adozona.hu
EH 2000.231
EH 2000.231
A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1994-ben indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1994. február 25., Cégközlönyben történő közzététele 1994. március 3-án történt meg.
Az I. r. hitelező 1996. szeptember 6-án, míg a II. r. hitelező 1996. október 3-án kifogást nyújtott be, sérelmezve a felszámolónak az adós vagyona értékesítése során az 1996. június 15-én és 17-én közzétett pályázatok értékelése kapcsán tanúsított magatartását. Az I. r. hitelező kérelme arra irányult, hogy a bíró...
EH 2000.231 A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1994-ben indult felszámolási eljárás, melynek kezdő időpontja 1994. február 25., Cégközlönyben történő közzététele 1994. március 3-án történt meg.Az I. r. hitelező 1996. szeptember 6-án, míg a II. r. hitelező 1996. október 3-án kifogást nyújtott be, sérelmezve a felszámolónak az adós vagyona értékesítése során az 1996. június 15-én és 17-én közzétett pályázatok értékelése kapcsán tanúsított magatartását. Az I. r. hitelező kérelme arra irányult, hogy a bíróság "a lefolytatott pályázat eredményét helyezze hatályon kívül és rendelje el a pályázók közötti nyilvános versenytárgyalást." A II. r. hitelező kifogásában kérte a felszámoló kötelezését az eredeti állapot helyreállítására, új pályázat kiírására. Kérte továbbá, hogy ezek előfeltételeként állapítsa meg a bíróság, hogy a felszámoló által a Cs. Kft.-vel kötött adásvételi szerződés semmis. A hitelezők jogalapként hivatkoztak az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (módosított Cstv.) 48. §-ának (2) bekezdésére, 51. §-ára, továbbá a Ptk. 373. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
Az elsőfokú bíróság a kifogások tárgyában indult eljárásokat egyesítette.
A felszámoló ellenkérelme a kifogások elutasítására irányult. Érdemben azzal védekezett, hogy a vagyontárgyak értékesítése a nyilvános értékesítés tartalmi elemeinek megfelelt. Jogszabályt nem sértett.
Az elsőfokú bíróság az 1997. május 30-án kelt végzésével a felszámoló által az 1996. június 15-én és 17-én megjelentett hirdetések alapján lefolytatott pályázat eredményét megsemmisítette, és a felszámolót a pályázattal érintett vagyontárgyak nyilvános értékesítésére utasította.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós részéről benyújtott fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1998. július hó 9-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését lényegében helyes indokaira utalással, helybenhagyta.
A jogerős végzés tényként állapította meg, hogy a felszámoló az adós vagyonát többször meghirdette értékesítésre, de eredménytelenül. 1996. június 15-én ismét meghirdette értékesítésre nyilvános pályázat útján az egyik ingatlant, melyre az I. r., a II. r. hitelező és a Cs. Kft. nyújtott be pályázatot. A pályázatok elbírálása után a felszámoló a Cs. Kft.-vel szerződést kötött az értékesíteni kívánt ingatlanra. Megállapította, hogy a felszámoló megsértette az értékesítés nyilvánosságát, mert más feltételekkel kötötte meg az adásvételi szerződést, mint amit a Cs. Kft. pályázata tartalmazott. A szerződést a másik két pályázónak nem küldte meg, ezért ők nem nyilatkozhattak arról, hogy kívánnak-e élni - mint hitelezők - elővásárlási jogukkal. Utalt arra, hogy a közjegyző ugyan jelen volt a pályázatok felbontásánál, az azonban nem volt nyilvános. A hitelezői választmány pedig döntésével csak azt hagyta jóvá, hogy kivel kössön szerződést a felszámoló, amely nem jelenti azt, hogy betartotta volna a módosított Cstv. 48. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást. Mindezekre a hiányosságokra tekintettel az elsőfokú bíróság a módosított Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján a felszámoló értékesítési intézkedését megsemmisítette és őt új intézkedés megtételére kötelezte. Azt az álláspontot fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy mivel "a pályázattal érintett vagyontárgyak nyilvános értékesítését írta elő, így ebből következően mellőzte a megkötött adásvételi szerződések semmisségének a megállapítását, hiszen az egész pályázatot megsemmisítette".
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság - kiegészítve az elsőfokú végzés indokait - megállapította, hogy a nyilvános értékesítés mellőzése már egymagában is alkalmas volt arra, hogy az elsőfokú bíróság a pályázat eredményét megsemmisítse és új intézkedés megtételére kötelezze a felszámolót.
A jogerős végzés ellen az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, a kifogások elutasítását és a hitelezők marasztalását az eljárás költségeiben. Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés sérti a módosított Cstv. 38. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (2) bekezdésében, valamint a Ptk. 267. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Ezen túlmenően az eljárt bíróságok nem vették figyelembe, hogy a jelen eljárás egy olyan személy jogait érinti, amely az eljárásban nem vett részt. Nem egyértelmű a bírósági döntés a tekintetben, hogy mi legyen a Cs. Kft.-vel megkötött adásvételi szerződés további sorsa, mert a rendelkező rész csak azt mondta ki, hogy a pályázat eredményét megsemmisíti és a felszámolót a pályázattal érintett vagyontárgyak nyilvános értékesítésére utasítja. A pályázat eredménye azonban az, hogy a felszámoló a Cs. Kft.-t nevezte meg a pályázat nyertesének, a vele megkötött szerződés kapcsán is az eredeti állapotot kellene helyreállítani. A jogerős végzés az adásvételi szerződés érvénytelenségét nem mondja ki, de ezt nem is tehette, mert a jelen eljárásban a Cs. Kft. félként nem vesz részt. Így nyitvamaradt a kérdés: ha a Cs. Kft. vevő nem kívánja az eredeti állapotot helyreállítani, akkor a felszámoló hogyan értékesítse, ismételten, az egyszer már eladott dolgokat. Másrészt tudomása szerint a Cs. Kft. olyan beruházásokat végzett az adásvétel tárgyát képező ingatlanon, hogy az eredeti állapot már nem állítható helyre. Ezt sem vizsgálták az eljáró bíróságok.
Az I. r. és II. r. hitelező a felülvizsgálati kérelemre nem tett észrevételt.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján, mert a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében tárgyalás tartását nem kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A jogerős végzés jogszabálysértő a következő indokok miatt.
A nem vitás tényállás szerint a felszámoló az 1996. június 15-én meghirdetett pályázat nyertesének nyilvánított Cs. Kft.-vel 1996. szeptember 18-án megkötötte az adásvételi szerződéseket, melyek tárgyai az adós vagyontárgyai voltak. Az egyesített eljárásban mindkét hitelező a pályázat "eredményének" hatályon kívül helyezését, az eredeti állapot helyreállítását és a felszámoló kötelezését kérte új pályázat kiírására. A II. r. hitelező konkrétan kérte a felszámoló által kötött adásvételi szerződés semmisségének megállapítását is. A hitelezőknek ez a kérelme tartalmilag [Pp. 3. §-ának (1) bekezdése] a felszámoló által a pályázat eredményeként megkötött szerződést támadja különböző érvénytelenségi okokra hivatkozással. A szerződés megtámadása iránti igény azonban kifogásként, a Cstv. 51. §-a alapján nem érvényesíthető.
A módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedése, vagy mulasztása ellen, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett, a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
A fenti jogi szabályozásból az következik, hogy a kifogás a felszámoló egyoldalú intézkedése, vagy mulasztása ellen igénybevehető jogintézmény. Mindig egy konkrét felszámolói intézkedés ellen irányul. A kifogás tárgyában indult eljárásban félként csak a kifogással élő sérelmet szenvedett fél és a vele szemben álló felszámoló vehet részt. A kifogásolási eljárásban a bíróság döntési jogosultsága és kötelezettsége csak a felszámoló jogszabálysértő tevékenységének vagy mulasztásának elbírálására terjed ki. Ezért ha a felszámoló az intézkedése (pl. pályázat közzététele) következményeként valamilyen szerződést - kétoldalú jogügyeletet - kötött, e szerződésnek a felülbírálata nem képezheti a nem peres kifogásolási eljárás tárgyát, a fent idézett jogszabályi rendelkezés értelmében.
Jelen ügyben a felszámoló intézkedését sérelmező kérelem tárgyában hozandó döntés a vevőre, mint harmadik személyre, mindenképpen kihat. Emiatt a hitelezők kérelme tárgyában a vevő perbepállása nélkül nem hozható döntés, a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazott Pp. 51.§-ának a) pontja értelmében.
A fent kifejtettekre tekintettel lényeges eljárási szabálysértést követtek el az eljárt bíróságok, amikor harmadik személy - a vevő - jogait is érintő jogvitában, a tartalmilag szerződés megtámadása iránti igényt, nemperes kifogásolási eljárás keretében döntötték el. A felszámoló által, az adós vagyonának értékesítése során, az adós nevében kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania a felszámoló által képviselt adós gazdálkodó szervezettel és a tulajdonszerző vevővel - mint egységes alperesi pertársakkal - szemben az e per elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt. Egy ilyen perben a jogalap elbírálása körébe tartozik annak vizsgálata, hogy az adós nevében eljáró felszámoló a módosított Cstv. 48. §-ába, illetve a Ptk. szabályaiba ütköző módon értékesítette-e az adós vagyontárgyait. Mindezekre tekintettel a jelen ügyben eljáró első és másodfokú bíróság akkor járt volna el a jogszabályoknak megfelelően, ha a tartalmilag szerződést támadó "kifogásokat" a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazott Pp. 130. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárás későbbi szakaszában az eljárást a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszünteti. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogszabálysértő jogerős végzést a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelem kereteire tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazott 251. §-ának (1) bekezdése, 157. §-ának a) pontja és 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. (Legf. Bír. Gfv. X. 33. 184/1998. sz.)