adozona.hu
EH 2000.278
EH 2000.278
Az egyéni vállalkozó jövedéki tevékenység alanyának minősül, ha saját nevére és kockázatára végzi a jövedéki termék értékesítését szerződéses üzemeltetésű helyiségben [1993. évi LVIII. tv. 4. §, 9. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. április 16. napján szerződést kötött a M. Vidéki Vendéglátó Vállalattal a vállalat tulajdonát képező I. Bisztró elnevezésű vendéglátóipari egység üzemeltetésére. A szerződés értelmében a felperes üzemeltette a vendéglátóipari üzlethelyiséget. A felek a kötött szerződést többször módosították, lejárati idejét meghosszabbították.
A felperes 1987. december 31-től kezdődően egyéni vállalkozó volt, az adóhatósághoz áfa adóalanyként bejelentkezett, adószámot kapott. A felperes az ...
EH 2000.278 Az egyéni vállalkozó jövedéki tevékenység alanyának minősül, ha saját nevére és kockázatára végzi a jövedéki termék értékesítését szerződéses üzemeltetésű helyiségben [1993. évi LVIII. tv. 4. §, 9. §]
A felperes 1987. április 16. napján szerződést kötött a M. Vidéki Vendéglátó Vállalattal a vállalat tulajdonát képező I. Bisztró elnevezésű vendéglátóipari egység üzemeltetésére. A szerződés értelmében a felperes üzemeltette a vendéglátóipari üzlethelyiséget. A felek a kötött szerződést többször módosították, lejárati idejét meghosszabbították.A felperes 1987. december 31-től kezdődően egyéni vállalkozó volt, az adóhatósághoz áfa adóalanyként bejelentkezett, adószámot kapott. A felperes az üzlethelyiségben saját tulajdonú pénztárgépet üzemeltetett, melyen saját néven és adószámán bocsátott ki bizonylatokat.
A felperes jövedéki tevékenység folytatásához engedély iránti kérelmet nyújtott be a P. Megyei Jogú Város Közgyűlésének jegyzőjéhez, aki határozatával az engedély iránti kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy a felperes szerződéses üzemeltetést végez üzletvezetőként, ezért nem tartozik az 1993. évi LVIII. törvény hatálya alá.
A felperes által üzemeltetett helyiségre vonatkozóan az M. Vidéki Vendéglátó Rt., az M. Vidéki Vendéglátó Vállalat jogutódja jövedéki engedéllyel rendelkezett.
A vámhivatal 1995. augusztus 16-án a felperes által üzemeltetett üzlethelyiségben jövedéki ellenőrzést végzett és az ellenőrzés eredményeképpen megállapította, hogy a felperes jövedéki tevékenységét kiskereskedelmi jövedéki engedély nélkül végzi. A jövedéki termékeket a vámhivatal lefoglalta. A jövedéki hatóság az 1995. szeptember 18-án kelt határozatával a felperes terhére 199 465 Ft jövedéki bírságot szabott ki és a lefoglalt termékek elkobzását rendelte el. Határozata indokolása szerint a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 67. § (1) bekezdés b) pontja szerint a lefoglalt jövedéki termékek jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeknek minősültek, mely után jövedéki bírságot kellett kiszabni.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1995. október 31-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt a felperes keresetet nyújtott be. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét ítéletével elutasította, megállapította, hogy a Jszt. 4. § (1) bekezdése értelmében a felperes a jövedéki tevékenység alanyának minősült, a jövedéki tevékenységet csak jövedéki engedély birtokában folytathatta volna. A jövedéki törvénysértésért a felperes objektív felelősséggel tartozik, ezért Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt jogszerűen szabtak ki vele szemben jövedéki bírságot. A felperes a tevékenységét saját jogán, saját kockázatára, saját nevében végezte, a felperes és az üzemeltetésbe adó közti szerződéses viszony polgári jogi jogviszonynak minősül, mely nem hat ki a jövedéki tevékenység jogi megítélésére.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt, a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát hatályon kívü1 helyezte. Ítélete indokolása szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, azonban téves jogi következtetésre jutott a hivatkozott jogszabályokból. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipara üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a szerződéses üzemeltető a gazdálkodó szervezet nevében, de saját felelősségére és kockázatára önállóan szervezi és irányítja az áruforgalmat, a vendéglátóipara termelést és szolgáltatást, dönt az eszközök felhasználásáról, és e körön belül szerződést saját nevében is köthet.
Mindezek alapján a felperes a tevékenységét a gazdálkodó szervezet nevében végezte, saját felelősségére és kockázatára. A felperes mindezek alapján a Jszt. 4. § (1) bekezdése értelmében nem minősült a jövedéki tevékenység alanyának, a Jszt. 9. § (13) bekezdés a) pontja alapján jövedéki engedélyt nem is kaphatott volna ezért vele szemben szankciót alkalmazni nem lehet.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése iránt. A felülvizsgálati kérelmében az alperes előadta, hogy a másodfokú bíróság téves jogi következtetést vont le a vonatkozó jogszabályokból. A másodfokú bíróság nem értékelte azt a körülményt, hogy a felperes vállalkozói tevékenységet végzett, saját adószámmal rendelkezett, adóbevallásokat nyújtott be az adóhivatalhoz, saját tulajdonú pénztárgépet üzemeltetett, gépi nyugtát a saját nevében bocsátott ki és saját nevén értékesített jövedéki termékeket.
Mindezek alapján a felperes a jövedéki tevékenység alanya lett, és az jövedéki törvény hatálya alá tartozott, a jövedéki tevékenységet csak jövedéki engedély birtokában végezhette volna.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy mint szerződéses üzemeltető nem saját nevében szerzett jogokat és vállalt kötelezettségeket, hanem a szerződéses üzemeltető nevében. A szerződéses üzemeltető jövedéki engedéllyel rendelkezett, a felperes nem minősült a jövedéki tevékenység alanyának.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Jszt. 4. § (1) bekezdése értelmében a jövedéki tevékenység alanya (a továbbiakban: jövedéki alanya) az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, természetes személy, amely (aki) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és saját nevében, kockázatára jövedéki tevékenységet végez.
A felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes jövedéki alanynak volt-e tekinthető, vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló adatok, iratok alapján megállapította, hogy a felperes az üzlethelyiség tulajdonosával a Mecsek Vidéki Vendéglátó Vállalattal, később jogutódjával a részvénytársasággal szerződéses üzemeltetésre kötött szerződést akként, hogy az üzlethelyiség és annak berendezési tárgyai, eszközei a vállalat tulajdonában maradtak, a felperes fizette a felmerült költségeket, közüzemi díjakat, a dolgozók munkabérét és tb járulékát, továbbá átalánydíjat a szerződéses üzemeltetésbe adó vállalatnak. A felperes az üzletben értékesített áruk ellenértékét is megfizette a vállalatnak, amennyiben az segített az árubeszerzésben, illetve jogosult volt önállóan is árut beszerezni. A felperes 1987-től egyéni vállalkozóként vezette az üzlethelyiséget, áfa adóalanyként is bejelentkezett, bevallásokat nyújtott be rendszeresen általános forgalmi adót igényelt vissza. Az üzlethelyiségben saját tulajdonú pénztárgépet üzemeltetett, a gépi nyugtákon saját nevét és adószámát tüntette fel.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a felperes bár szerződéses üzemeltetésre kötött szerződést a helyiség tulajdonosával, azonban a szerződéstől eltérően mint egyéni vállalkozó a jövedéki tevékenységet saját nevében és saját kockázatára végezte.
A Jszt. 9. § (13) bekezdése a) pontja értelmében az üzlethelyiségben a jövedéki tevékenységet (szerződéses, vagy bérleti rendszerben) a bérlő nem a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően végzi, a jövedéki engedélyt kizárólag az elárusítóhely tulajdonosa kérheti. A Jszt. 9. § (13) bekezdésének b) pontja szerint a bérlő (szerződéses vagy bérleti rendszerben) a kiskereskedelmi elárusítóhelyet bérli és a jövedéki tevékenységet a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint végzi, a jövedéki engedélyt a bérlőn kívül a tulajdonos is kérheti.
A Jszt. fentebb idézett két rendelkezésének összevetéséből is megállapítható, hogy a jövedéki engedély hírtokában végezhet jövedéki tevékenységet az a szerződéses üzemeltető, bérlő, aki saját nevében és kockázatára végzi a jövedéki tevékenységet, míg ha a jövedéki tevékenységet végző nem a saját kockázatára és nem a saját nevében végez ilyen tevékenységet, akkor az üzlethelyiség tulajdonosának kell jövedéki engedéllyel rendelkeznie.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes saját nevében és saját kockázatára végezte a jövedéki tevékenységet, jövedéki alanynak minősült, jövedéki engedély birtokában végezhette volna csak a jövedéki tevékenységet. Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a 38/1980. (IX. 30.) MT rendelet 3. § (1) bekezdése alapján minősítette a felperes tevékenységét és nem vette figyelembe, hogy a felperes saját adószámán, saját nevében értékesít, saját felelősségére és kockázatára jár el. A felperes az üzletében értékesített áruk ellenértékét kifizette, azok fölött a tulajdonjogot megszerezte és ezeket az árukat saját nevében értékesítette tovább. Mindezek a körülmények kimerítik a Jszt. 4. § (1) bekezdésében foglalt jövedéki alanyiság fogalmát, így a felperes a jövedéki törvény hatálya alá tartozott, ezért az alperes jogszerűen alkalmazott a törvénysértést elkövető felperessel szemben szankciót, szabott ki jövedéki bírságot.
A fentiekben kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet törvénysértőnek ítélte, ezért azt a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Kfv. III. 28. 157/1997.)