adozona.hu
BH+ 2004.3.142
BH+ 2004.3.142
Az apportálás nem ingatlanforgalmazás keretében zajló továbbértékesítés [1990. évi XCIII. tv. 26. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Q. Pénzügyi Tanácsadó Rt. 1994. november 25-én eladott egy fél ingatlan illetőséget 201 841 000 forint címletértékű kárpótlási jegyért a Q. Kárpótlási Jegy Befektető Társaságnak, mely névváltozás folytán azonos a felperessel. Az ingatlan forgalmazására is jogosult felperesi társaság 1995. október 15-én a Q. Pénzügyi Tanácsadó Rt.-vel együtt létrehozta a V. Idegenforgalmi Kft.-t, melynek így ketten a létrehozók a tagjai lettek. A felperes 1995. október 17-én törzstőke felemelésről állapodott...
BH+ 2004.3.142 Az apportálás nem ingatlanforgalmazás keretében zajló továbbértékesítés [1990. évi XCIII. tv. 26. §]
A Q. Pénzügyi Tanácsadó Rt. 1994. november 25-én eladott egy fél ingatlan illetőséget 201 841 000 forint címletértékű kárpótlási jegyért a Q. Kárpótlási Jegy Befektető Társaságnak, mely névváltozás folytán azonos a felperessel. Az ingatlan forgalmazására is jogosult felperesi társaság 1995. október 15-én a Q. Pénzügyi Tanácsadó Rt.-vel együtt létrehozta a V. Idegenforgalmi Kft.-t, melynek így ketten a létrehozók a tagjai lettek. A felperes 1995. október 17-én törzstőke felemelésről állapodott meg a Q. Pénzügyi Tanácsadó Rt.-vel, mely szerint a fenti társaságba apportálta a v.-i ingatlant, majd ezt az ügyletet az ingatlan egy éven belüli továbbértékesítésének tekintve kérte az illetékhivataltól a terhére kiszabott 16 249 280 forint illeték törlését.Az alperes a kérelmet elutasította. Álláspontja szerint az apportálás nem továbbértékesítés, nem ingatlanforgalmazás, ezért a felperesi kérelem alaptalan.
A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálat keretében annak megváltoztatását kérte. Előadta, hogy az általa újraértékesítés céljából vásárolt ingatlan az apportálás folytán ténylegesen értékesítésre került, ezért megilleti őt az ingatlanforgalmazók mentessége.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indoklásában kifejtett jogi álláspont szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt kedvezményt a jogalkotó kizárólag annak a vállalkozónak kívánta biztosítani, aki ingatlan-forgalmazásra jogosult. A felperest a kedvezmény az esetben illette volna meg, ha az ingatlan újraértékesítését ingatlan-forgalmazási tevékenysége során végezte volna. A felperes azonban a perbeli ingatlan tulajdonjogát befektetési céllal ruházta át, így - ingatlan-forgalmazási tevékenység hiányában - az illeték megfizetése alól nem mentesül.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be kérelmet annak megváltoztatása és a keresetnek helyt adó határozat hozatala iránt. Állította, hogy a bíróság az Itv. említett rendelkezésébe foglaltakat megsértve hozta meg határozatát. Kérte figyelembe venni, hogy megfelelt a jogszabályi előírásoknak, mert ingatlan-forgalmazásra jogosult volt. Részéről a perbeli ingatlanok értékesítésére a megadott határidőn belül sor került, mert az értékesítés fogalmába nem csak a szűken értelmezett adásvételi szerződés tartozik, hanem az apportálás is.
Az alperes ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A per elbírálása szempontjából irányadó volt, az apportálás időpontjában hatályos Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja, amely úgy rendelkezett, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlan tulajdonjogának a cégbejegyzés szerint ingatlan-forgalmazására jogosult vállalkozó által újraértékesítés céljából történő megszerzése, feltéve, hogy a vállalkozó az ingatlant a szerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított egy éven belül értékesíti.
Ahogy arra a jogerős ítéletben a bíróság helyesen rámutatott, a gazdasági társaságba történt ingatlanbevitel során a felperes az ingatlan tulajdonjogát nem ingatlan-forgalmazási tevékenység keretében idegenítette el. A felperes azt apportszolgáltatásként vitte egy társaságba, mely ügylet ingatlan újraértékesítésének nem tekinthető.
Ténylegesen olyan befektetési tevékenység valósult meg a felperes részéről, melyet a felperes nem az ingatlanpiacon végzett, így az Itv. fent idézett rendelkezésében meghatározott törvényi feltétel - az ingatlan-forgalmazás során történő újraértékesítés - nem következett be, a felperest ezen a címen mentesség nem illette meg. A közös gazdálkodás céljára a tag által bevitt ingatlan tulajdonjogának megszerzésére az Itv. 26. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott mentesség vonatkozott.
Miután a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.V.27.502/1999.)