adozona.hu
EH 1999.72
EH 1999.72
A társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a baleseti járulék késedelmes teljesítése esetén a késedelmipótlék-fizetési kötelezettség a késedelem objektív következménye [1975. évi II. törvény 110. § (1) bek., 113. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes az 1995. szeptember 13-án kelt fizetési meghagyásában 77175 Ft járulék és 201 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperes a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 103., 110., és 111. §-ában foglaltak alapján, mivel a felperes több esetben késedelmesen teljesítette járulékfizetési kötelezettségét.
Keresetében a felperes az alperesi fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte elismerve, hogy 1991. november és december hónapban, ...
EH 1999.72 A társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a baleseti járulék késedelmes teljesítése esetén a késedelmipótlék-fizetési kötelezettség a késedelem objektív következménye [1975. évi II. törvény 110. § (1) bek., 113. § (2) bek.].
Az alperes az 1995. szeptember 13-án kelt fizetési meghagyásában 77175 Ft járulék és 201 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperes a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 103., 110., és 111. §-ában foglaltak alapján, mivel a felperes több esetben késedelmesen teljesítette járulékfizetési kötelezettségét.Keresetében a felperes az alperesi fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte elismerve, hogy 1991. november és december hónapban, majd 1993. szeptember és december hónapban valóban késedelmesen teljesítette járulékfizetési kötelezettségét, azonban hivatkozott arra, hogy az általa fizetendő késedelmi pótlék tekintetében az alperes jogerős fizetési meghagyást vagy fizetésre kötelező egyéb határozatot nem hozott, melyre figyelemmel a felperesi befizetéseket jogszabálysértő módon számolta el késedelmi pótlékként.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság nem találta alaposnak.
A Tbtv. 105. § (5) bekezdés jelen ügyben alkalmazandó rendelkezése szerint a felperes által tett járulékbevallás végrehajtható közigazgatási okiratnak minősült, melyre alapítottan a bevallott járulékot a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kellett a felperesnek megfizetnie (Tbtv. 105/A. §).
A Tbtv. hatályban volt 110. § (1) bekezdése kimondta, hogy késedelmi pótlékot köteles fizetni az a munkáltató, egyéb szerv, illetőleg személy, aki a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási, a nyugdíjjárulék, valamint a baleseti járulék fizetési kötelezettségének az előírt határidőig nem tesz eleget. Ehhez képest nem tévedett az eljárt másodfokú bíróság, amikor erre a jogszabályhelyre hivatkozott, mert a késedelmipótlék-fizetési kötelezettség a felperesi késedelem objektív következménye, az az alperest akkor is megilleti, ha annak fizetésére a felperest jogerős határozat kifejezetten nem kötelezi. A Tbtv. 105/C. § (1) bekezdésében rögzített elszámolási mód eredményeként fennálló tartozás érvényesítése a folyószámla-egyenlegről való értesítés után vita esetén már a társadalombiztosítás igazgatási szerve által kiadott határozattal, vagy fizetési meghagyással történik [Tbtv. 113. § (2) bek.], mellyel szemben a fizetésre kötelezettet a jogorvoslat minden esetben megilleti. Végrehajtásnak pedig csak jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás esetén van helye a Tbtv. 113. § (3) bekezdése alapján.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.II.27.350/1997.)