adozona.hu
EH 2000.373
EH 2000.373
A MOK Országos Etikai Bizottságának az etikai panasz tárgyában hozott, azt etikai vétség hiányában elutasító határozata az ügy érdemében hozott olyan határozat, amely bíróság által érdemben felülvizsgálható [1957. évi IV. tv. 72. §, 1994. évi XXVIII. tv. 28. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes mint a Megyei Kórház kardiológus főorvosa az 1998. évi október hó 20. napján a V. Belgyógyászatról az I. belgyógyászat C. II. szintjére helyezett, majd onnan az V. Belgyógyászatra visszaküldött (később elhunyt) beteg ügyével kapcsolatban élt etikai panasszal, etikai eljárást kezdeményezve a MOK Megyei Szervezete Etikai Bizottságánál. A MOK Megyei Szervezete Etikai Bizottsága az 1999. évi január hó 20. napján kelt határozatával megállapította, hogy bár a beteg egyik osztályról a más...
A felperes keresetében ezen alperesi határozatok bírói felülvizsgálatát kérte. Az első fokú bíróság végzésével a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés f) pontjára alapítottan azzal, hogy a felperes követelése bírói úton nem érvényesíthető, mert az alperes érdemi határozatot nem hozott, és konkrét etikai vétséget elkövetővel szembeni feljelentésre sem került sor.
A felperes jogi képviselője útján utóbb benyújtott keresetpontosító nyilatkozatában ugyanakkor tévesen alperesként az első fokú határozathozó szervet jelölte meg. Azt követően a felperes fellebbezésében az első fokú végzés hatályon kívül helyezését és az első fokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, mert megítélése szerint az Országos Etikai Bizottság döntése olyan, a közigazgatási bíróság által érdemben felülvizsgálható határozat, amely tekintetében a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására jogszerű lehetőség nem volt.
A felperes keresete alapos.
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik -, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A határozatok felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezetét alkalmazza. A Pp. 324. §-ának (2) bekezdés c) pontja szerint e fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat más szervnek az a határozata is, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli. A (3) bekezdés szerint pedig e fejezet alkalmazásában a (2) bekezdésben meghatározott szerv, a továbbiakban közigazgatási szerv, az általa hozott határozat meghozatalát megelőző eljárás pedig közigazgatási eljárás.
A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 25. §-a szerint a MOK etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le, és e törvény alkalmazásában etikai vétség az orvosi foglalkozás szakmai szabályainak, valamint a MOK etikai statútumában foglalt orvosetikai szabályoknak és az alapszabályban, illetőleg a MOK más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése. A Tv. 28. §-ának (1)-(3) bekezdése szerint az első fokú etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt és írásbeli határozatba foglalja, amely ellen az érintett fellebbezéssel élhet, és a másodfokú etikai bizottság a fellebbezés tárgyában írásbeli, indokolt határozatot hoz. A (4) bekezdés szerint pedig amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a kamarai etikai bizottság által hozott határozatra a közigazgatási határozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, míg az (5) bekezdés szerint a másodfokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint kereset terjeszthető elő.
Ebből következően az etikai panaszt érdemben elbíráló másodfokú etikai bizottsági határozat olyan, az ügy érdemében hozott közigazgatási határozat, amelynek felülvizsgálatára a közigazgatási bíróság rendelkezik hatáskörrel, amely eljárása során a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el.
Mivel az etikai eljárás közigazgatási eljárás, a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó egyéb rendelkezések is irányadóak rá. A perbeli esetben az etikai bizottság a felperes etikai panasza kapcsán és azt érdemben elbírálva akként foglalt állást, hogy a panaszban foglaltak nem etikai természetűek, tehát az etikai bizottság hatáskörébe nem tartoznak. Lényegét és tartalmát tekintve tehát egyrészt hatáskörének hiányát állapította meg az etikai bizottság közigazgatási ügynek minősülő etikai vétség, illetve etikai ügy hiányában, illetőleg érdemben a felperes panaszát elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság 3/1998. KJE határozata szerint azonban a közigazgatási szervnek - a közigazgatási jogviszony hiányára alapított - hatáskör hiányát megállapító határozata az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló (Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alkalmazása szempontjából az ügy érdemében hozott döntés, amely - egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - a közigazgatási bíróság által felülvizsgálható. A perbeli esetben mind az elsőfokú bíróság, mind az alperesi szervek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az adott kérdésben közigazgatási jogviszony etikai ügy hiányában nem jött létre. Erre alapítottan utasította el a közigazgatási szervnek tekintendő alperesi első és másodfokú etikai bizottság a felperesi panaszt.
Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül azért utasította el, mert a felperes követelése bírói úton nem érvényesíthető. Amennyiben az elsőfokú bíróság ugyanis nem a közigazgatási ügy érdemében hozott határozatot kívánt volna a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó szabályok értelmében idézés kibocsátása nélkül elutasítani, úgy arra az egységes bírói gyakorlat szerint a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés b) pontjára alapítottan lehetett volna jogszerű módja.
A perbeli esetben azonban erről nincs szó. Mind a már hivatkozott jogegységi határozat, mind a Tv. 28. §-ának (5) bekezdése értelmében az ügyben olyan, az etikai panasz tárgyában hozott és az ügy érdemére vonatkozó döntés felülvizsgálatát kérte a felperes, amely tekintetében - amennyiben annak egyéb feltételei (keresetlevél határidőben való előterjesztése stb.) fennállanak, az ügyben érdemben, ítélettel kell állást foglalni.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság egyébként arra, hogy az alperesi etikai bizottságok döntésüket az 1998. évi július hó 1. napjától hatályos Etikai Kódex eljárási és anyagi szabályai alapján hozhatták meg. Az Etikai Kódex Preambulumának 2. pontja szerint pedig etikai vétséget követ el, aki az etikai statútumot és az orvosi foglalkozás szabályait vétkesen megszegi; a Magyar Orvosi Kamara etikai statútumában foglalt orvosetikai szabályzat az Etikai Kódexből és az orvosetikai eljárási szabályokból áll.
Az első fokú bíróság tehát tévedett a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításakor.
A Pp. 327. §-ának (2) bekezdése értelmében ugyanis a keresetlevelet a megtámadható - másodfokú - határozatot hozó szerv ellen kell előterjeszteni (alperes), illetőleg a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés g) pontja értelmében a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának van helye, ha a felperes a helyes alperest nem vonja perbe. A perbeli esetben a felperes személyesen eljárva a helyes alperest megjelölte, elutasító végzését a MOK részére az elsőfokú bíróság kézbesítette is, az elutasító végzéssel együtt a keresetlevelet azonban már nem.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ában foglaltak alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per tárgyalására és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban hiánypótlás keretében tisztázni kell a Pp. 327. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával az alperest, és a keresetlevél kézbesítésével be kell szerezni az alperesi perbeli érdemi nyilatkozatot, valamint a közigazgatási iratokat és az alperesi Etikai Kódexet is. Ezt követően dönthet az elsőfokú bíróság érdemben ítélettel a felperesi kereset tárgyában. (Legf. Bír. Kpkf. II. 35.114/1999. sz.)