adozona.hu
EH 2001.445
EH 2001.445
A változás-bejegyzési kérelem késedelmes előterjesztésekor a pénzbírság kiszabása során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a korlátolt felelősségű társaság több ügyvezetője közül személy szerint ki mulasztott. Rendelkezni kell a több ügyvezetővel szemben kiszabott pénzbírság megosztott vagy egyetemleges viseléséről is [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 201. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. § (2) bek., 22. § (2) bek., 29. § (1) bek., 30. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett V. E. Tervező és Kivitelező Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselője 1998. december 17. napján négy változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságon. A cég bejegyzett adataiban a változások 1994. május 6. napján, 1995. május 15. napján, 1995. december 30. napján és 1996. június 15. napján következtek be.
Az elsőfokú bíróság 37. sorszámú végzésében a társaság ügyvezető képviselőjét 150 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Indo...
EH 2001.445 A változás-bejegyzési kérelem késedelmes előterjesztésekor a pénzbírság kiszabása során a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a korlátolt felelősségű társaság több ügyvezetője közül személy szerint ki mulasztott. Rendelkezni kell a több ügyvezetővel szemben kiszabott pénzbírság megosztott vagy egyetemleges viseléséről is [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 201. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 21. § (2) bek., 22. § (2) bek., 29. § (1) bek., 30. § (1) bek.].
A cégjegyzékbe bejegyzett V. E. Tervező és Kivitelező Korlátolt Felelősségű Társaság jogi képviselője 1998. december 17. napján négy változás bejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróságon. A cég bejegyzett adataiban a változások 1994. május 6. napján, 1995. május 15. napján, 1995. december 30. napján és 1996. június 15. napján következtek be.Az elsőfokú bíróság 37. sorszámú végzésében a társaság ügyvezető képviselőjét 150 000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Indokolásában megállapította, hogy a bejegyzett cég nem tett eleget az 1997. évi CXLV. tv. 22. §-ának (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének. A végzést a cég bejegyzés alatt lévő székhelyén a társaság meghatalmazottja átvette mind a három - a cégjegyzékbe önálló cégjegyzési joggal bejegyzett - ügyvezető nevében.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen Cs. L. és T. T. ügyvezetők terjesztettek elő fellebbezést, amelyben kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság a pénzbírság kiszabását - méltányosságból - mellőzze. Indokolásul előadták, hogy valóban nem tettek eleget határidőben bejelentési kötelezettségüknek, de mulasztásukat a benyújtott kérelmekben pótolni igyekeztek.
A fellebbezés az alábbiakban kifejtettekre tekintettel megalapozott.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy az elsőfokú eljárásban olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely miatt szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
Az 1998. június 16. napján hatályba lépett 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 30. §-ának (1) bekezdése alapján a változás-bejegyzési eljárásban is alkalmazandó Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki a változás-bejegyzési eljárásban - értelemszerűen - a 29. § (1) bekezdésben előírt - a cég bejegyzett adataiban történt változástól számított határidőben nem terjeszt elő a cégbíróságnál változás bejegyzése iránt kérelmet.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította a cégnyilvántartás alapján, hogy jelen társaságnak - a kérelmek benyújtását megelőző állapot szerint - három önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetője volt, akik önállóan képviselték jelen - még az 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) hatálya alá tartozó - korlátolt felelősségű társaságot, így valóban kötelesek voltak a változásokat [tagjegyzék-változás a Gt. 201. §-ának (3) bekezdése alapján] bejelenteni a Ctv. 21. §-ának (2) bekezdése szerint jogi képviselő közreműködésével a cégbírósághoz.
Az elsőfokú bíróság végzésében úgy rendelkezett, hogy a társaság ügyvezető képviselőjét sújtja 150 000 Ft pénzbírsággal.
Mivel határozata indokolása a fentebb idézett Ctv. 22. §-ának (1) bekezdésén alapul, és ezen rendelkezés szerint a pénzbírsággal a mulasztó személyt lehet sújtani, a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a végzés meghozatalakor súlyos eljárási szabályt sértett, amikor úgy rendelkezett a pénzbírság kiszabásáról, hogy megelőzően egyrészt nem vette figyelembe, így nem is vizsgálta, hogy a mulasztás személy szerint kit, vagy kiket terhel; továbbá a kiszabott pénzbírság összegének viselése felől sem rendelkezett, akár a megosztott, akár az egyetemleges kötelezettség meghatározásával. Így végzése nem felel meg a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 222. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 220. §-ának (1) bekezdésében előírtaknak, és rendelkezései a fenti hiányosságok miatt nem végrehajthatók.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó Pp. 252. §-ának (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését - a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen azt kell vizsgálnia, hogy a változás-bejegyzési kérelmek késedelmes előterjesztése kinek róható fel, arra is figyelemmel, hogy a társaság - 1995. december 30-i változás-bejegyzési kérelmében - Sz. P. ügyvezetőként bejegyzését törölni kérte a cégjegyzékből.
E vizsgálatot követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a pénzbírság kiszabása felől megalapozott döntést hozhasson.
(Legf. Bír. C f. II. 30. 637/1999. sz.)