adozona.hu
EH 1999.70
EH 1999.70
Az üzemi baleset megállapíthatóságát nem zárja ki önmagában az a körülmény, hogy a balesetet a sértett hétvégén, munkaszüneti napon szenvedte el [1975. évi II. tv. 94. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetője az 1995. október 31.-én kelt másodfokú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot, ezzel a felperes baleseti hozzátartozói nyugdíj megállapítási igényét jogerősen elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes házastársa nem üzemi baleset során vesztette életét.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy az első- és a másodfokú bíróság a baleset üzemi jellegét nem találta bizonyítottnak és az 19...
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy az első- és a másodfokú bíróság a baleset üzemi jellegét nem találta bizonyítottnak és az 1975. évi II. törvény 94. § (1) bekezdése alapján a felperes részére a baleseti hozzátartozói nyugellátásra való jogosultságot nem állapította meg. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy néhai férje kizárólag munkaviszonyával, munkavégzésével összefüggésben utazott 1994. október 8-án Egerbe munkaértekezletre.
Az első- és másodfokú bíróság álláspontjával szemben a munkaértekezlet tartását nem zárja ki önmagában az a körülmény, hogy arra hétvégi, munkaszüneti napon került sor, azon üzleti partnerek nem vettek részt, csak a cég érintett vezetői, a reklamációra okot adó probléma megoldásában segédkező munkatársak. Vegyes tulajdonú, vagy kizárólag külföldi tulajdonban álló cégek esetében a külföldi tulajdonos igényéhez, ideutazásához kötötten kerülhet sor a cég vitás ügyeinek rendezésére. A munkaértekezlet kötetlen, munkaebéddel egybekötött jellege szintén nem kizáró körülmény és az üzleti életben egyre gyakoribb szokás. Amennyiben az eljáró bíróságokban kétely merült fel a munkaértekezlet jellegét tekintve, úgy mód lett volna további bizonyítást lefolytatni, például a munkaértekezlet költségeinek cégszerű elszámolását beszerezni.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet - és az elsőfokú ítélet indokolása - a Pp. 206. § (1) bekezdésébe és 221. § (1) bekezdésébe ütközően nem tartalmazta, hogy a munkaértekezletet alátámasztó bizonyítékokat (jelentés, számla, tanúvallomások) milyen okból nem fogadta el az általa - tévesen - nagyobb súllyal értékelt egyéb körülményekkel szemben. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kfv.III.27.628/1997.)