adozona.hu
EH 1999.30
EH 1999.30
Ha a szövetkezet közgyűlésének határozatával szemben - a perindítás lehetőségére figyelemmel - törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, a cégbíróság az eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasítja, a kérelmet tehát nem köteles a perbírósághoz áttenni [Pp. 3. § (1) bek., 1992. évi I. tv. 13. §, 1989. évi 23. tvr. 14 § (1) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) és (2) bek., 18/B. §, 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező az 1991. július hó 9. napján a cégjegyzékbe bejegyzett szövetkezet igazgatóságának elnöke volt. A szövetkezet 1995. november 3-án megtartott közgyűlésének határozata szerint a közgyűlés a kérelmező igazgatósági elnököt e tisztségéből a közgyűlés napjával felmentette.
A kérelmező 1995. november 22-én törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be, melyben a fenti közgyűlési határozat megsemmisítését, elnöki tisztségének visszaállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szavazás lebo...
EH 1999.30 Ha a szövetkezet közgyűlésének határozatával szemben - a perindítás lehetőségére figyelemmel - törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye, a cégbíróság az eljárás lefolytatása iránti kérelmet elutasítja, a kérelmet tehát nem köteles a perbírósághoz áttenni [Pp. 3. § (1) bek., 1992. évi I. tv. 13. §, 1989. évi 23. tvr. 14 § (1) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) és (2) bek., 18/B. §, 25. § (1) bek.].
A kérelmező az 1991. július hó 9. napján a cégjegyzékbe bejegyzett szövetkezet igazgatóságának elnöke volt. A szövetkezet 1995. november 3-án megtartott közgyűlésének határozata szerint a közgyűlés a kérelmező igazgatósági elnököt e tisztségéből a közgyűlés napjával felmentette.A kérelmező 1995. november 22-én törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be, melyben a fenti közgyűlési határozat megsemmisítését, elnöki tisztségének visszaállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szavazás lebonyolítása törvényellenesen történt.
A szövetkezet a törvényességi felügyeleti kérelem elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Végzésének indokolásában tényként állapította meg, hogy a cégbíróság az 1996. január 12-én jogerőre emelkedett végzésével az 1995. november 3-i közgyűlési határozat alapján a kérelmezőt elnöki tisztségéből törölte. A változásbejegyzési kérelemnek azért adott helyt, mert jogszerűnek találta az 1995. november 3-án megtartott közgyűlés határozatát. Ezen túlmenően a jelen törvényességi felügyeleti eljárásban is vizsgálta a szavazás törvényességét. Ennek eredményeként azt állapította meg, hogy a szövetkezet nem követte el a kérelmező által megjelölt törvénysértést. Utalt arra, hogy: "Eljárási szempontból az 1995. november 3-i közgyűlési határozata érvényes, érdemi felülvizsgálata pedig egyéb bírói útra tartozik".
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezéssel élt, melyben kérte a végzés megváltoztatását és a törvényességi felügyeleti kérelmének való helytadását.
A szövetkezet az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1997. május hó 8. napján kelt végzésében az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatának indokolásában, a felek ezirányú egyező előadása alapján, tényként állapította meg, hogy a kérelmező tagsági viszonya több mint 10 éve fennállt a szövetkezetben, és jelenleg is fennáll. Ezért a kérelmező a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (Szvt.) 13. §-a alapján, mint a szövetkezet sérelmet szenvedett tagja, jogosult lett volna keresetet indítani a szövetkezettel szemben, az 1995. november 3-án meghozott közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt. Jogosult lett volna arra is, hogy az 1996. január 12-én meghozott - a változás-bejegyzési kérelemnek helytadó - végzés hatályon kívül helyezése érdekében pert indítson a szövetkezettel szemben, a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18. §-a alapján.
Nem volt azonban jogosult arra, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezzen a felmentéséről szóló közgyűlési határozattal szemben. A Ctvr. 18/B. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. Tekintettel arra, hogy a kérelmező számára az Szvt. 13. §-a alapján a perindítás lehetősége biztosítva volt, nem volt jogosult a cégbíróság ugyanezen határozatának törvényességi felügyeleti eljárás keretében történő felülvizsgálatára, függetlenül attól, hogy alaki vagy anyagi jogi szempontból kérte-e a számára sérelmes határozat felülvizsgálatát.
Mindezekből a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy az elsőfokú bíróságnak a törvényességi felügyeleti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania. Ilyen indokok alapján helybenhagyta az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntését, a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdésére, a Pp. 259. §-ára és 253. §-ának (2) bekezdésére utalással.
A kérelmező a jogerős másodfokú határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérte a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és kérelmének helytadva, a szövetkezet közgyűlése 1995. november 3-án hozott határozatának megsemmisítését. Vagylagosan kérte kérelmének áttételét az ügyben hatáskörrel rendelkező bírósághoz, ameny-
nyiben jelen ügyben a cégbíróság hatáskör hiánya miatt nem járhatott volna el.
Megismételte azt az előadását, hogy a megsemmisíteni kért szövetkezeti közgyűlési határozat a szavazás rendjére vonatkozó szövetkezeti belső szabályzatba ütközik. Hivatkozott arra, hogy a cégjegyzési jogosultsága törlésére irányuló változásbejegyzési eljárásban hozott, 1996. január 12-én kelt végzést részére nem kézbesítették, így azzal szemben nem tudott eljárást kezdeményezni. A bíróság hatásköre kérdésében azt az álláspontot fejtette ki, hogy amennyiben jelen ügyben a cégbíróság nem volt jogosult eljárni, úgy érdemi döntést sem hozhatott volna a keresete tárgyában, hanem a Pp. 129. §-a alapján intézkednie kellett volna a hatáskörrel rendelkező bírósághoz történő áttétel iránt. Az érdemi döntés hozatalával az első fokon eljárt bíróság elzárta őt az egyéb bírósági út igénybevételétől.
A szövetkezet a felülvizsgálati kérelemre tett észrevételében a jogerős másodfokú végzés hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálni kért határozat nem jogszabálysértő.
A Ctvr. 18/B. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
A jogerős végzés helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező, mint a szövetkezet sérelmet szenvedett tagja, jogosult lett volna a szövetkezettel szemben pert indítani, az Szvt. 13. §-a alapján, az 1995. november 3-án kelt közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt. Mivel azonban nem keresetet indított az arra hatáskörrel rendelkező bíróság előtt, hanem törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett e határozattal szemben a cégbíróság előtt - a jogerős végzésben helytállóan kifejtettek szerint -, az elsőfokú bíróságnak a törvényességi felügyeleti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania.
A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 3. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
A kérelmező a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást - azaz nemperes eljárást - kezdeményezett a felmentéséről szóló közgyűlési határozattal szemben. A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - a Ctvr. 18/B. §-ának (1) bekezdése értelmében - a cégbíróság hatáskörébe tartozik, ezért e törvényességi felügyeleti kérelem áttételére vonatkozó kötelezettség nem terhelte a cégbíróságot.
A Ctvr. 14. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a cég adatainak, illetve a cégre vonatkozó jogoknak és tényeknek a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik. A Ctvr. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróság a bejegyzésről - ideértve a változás és a törlés bejegyzését is -, illetve a kérelem elutasításáról végzéssel határoz. A végzést a kérelmezőnek kézbesíteni kell.
A Ctvr. 18. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a kérelemnek helytadó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A Ctvr. 18. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a per megindításának a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől, illetve - közzétételi kötelezettség hiányában - annak kézbesítésétől számított 30 napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fenti rendelkezésekből az következik, hogy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő részére a cégbíróság változás bejegyzését elrendelő - a kérelmezőt, mint az igazgatóság elnökét törlő - végzést kézbesíteni nem kellett, mivel a változásbejegyzési eljárásban nem ő volt a kérelmező. A Ctvr. 18. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján azonban - miután reá vonatkozóan a bejegyző végzés rendelkezést tartalmazott - a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt pert indíthatott volna a cég ellen a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.
A fent kifejtettekre tekintettel a felülvizsgálni kért jogerős végzés megfelel a jogszabályoknak, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.32.507/1997. sz.)