adozona.hu
EH 2000.228
EH 2000.228
A cégbíróság köteles vizsgálni, hogy jogszabály nem tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely szerint a cégjegyzékbe bejegyezni kért valamely tevékenység csak meghatározott szervezeti formában (cégformában) végezhető. Ennek figyelmen kívül hagyása esetén a bejegyző végzés jogszabályt sért [1997. évi CXLV. tv. 12. § (1) bek., 23. § (3) bek., 44.§ (1) bek., 1996. évi CXII. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 5. §, 6. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzékbe bejegyzett alperesi gazdasági társaság 1998. október 16-án módosította a társasági szerződését, főtevékenységként a gépjármű-kereskedelmet jelölte meg, új tevékenységként egyebek mellett felvette a TEÁOR 65.21. számú pénzügyi lízing tevékenységet. Az okiratmódosításban feltüntetésre került, hogy az utóbbi tevékenység csak az engedély beszerzése után folytatható. A cégbíróság az 1998. december 21-én kelt végzésével a változásokat bejegyezte a cégjegyzékbe. A végzés a Cégközlöny ...
EH 2000.228 A cégbíróság köteles vizsgálni, hogy jogszabály nem tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely szerint a cégjegyzékbe bejegyezni kért valamely tevékenység csak meghatározott szervezeti formában (cégformában) végezhető. Ennek figyelmen kívül hagyása esetén a bejegyző végzés jogszabályt sért [1997. évi CXLV. tv. 12. § (1) bek., 23. § (3) bek., 44.§ (1) bek., 1996. évi CXII. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 5. §, 6. §].
A cégjegyzékbe bejegyzett alperesi gazdasági társaság 1998. október 16-án módosította a társasági szerződését, főtevékenységként a gépjármű-kereskedelmet jelölte meg, új tevékenységként egyebek mellett felvette a TEÁOR 65.21. számú pénzügyi lízing tevékenységet. Az okiratmódosításban feltüntetésre került, hogy az utóbbi tevékenység csak az engedély beszerzése után folytatható. A cégbíróság az 1998. december 21-én kelt végzésével a változásokat bejegyezte a cégjegyzékbe. A végzés a Cégközlöny 1999. február 11-i számában közzétételre került.A felperes az 1999. március 3-án benyújtott keresetlevelében indítványozta, hogy a bíróság a cégbíróság 1998. december 21-én kelt változásbejegyző végzésének jogszabálysértő voltát állapítsa meg, és kőtelezze az alperest a jogszabálysértő állapot megszűntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, továbbá hívja fel a cégbíróságot az intézkedés végrehajtásának vizsgálatára. A felperesi álláspont szerint a TEÁOR 65.21. jelű pénzügyi lízing tevékenység a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amely tevékenységet a törvény 4. §-ának (2) bekezdése értelmében kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Az alperes a Hpt. 4. §-ának (1) bekezdésében és 6. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján pedig ilyen intézménynek nem tekinthető. A társasági szerződésmódosítás említett tevékenységre vonatkozó része jogszabályba ütközik, tehát semmis. Az a rendelkezés, hogy csak az engedély beszerzése után folytatható a tevékenység, a jogszabálysértést nem küszöböli ki, mert az alperes pénzügyi szolgáltatást nem pénzügyi intézményként kíván végezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Érdemi védekezést nem terjesztett elő. A per tartama alatt 1999. március 25-én az alperesi társaság a társasági szerződése módosításával törölte a tevékenységei közül a pénzügyi lízing tevékenységet. E változást a cégbíróság 1999. április 8-án bejegyezte a cégjegyzékbe.
Az elsőfokú bíróság az 1999. április 9-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolás szerint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) kettéválasztja a hatósági engedélyre vonatkozó szabályozást. Az úgynevezett alapítási engedélyek meglétét - amelyeket az alapítás előtt be kell szerezni - a cégbíróságnak vizsgálnia kell a Gt. 6. §-ának (2) bekezdése alapján. A működési engedélyek megléte - melyek birtokában a hatósági engedélyhez kötött tevékenység folytatható - nem tartozik a cégbíróság bejegyzési eljárás körében folytatandó, a Ctv. 44. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vizsgálódási körébe, annál is inkább, mert a társaság 1997. augusztus 8-án alakult, nem pénzintézet, és a fő tevékenysége sem pénzügyi jellegű. A tevékenységre nézve a bankfelügyelet államigazgatási hatáskörben jogosult dönteni. A bíróság ezért a bejegyző végzés jogszabálysértő voltának megállapítására irányuló keresetet elutasította. Utalt az elsőfokú bíróság arra is, hogy a kereset a további részében okafogyottá vált az újabb változás bejegyzésére tekintettel.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Az ítélet megváltoztatását, és a cégbíróság végzése hatályban tartása mellett annak jogszabálysértő volta megállapítását kérte. Hangsúlyozta, a keresetlevelében a felperes nem a pénzügyi lízing tevékenységre vonatkozó hatósági engedély meglétét hiányolta, azt kifogásolta, hogy a tevékenységi kőr jogszabály kizáró rendelkezése ellenére került bejegyzésre. A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetőleg a létesítő okirat és annak módosításai megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A tevékenységi kör bejegyzendő adat, ennélfogva a cégbíróságnak figyelembe kell vennie azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek az adott tevékenységre nézve előírásokat tartalmaznak. Az a körülmény, hogy az alperes utóbb módosította a társasági szerződését, nem mentesíti a bíróságot az alól, hogy a változást bejegyző végzés jogszerűsége felől döntsön.
Az alperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A változásbejegyzési eljárás megindulásának időpontjára figyelemmel az adott jogvitában irányadó, 1998. június 16-tól hatályos, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 44. §-ának (1) bekezdése kimondja, a cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat, és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okira-tok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A Ctv. 12. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a cégjegyzékbe bejegyzendő adat a cég tevékenységi köre. Kétségtelen, hogy a Ctv. 23. §-ának (3) bekezdése azt is kimondja: ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell, de a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély meglétét a cégbíróság nem vizsgálja, azt az illetékes kamara ellenőrzi. Az idézett rendelkezésekből azonban azt kell megállapítani: a bejegyzendő tevékenységekkel kapcsolatban a cégbíróság vizsgálni tartozik, hogy az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem tartalmaz-e szervezeti formára, cégformára nézve korlátozó rendelkezést. Ennek vizsgálata alól a Ctv. már idézett 23. §-ának (3) bekezdésében írtak sem mentesítik a cégbíróságot.
A Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérelemnek helytadó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt, a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A (2) bekezdés szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amely adatot a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a 40. §-ban, illetve a 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálnia kellett. Helytállóan mutatott rá tehát az elsőfokú bíróság, hogy a per tárgya a cégbíróság bejegyző végzése, illetve tágabb értelemben a cégbíróság bejegyzési eljárása.
A Ctv. 47. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatályában fenntarthatja, és szükség esetén kötelezi a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ennek végrehajtását a cégbíróság az ítélet kézhezvételét követően hivatalból folytatott törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.
A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a pénzügyi lízing tevékenység pénzügyi szolgáltatás, amely tevékenységet a 4. § (2) bekezdése értelmében kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. A 4. § (1) bekezdése szerint pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott hitelintézet, illetve a 6. §-ban meghatározott pénzügyi vállalkozás. Az alperes tehát nem pénzügyi intézmény, amelyből következően pénzügyi lízing tevékenységet nem folytathat, ilyen tevékenységet a társasági szerződése módosításában sem tüntethet fel, amint arra a felperes a keresetében és a fellebbezésében is helytállóan hivatkozott. Mindezt a cégbíróságnak a fentiek szerint észlelnie kellett volna, az okirat érvénytelenségének kiküszöbölésére irányuló hiánypótlási eljárás nem lett volna mellőzhető.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a változásbejegyző végzés jogszabálysértő voltának megállapítására irányuló kereseti kérelmet elutasította. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak sem, hogy a per tartama alatt az alperesi társaság a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségét kiküszöbölte, és az újabb okiratmódosítás alapján a változást a cégbíróság bejegyezte, a jogszabálysértő állapot tehát megszűnt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a változásbejegyző végzés jogszabálysértő voltát megállapította. (Legf. Bír. Gf. II. 31. 317/1999.sz.)