adozona.hu
EH 2000.225
EH 2000.225
A jogsértő társasági határozatok felülvizsgálása iránt a társaság tagja indíthat pert, a tag alapítóját a perindítás joga nem illeti meg. Az alapító törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult [1988. évi VI. tv. 44. §, 1990. évi LXV. tv. 9. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/B. § (1) bek., 19. § (3) és (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. G. Kft.-t a cégbíróság 1996. szeptember 10-én jegyezte be a cégjegyzékbe, 5 000 000 Ft törzstőkével. A társaság tagjai a P. Város Önkormányzata által alapított a D. G. egyszemélyes Kft., valamint természetes személyek. A társaság ügyvezetője 1997. szeptember 15-től dr. H. I., aki egyidejűleg a jogi személy tag ügyvezetője is.
1997. november 25-én a társaság jogi képviselő útján a törzstőke 5 000 000 Ft-ról 7 000 000 Ft-ra történt felemelésének bejegyzése, és tagváltozás cégnyilvántartás...
EH 2000.225 A jogsértő társasági határozatok felülvizsgálása iránt a társaság tagja indíthat pert, a tag alapítóját a perindítás joga nem illeti meg. Az alapító törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére jogosult [1988. évi VI. tv. 44. §, 1990. évi LXV. tv. 9. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/B. § (1) bek., 19. § (3) és (5) bek.].
A D. G. Kft.-t a cégbíróság 1996. szeptember 10-én jegyezte be a cégjegyzékbe, 5 000 000 Ft törzstőkével. A társaság tagjai a P. Város Önkormányzata által alapított a D. G. egyszemélyes Kft., valamint természetes személyek. A társaság ügyvezetője 1997. szeptember 15-től dr. H. I., aki egyidejűleg a jogi személy tag ügyvezetője is.1997. november 25-én a társaság jogi képviselő útján a törzstőke 5 000 000 Ft-ról 7 000 000 Ft-ra történt felemelésének bejegyzése, és tagváltozás cégnyilvántartáson történő átvezetése iránt nyújtott be kérelmet. A mellékelt 1997. november 18-i taggyűlési jegyzőkönyv szerint a D. G. Kft. tagot a taggyűlésen dr. H. I. ügyvezető igazgató képviselte. A taggyűlés egyhangúlag döntött a törzstőke új törzsbetétekkel történő felemeléséről. Ugyancsak egyhangúan hozott taggyűlési határozattal fogadták el a törzstőke emelés folytán bekövetkezett tagváltozást.
1997. november 26-án P. Város jegyzője törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a társasággal szemben, melyben az 1997. november 25-én előterjesztett változásbejegyzési kérelem elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az 1997. november 18-i taggyűlési határozatok meghozatala során a D. G. Kft.-t képviselő ügyvezető hatáskörét túllépve járt el, amikor a törzstőke emelést megszavazta, az önkormányzat hozzájárulása nélkül.
Az elsőfokú bíróság végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedési iránti kérelmet elutasította. Az indokolás értelmében a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása nem kezdeményezhető, ha az arra vonatkozó igény az anyagi jogszabályok szerint perben érvényesíthető. A Gt. 44. § (1) bekezdése alapján a társaság tagja a bíróságtól kérheti a társaság által hozott határozat felülvizsgálását, erre figyelemmel a cégbíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a taggyűlésen hozott határozatokat "hatálytalanítsa". Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a tagváltozásra vonatkozó változásbejegyzési eljárást felfüggesztette, mert a D. G. Kft. a kifogásolt taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt peres eljárást kezdeményezett a P-i Városi Bíróság előtt.
A végzéssel szemben a kérelmező fellebbezett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a kérelemmel érintett taggyűlés összehívásának szabályszerűségét és a taggyűlésre szóló meghatalmazásokat. Az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeket a társaság tulajdonosi szerkezetében a törzstőke felemelésével bekövetkező, az önkormányzat számára hátrányos változásban jelölte meg.
A kérelmezett társaság jogi képviselője észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az 1998. június 16-áig, tehát a kérelem benyújtásakor - és érdemi elbírálásakor is - hatályban volt, a cégbírósági eljárásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Ctvr.) 18/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a cégbíróság a törvényességi felügyeletet két eljárásban gyakorolta. A bejegyzési eljárásban azt vizsgálta, hogy a kérelem és az annak igazolására szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak. A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a cég működése felett gyakorolt felügyeletet, és elsősorban az olyan okiratokat, határozatokat vizsgálta felül, amelyek nem tartoztak bejegyzési eljárásra. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indult. Az eljárás kezdeményezők körét a Ctvr. 19. § (3) bekezdése sorolta fel, így az eljárást az is kezdeményezhette, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződött.
Azokban az esetekben, ha bejegyzési eljárással párhuzamosan az arra jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez, a cégbíróság a bejegyzési eljárásban a törvényességi felügyeleti intézkedési iránti kérelem figyelembevételével járt el. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor számos döntésében arra is rámutatott, az eljárás során vizsgálni kell az eljárás kezdeményezéséhez való jog (jogosultság) fennállását, továbbá, hogy az eljárást a kontradiktórius eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, vagyis lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felek egymás nyilatkozatait megismerjék, s azokra észrevételeket tegyenek.
A Ctvr. 19. §-ának (5) bekezdése azt is kimondta, nem kezdeményezhető a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása, ha az arra vonatkozó igényperben érvényesíthető. Az 1998. június 16-ig hatályban volt, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 44. §-a értelmében a gazdasági társaság tagja a bíróságtól kérhette a gazdasági társaság vagy szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálását, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a társasági szerződésbe (alapító okiratba) vagy az alapszabályba ütközött. A jogszabály tehát a társaság valamely tagját alapító személyt keresetindítási joggal nem ruházta fel. Mindebből leszűrhető, a Ctvr. 19. § (5) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezés a "közvetett tulajdonosokra" nem volt irányadó.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. A képviselő testületet a polgármester képviseli.
Az adott ügyben a törvényességi felügyeleti eljárást nem a társaság tagja kezdeményezte, tévesen hivatkozott ezért az elsőfokú bíróság a Ctvr. 19. §-ának (5) bekezdésben írt kizáró okra. Ugyanakkor eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdek fennállását a jegyző tekintetében nem vizsgálta, és a kérelmet nem küldte meg nyilatkozattételre a kérelmezett társaságnak, az eljárást a kérelmezett mellőzésével folytatta le.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárást a kontradiktórius eljárás szabályai szerint kell lefolytatni, s vizsgálni kell az eljárást kezdeményező jogosultságát is. Csakis ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy megalapozott határozatot hozzon.
(Legf. Bír. Cgf. VII. 30. 958/1998. sz.)