adozona.hu
EH 2000.279
EH 2000.279
Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra a közbeszerzések körében akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi [1995. évi CXVII. tv. 26. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a társadalombiztosítási jogosultság ellenőrzésére alkalmas nyilvántartási rendszer kialakításáról és az országos nyilvántartási rendszer összehangolásáról rendelkezett a 2084/1997. (IV. 3.) korm. határozat. Ez rendelkezett többek között a központi adategyeztető és továbbító országos rendszer (KATOR) létrehozásáról, a feladatok megvalósítására kormánybiztosi hatáskörrel a KSH elnökét jelölte ki. A kormánybiztos 1997. április 8-án kelt f...
EH 2000.279 Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra a közbeszerzések körében akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi [1995. évi CXVII. tv. 26. § (1) bek.]
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a társadalombiztosítási jogosultság ellenőrzésére alkalmas nyilvántartási rendszer kialakításáról és az országos nyilvántartási rendszer összehangolásáról rendelkezett a 2084/1997. (IV. 3.) korm. határozat. Ez rendelkezett többek között a központi adategyeztető és továbbító országos rendszer (KATOR) létrehozásáról, a feladatok megvalósítására kormánybiztosi hatáskörrel a KSH elnökét jelölte ki. A kormánybiztos 1997. április 8-án kelt felhívásában ajánlat és szerződés-tervezet benyújtására kérte fel a beavatkozót, amelyhez a brit társadalombiztosításnál működő rendszer főbb alapelemeinek adaptációs lehetőségét kívánta megvizsgálni.A kormányhatározat a munkáltatói regiszter és egyéb járulék nyilvántartás létrehozására 1997. december 20-ai határidőt határozott meg.
A felperes és a beavatkozó között 1997. május 9-én jött létre szerződés az a felhívásnak megfelelően. A szerződés nem kötötte ki, hogy a beavatkozó csak egymaga köteles a szerződést teljesíteni. Ennek alapján a beavatkozó és az MTA SZ. 1997. június 6-án szerződést kötött, melynek keretében az MTA SZ. több önálló részfeladat elkészítését vállalta.
Az Egyesült Királyságban működő Nemzeti Biztosítási Rendszer üzemeltetéséért felelős A. Consulting (továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmére az alperes 1997. július 28. napján kelt határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 70. § b) pontját, ezért vele szemben 5 millió Ft bírságot szabott ki.
A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását, a pénzbírságban, valamint a szolgáltatási díjban való marasztalás mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes a kormányhatározatban megállapított határidőre figyelemmel csak a beavatkozóval folytathatta a közbeszerzést, csak a beavatkozó volt képes az MTA SZ.-va1, mint alvállalkozóval a feladat elvégzésére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A Fővárosi Bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklásában megállapította, hogy a Kbt. 25. §-a szerint a Kbt. rendelkezéseitől csak akkor lehet eltérni, ahol a törvény azt maga előírja. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint nyílt eljárás lehet, meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak a törvény által meghatározott esetekben kerülhet sor. Ezek a szabályok ugyanis a sajátos feltételek bekövetkezte esetén önmagukban korlátozzák a nyilvánosságot és az esélyegyenlőséget.
Az elsőfokú bíróság hivatkozott arra is, hogy a Kbt. 71. § (1) bekezdés csak a 70. § a) és e) pontokban írt esetekben teszi kötelezővé a tárgyalásos eljárás megindulásáról szóló hirdetmény közzétételét, a d) pontban szabályozott esetkörben nem. A Kbt. 70. § b) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt, kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
Az elsőfokú bíróság a per adatai alapján megállapította, hogy a kormányhatározatban megjelölt feladatok teljesítése nemcsak és kizárólag a beavatkozótól volt várható. Maga a felperes is úgy nyilatkozott, hogy a feladat ellátására csak az alvállalkozóval együtt képes, ilyen körülmények miatt nem lehet azt állítani, hogy az általánosan megfogalmazott feladatok ellátására csak és kizárólag a felperes által választott cég volt képes.
Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt arra is, hogy a rövid határidők miatt a nyílt eljárás választása a felperestől nem volt elvárható, azonban a tárgyalásos eljárásnak is vannak olyan módozatai, amikor a teljesítés a lehetséges határidő figyelembe vételére mód van. Összegezve megállapította, a felperes azzal, hogy a közbeszerzési törvény alkalmazását mellőzte, a legsúlyosabb jogsértést követte el, ehhez képest az alperes által kiszabott pénzbírság összege nem volt aránytalanul súlyos.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és annak megállapítását kérték, hogy a felperes nem sértette meg a Kbt. rendelkezéseit, ennek megfelelően kérték a bírság kiszabásának mellőzését. Arra hivatkozott, hogy mind az alperes és mind az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a bonyolult feladatot más személy is el tudta volna végezni. Ahhoz, hogy a feladat határidőre biztonsággal teljesíthető legyen a beavatkozót kellett megbízniuk, a felperes nem két önálló céget kért fel ajánlattételre, hanem egyet, amely mint ajánlattévő, élve a Kbt. adta lehetőséggel alvállalkozót vett igénybe. A felperes jogszerűen élt a Kbt. 70. § d) pontjában szabályozott lehetőséggel az eset összes körülményeire és a határidő rövidségére figyelemmel.
Az alperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A felperesi beavatkozó csatlakozott a felperes fellebbezésében előadottakhoz.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helyes jogi következtetés levonásával döntött. A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság döntésének érdemével és indokolásával is. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiakat tartja szükségesnek kiemelni.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi. A 70. § b) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni. A perbeli esetben sem művészeti szempontok sem kizárólagos jogok védelme fel sem merül. A társadalombiztosítási jogosultság ellenőrzésére alkalmas nyilvántartási rendszer kialakítása és az országos nyilvántartási rendszer összehangolása, amelyhez a brit társadalombiztosítással működő rendszer főbb alapelemeit kívánták felhasználni igen bonyolult és szerteágazó feladat, de nem kíván meg olyan műszaki-technikai sajátosságot, amelyre tekintettel a szerződést csak egy meghatározott személy lenne képes teljesíteni. A fellebbezés 2. oldalának utolsó bekezdésében maga a felperes sem vitatta, hogy időbeni korlát nélkül más személy is meg tudta volna szerezni azokat az ismereteket, tapasztalatokat, amelyek a beavatkozó rendelkezésére álltak, már a Kormányhatározat megszületésekor.
A felperes a keresetében és a fellebbezésében is hivatkozott arra, hogy a rövid határidőre figyelemmel a Kbt.-ben szabályozott egyéb eljárás nem volt igénybe vehető, csak a beavatkozóval folytathatta le a tárgyalásos eljárást. A határidő rövidsége azonban sem a Kbt. 70. § b) pontjában foglaltak szerint, de a 70. § egyéb pontjai szerint sem alapozza meg a tárgyalásos eljárást. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében helyesen utalt arra, hogy a határidő rövidsége nem a tárgyalásos eljárás, hanem a Kbt.-ben meghatározott más eljárás, pl. gyorsított eljárást alapozhat meg. A felperesi fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság kifejti, hogy a közigazgatási perben a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy az határozata jogszabálysértő-e. Erre figyelemmel a felperesnek kell bizonyítania az alperes jogszabálysértését, melyet a felperes jelen perben bizonytani nem tudott.
A fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság az érdemben helyes elsőfokú bírósági ítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kf. I. 27. 613/1998.)