak megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének megfelelő döntést. A fellebbezésben előadottak szerint a perbeli jogvita tárgyát a Vhr. 227. § (3) bekezdése i) pontjának értelmezése képezi. Téves az alperes és az elsőfokú bíróság álláspontja, mely szerint a vámáru külföldre történő visszaszállítását csak a magyar vámszervek által záradékkal ellátott Egységes Vámárunyilatkozattal lehet igazolni, egyéb okirati bizonyítás nem fogadható el. A felperes álláspontja szerint a vámáru visszaszállítására vonatkozó bizonyítás során elfogadható más bizonyíték is, a Vtv. 73. § (3) és (4) bekezdése 75. §-a, valamint a Vhr. 131. § (3) és (4) bekezdése alapján. Az ideiglenes behozatalban kezelt vámárukkal összefüggésben a jóváírás feltétele; az elszámolási határidőn belül annak igazolása, hogy a vámárut a megállapított visszaviteli határidőn belül az országból kiléptették. A külföldre visszaszállítás ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában nem jelenti azt, hogy a visszaszállítást csak kiléptetéssel lehet megoldani, és az Egységes Vámárunyilatkozat 3. sorszámú példányával lehet igazolni. A visszaszállítás igazolására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény 26. §-ában írt bizonyítási eszközök vehetők igénybe, azaz a felperes által is benyújtott okirat kellő bizonyítékul szolgál.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően tárta fel a tényállást és abból mindenben helyes jogi következtetést vont le.
A Vhr. 227. § (3) bekezdés i) pontja szerint a kiszabott vámtételt törölni kell az ideiglenes behozatal esetén, ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolja, hogy az el nem számolt vámárut a visszaviteli határidő lejárta előtt külföldre visszaszállította. Az R. 5. § rendelkezése szerint a vámáru vámkezelésére írásbeli árunyilatkozatként az Egységes Vámárunyilatkozat, illetve ehhez tartozóan a Pótlap az Egységes Vámárunyilatkozathoz elnevezésű okmányt kell felhasználni. A 6. § rendelkezése szerint az Egységes Vámárunyilatkozat alkalmazására, kitöltésére vonatkozó szabályokat a R. 3. sz. melléklete tartalmazza. A melléklet szerint az Egységes Vámárunyilatkozat olyan vámokmány, amely a vám-visszatérítési eljárás esetén írásbeli árunyilatkozatnak minősül. Az R. 3. sz. melléklete 3.7. pontja szerint az Egységes Vámárunyilatkozatot árutovábbításra, vámraktározásra, kiviteli ellenőrzésre, ideiglenes kivitelre a kitöltési útmutatóban meghatározott példányszámban kell benyújtani. Ha valamely vámáru kiléptetését, vámszabadterületi kitárolását igazolni kell, erre az Egységes Vámárunyilatkozat 3. sorszámú példánya, annak hiányában az Egységes Vámárunyilatkozat 2. sorszámú példányának kiléptető vámhivatal által hitelesített másolata használható fel.
Fenti rendelkezésekből a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen alátámasztottnak találja és osztja az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, amely szerint perbeli ügyben kötött bizonyítási rendszer eredményeként a vámáru visszaszállítása külföldre a jogszabályban meghatározott Egységes Vámárunyilatkozat 3. számú példányával, illetőleg a 2. sorszámú példánynak a kiléptető vámhivatal által hitelesített másolatával igazolható. Ha jogszabály valamely tény igazolására meghatározott okirat bemutatását írja elő, az okirat hiánya egyéb bizonyítékokkal nem pótolható. A Vhr. 227. § (3) bekezdés i) pontja a vámáru viszszaszállításának igazolását írja elő, amely kizárólag az R. 3. számú mellékletének 3.7. pontja szerinti okmánnyal történhet meg. A felperes a kiléptetést a megfelelő okmányokkal igazolni nem tudta, ezért a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt a felperes vámteher törlése iránti kérelmét jogszerűen utasította el.
A fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az érdemben helyes elsőfokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. III. 28. 335/1999. sz.)