adozona.hu
EH 2001.500
EH 2001.500
Használt gépjárművek felújítás után többletbevételt eredményező továbbértékesítése üzletszerű gazdálkodó tevékenységként adóköteles [1995. évi XCVII. tv. 58. §, 1992. évi LIV. tv. 3-5. §, 16. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság az 1996. évre költségvetési kapcsolatok ellenőrzését végezte el a felperesnél. Ennek alapján a felperes javára az 1996. évben 86 950 Ft személyi jövedelemadó különbözetet, a terhére 1 217 000 Ft általános forgalmi adó különbözetet állapított meg, amely egyben adóhiánynak minősült. Ez után az összeg után 608 000 Ft adóbírságot és 849 056 Ft késedelmi pótlékot írt elő. Az alapul szolgáló tényállás szerint a felperes 1996. évben egyéni és társas vállalkozásoktól vásárolt t...
EH 2001.500 Használt gépjárművek felújítás után többletbevételt eredményező továbbértékesítése üzletszerű gazdálkodó tevékenységként adóköteles [1995. évi XCVII. tv. 58. §, 1992. évi LIV. tv. 3-5. §, 16. §].
Az elsőfokú adóhatóság az 1996. évre költségvetési kapcsolatok ellenőrzését végezte el a felperesnél. Ennek alapján a felperes javára az 1996. évben 86 950 Ft személyi jövedelemadó különbözetet, a terhére 1 217 000 Ft általános forgalmi adó különbözetet állapított meg, amely egyben adóhiánynak minősült. Ez után az összeg után 608 000 Ft adóbírságot és 849 056 Ft késedelmi pótlékot írt elő. Az alapul szolgáló tényállás szerint a felperes 1996. évben egyéni és társas vállalkozásoktól vásárolt tehergépkocsit, pótkocsit, amelyet jelentős anyagi ráfordítással felújított, majd haszonnal két gazdasági társaság részére továbbértékesítette. A felperes az 5 tehergépkocsi vásárlásával és felújításával 1996. évben 6 925 000 Ft bevételt ért el. A vevő a használt termék vásárlásáról felvásárlási bizonylatot állíttatott ki, amelyben szerepelt, hogy a bruttó vételár 20% általános forgalmi adót tartalmaz. Az elsőfokú hatóság határozatában megállapította, hogy a felperes a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 58. § (8) bekezdése alapján önálló tevékenységből származó jövedelem után tartozik adózni, nem pedig az 58. § (1) bekezdése szerint az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem után. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LIV. törvény (továbbiakban: Áfa-tv.) 4. § (1) bek és 5. § (1) bekezdése alapján a felperes az általános forgalmi adó alanya.Az alperes határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyva rámutatott arra, hogy az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség az Áfa-tv. 3. §-án, 16. § (1) és 28. § (1) bekezdésén alapul. A felperes 1996. évben 5 gépjárművet értékesített, 6 925 000 Ft bevételt realizált, amelynek áfa tartalma az 1996. október 20-i esedékességgel 924 000 Ft volt, az 1997. január 20-i esedékességgel 294 000 Ft. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 73. § (1) bekezdése alapján az adóbírság mérséklésére kivételes méltányosságból alapot nem talált.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, annak hatályon kívül helyezését és az adóbírság mérséklését kérte. Az alperes nyilatkozata a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában az Szja. tv. 58. § (8) bekezdése alapján megállapította, hogy a perbeli esetben az Szja. tv. önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályát az alperes jogszabálysértés nélkül alkalmazta. Az Áfa-tv. 3. §-a; 4. § (1) és 5. § (1) bekezdése alapján a felperes az általános forgalmi adó alanya, amely után az ÁFA tv. 16. § (1) és 28. § (1) bekezdése alapján általános forgalmi adót kell fizetni. Megállapította továbbá, hogy az adóbírság kiszabása is jogszerű volt.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését. Továbbra is állította, hogy a felperes tevékenysége sem rendszeresnek, sem üzletszerűnek nem minősül, de nem tekinthető az Szja. tv. szerinti kereskedelmi jellegű tevékenységnek sem.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 275. § (2) bekezdésében meghatározott keretek között.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Szja. tv. 58. § (8) bekezdésének értelmében az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, ha az ingó vagyontárgy átruházása kereskedelmi jelleggel folytatott tevékenység keretében történik. Kereskedelmi jellegű a tevékenység akkor, ha az ügyletek tartalma és a körülmények figyelembevételével megállapítható, hogy a tevékenység során az ingó vagyontárgyak szerzése és átruházása rendszeres haszonszerzés céljából történik. Ilyen esetben az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Áfa-tv. 3. §-ának a) pontja alapján általános forgalmi adót kell fizetni a belföldön folytatott termékértékesítés után. A 4. § (1) bekezdése értelmében adóalany az a természetes személy, aki gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Az 5. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében rendszeresen és üzletszerűen végzett tevékenység.
A felperes tevékenysége nem eseti, a használt gépjárművek jelentős ráfordítással történő felújítása és haszonnal történő értékesítése kereskedelmi jellegűnek minősül, így nem volt jogszabálysértő az Szja. tv. 58. § (1) bekezdésében írt adózás mellőzése.
Az általános forgalmi adó alanyiság a gazdasági tevékenység rendszerességét és üzletszerűségét tételezi fel. A rendszeresség az Áfa-tv. helyes értelmezése szerint jövedelemszerző tevékenységet jelent, amely az 5 gépjármű adóéven belüli beszerzése, felújítása és értékesítése útján megvalósult, hiszen a felperes ebből eredő bevétele 6 925 000 Ft. Az üzletszerűség a rendszeres értékesítésen felül haszonszerzésre, nyereségre való törekvést jelent, amely az irányadó tényállás szerint megvalósult.
Összefoglalva a felperes tevékenysége nem eseti jelleggel történt ingó vagyontárgy értékesítése, hanem annak kereskedelmi, rendszeres és üzletszerű jellegű beszerzése, felújítása és értékesítése volt, ezért az alperes jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes az Szja. tv. szerint önálló tevékenységből származó eredő jövedelem után kell, hogy jövedelemadót fizessen, míg az általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége is fennáll.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. II. 28. 526/1999. sz.)