adozona.hu
EH 1999.133
EH 1999.133
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése megállapítható abban az esetben is, ha a munkavállaló közreműködésével tevékenykedő konkurens cég azonos jellegű, de eltérő típusú terméket forgalmaz [Mt. 3. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes az 1996. augusztus 13-án kelt rendkívüli felmondással a főmérnök munkakörben foglalkoztatott felperes munkaviszonyát megszüntette. Az indokolásban az alperes gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásra [Mt. 3. § (3) bekezdés] hivatkozott. Ezt abban jelölte meg, hogy a felperes a Z. Bt. kültagjaként a G. Rt., az alperes üzletfele részére légszárítók értékesítésében működött közre. Utalt az indokolás az Mt. 108. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztására.
A ...
EH 1999.133 A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése megállapítható abban az esetben is, ha a munkavállaló közreműködésével tevékenykedő konkurens cég azonos jellegű, de eltérő típusú terméket forgalmaz [Mt. 3. § (3) bek.].
Az alperes az 1996. augusztus 13-án kelt rendkívüli felmondással a főmérnök munkakörben foglalkoztatott felperes munkaviszonyát megszüntette. Az indokolásban az alperes gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásra [Mt. 3. § (3) bekezdés] hivatkozott. Ezt abban jelölte meg, hogy a felperes a Z. Bt. kültagjaként a G. Rt., az alperes üzletfele részére légszárítók értékesítésében működött közre. Utalt az indokolás az Mt. 108. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztására.A felperes munkaügyi jogvitát kezdeményezett, kereseti kérelme a jogellenesség jogkövetkezményeként az alperesnek az Mt. 100. §-a szerinti marasztalásra irányult, munkaviszonya helyreállítását nem kérte, igényét szabadságmegváltás különbözet iránt is előterjesztette.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest szabadságmegváltás különbözete megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes a három munkanapos szubjektív határidőn belül élt a rendkívüli felmondás jogával, mert a munkáltatói jogkört gyakorló igazgatóság 1996. augusztus 13-án szerzett tudomást a felperes terhére rótt kötelezettségszegésről. A cégiratok összevetésével a bíróság tényként rögzítette, hogy a felperes részvételével alapított betéti társaság tevékenységi köre jelentős részben megegyezett az alperesével, és felperest a társasági szerződés a személyes közreműködésre feljogosította, így kültagként részt vett a társaság tevékenységében, garázskapuk, kisebb műszerek, egyéb gépek forgalmazásában. Felperes a konkurens gazdasági társaság tevékenységében való közreműködésével az alperes jogos gazdasági érdekeit veszélyeztette. A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában kitért arra is, hogy a légszárítók eltérő típusának nincs jelentősége az előbbi kötelezettségszegés tekintetében. Továbbá azt is megállapította, hogy a felperes nem tudta bizonyítani a munkavégzésre irányuló jogviszonyának a bejelentését a munkáltatónál.
A felperes a kereseti kérelme elutasítása körében fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével az első fokú ítéletet helybenhagyta. A konkurens gazdasági társaságnál végzett tevékenységgel összefüggésben a bíróság rámutatott, hogy felperes munkakörében is végzett azonos tevékenységet, egyik aláírója volt az alperestől megrendelt légszárítókra vonatkozó iratoknak, számláknak. Így felperesnek ismernie kellett, hogy a betéti társaságban végzett tevékenysége az alperesnek konkurenciát jelent. Ezen túlmenően felperes a társaság működését, üzletpolitikáját érintő magatartásával, döntésekben való közreműködésével is veszélyeztette az alperes jogos gazdasági érdekeit, mivel az alperesnél betöltött munkakörénél fogva információkat szerzett.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A rendkívüli felmondás indokolásának utolsó bekezdése rögzíti, hogy az alperes a rendkívüli felmondást felperesnek a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő cselekményére alapozta. Ezt a konkrét magatartást a konkurens cég által szállított légszárítókra vonatkozó szállítólevelek kiállításában jelölte meg. Ez az Mt. 3. §-a (3) bekezdésébe ütköző kötelezettségszegés a rendkívüli felmondási jog gyakorlására jogszerű indokul [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont] szolgált.
A légszárítók forgalmazásával, mint az alperes jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető tevékenységgel kapcsolatban a jogerős ítélet indokolásában kifejtett jogi álláspont helytálló, és azt a perben megállapított, a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás mindenben alátámasztja. A becsatolt cégiratok, valamint szállítólevelek, számlák tanúsága szerint mind az alperes, mind a felperes személyes közreműködésével tevékenykedő betéti társaság légszárítók gyártásával foglalkozott. Ebből az eljárt bíróságok okszerűen következtettek a felperes tevékenységének összeférhetetlenségére. Ezt a légszárítók típusának esetleges eltérése önmagában nem zárja ki, különös tekintettel arra, hogy felperes alperesnél betöltött munkaköréből adódóan rendelkezett mindazon információkkal, amely az azonos tevékenységi körön belül a konkurens betéti társaság javára, az alperes gazdasági érdekeivel ellentétesen felhasználható volt, és ezt a felmondási okként megjelölt esetben meg is tehette.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 036/1998/4. sz.)