adozona.hu
BH+ 2004.3.134
BH+ 2004.3.134
I. A kereset benyújtását követően megszűnt, beolvadás miatt a cégjegyzékből törölt céggel szemben a korábbi végzések felülvizsgálatára már nincs jogszabályi lehetőség [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 46. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 8. § (1) bek.]. II. Üzletrész árverési értékesítése esetén is alkalmazni kell a Ptk. 120. §-ában foglaltakat [Ptk. 120. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 169. § (1) bek.[3], 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 16. § (1) bek., 18. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság a 2000. február 16-án kelt és 2000. március 16-án közzétett végzésével a felperest a B. Kft. tagjainak sorából - 1996. december 20-i hatállyal - törölte. Dr. F. Z.-t ugyanezen nappal hatályosan tagként bejegyezte.
A 2000. február 17-én kelt és szintén 2000. március 16-án közzétett végzésével, 1997. január 27-i hatállyal, a tagok sorából törölte a korábban bejegyzett dr. F. Z.-t, és új tagként, ugyanezen nappal hatályosan, bejegyezte az M. Kft.-t.
A cégbíróság a 2000. március 23...
BH+ 2004.3.134 I. A kereset benyújtását követően megszűnt, beolvadás miatt a cégjegyzékből törölt céggel szemben a korábbi végzések felülvizsgálatára már nincs jogszabályi lehetőség [1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 46. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 8. § (1) bek.].
II. Üzletrész árverési értékesítése esetén is alkalmazni kell a Ptk. 120. §-ában foglaltakat [Ptk. 120. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 169. § (1) bek.[3], 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 16. § (1) bek., 18. § (1) bek.].
A cégbíróság a 2000. február 16-án kelt és 2000. március 16-án közzétett végzésével a felperest a B. Kft. tagjainak sorából - 1996. december 20-i hatállyal - törölte. Dr. F. Z.-t ugyanezen nappal hatályosan tagként bejegyezte.A 2000. február 17-én kelt és szintén 2000. március 16-án közzétett végzésével, 1997. január 27-i hatállyal, a tagok sorából törölte a korábban bejegyzett dr. F. Z.-t, és új tagként, ugyanezen nappal hatályosan, bejegyezte az M. Kft.-t.
A cégbíróság a 2000. március 23-án kelt, és 2000. április 27-én közzétett végzésével dr. W. F. ügyvezető cégjegyzésre jogosultságát, - 1998. május 23-i hatállyal - bejegyezte.
Végül 2000. szeptember 29-én a céget törölte a cégjegyzékből, mert az beolvadt a IV. r. alperes társaságba, az M. B. Kft.-be.
A 2000. február 16-án kelt, 2000. március 16-án közzétett végzésével az O. Kft., azaz a III. r. alperes társaság tagjainak sorából törölte a felperest 1996. december 20-i hatállyal, és új tagként dr. F. Z-t - ugyanezen nappal hatályosan - bejegyezte.
A 2000. február 17-én kelt, és szintén 2000. március 16-án közzétett végzésével az újonnan bejegyzett dr. F. Z. tagot, utóbb, 1997. január 30-i hatállyal a társaság tagjainak sorából törölte, és az M. Kft.-t bejegyezte szintén 1997. január 30-i hatállyal.
A cégbíróság 2000. március 27-én kelt és 2000. április 27-én közzétett végzésével 1998. május 22-i hatállyal bejegyezte dr. W. F. ügyvezető III. r. alperes társaságban fennálló cégjegyzésre jogosultságát.
A cégbíróság a 2000. január 26-án kelt, és 2000. február 24-én közzétett végzésével dr. W. F. ügyvezető IV. r. alperes társaságban fennálló cégjegyzésre jogosultságát 1998. május 23-i hatállyal szintén bejegyezte, a felperest ugyanezen nappal hatályosan a tagok sorából törölte.
A felperes a 2000. március 27-én benyújtott keresetében kérte a végzések hatályon kívül helyezését. A 2000. május 3-án bejelentett keresetmódosítással igényt terjesztett elő további két, dr. W. F. cégbejegyzési jogosultságát bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt is.
A felperesi, dr. F. Z.-t érintő végzések ellen előterjesztett keresetét azzal indokolta, hogy a tagváltozás bejegyzése alapjául bejelentett árverési értékesítés jogszabálysértő volt. Az üzletrész becsértéke jóval a tényleges érték alatt került meghatározásra. Az árverési hirdetmény közjegyzői árverésről szólt, ennek ellenére az közjegyző közreműködése nélkül került lebonyolításra. A felperes hivatkozott arra is, hogy az 1996. július 1-jei taggyűlési határozattal megválasztott dr. W. F. ügyvezetőként nem járhatott el, mert a megbízatásáról szóló határozat utóbb jogerős bírósági határozattal megsemmisítésre került.
Az M. Kft.-t tagként bejegyző végzések hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy az árverési vevőként bejelentett tag, tulajdonszerzésének hiányában, utóbb, az üzletrészt nem ruházhatta át. Az újabb tagváltozás bejegyzésének, az üzletrész tulajdonának nem tulajdonostól szerzése miatt, szintén nem volt helye.
A dr. W. F. cégjegyzési jogosultságának bejegyzéséről, illetve a felperes tagok sorából törléséről, illetve szintén dr. W. F. cégjegyzésre jogosultságának bejegyzéséről szóló végzések hatályon kívül helyezését azért kérte, mert álláspontja szerint a bejegyzés alapjául nem állt rendelkezésre érvényes taggyűlési határozat. A taggyűlés összehívására szabálytalanul került sor. A felperes a meghívót nem kapta kézhez. A taggyűlés megtartása és a meghívó elküldése között a 15 napos időközt a taggyűlés összehívója nem tartotta be. Dr. W. F. ügyvezetői tisztsége hiányában egyébként sem volt jogosult a taggyűlés összehívására.
Az alperesek jogi képviselője a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes üzletrészeinek értékesítése jogszabálysértően lebonyolított árverésen történt. Előadta, hogy az üzletrészek becsértékét előzetes szakértői vélemény alapján állapították meg. Az árverés helyeként nem vitásan, közjegyzői irodát jelöltek meg, azonban azt nem közjegyző közreműködésével lebonyolítandó árverésként hirdették meg. Az árverezés időpontjában a dr. W. F. ügyvezetővé választásáról szóló határozatok még hatályban voltak. Azok megsemmisítését, jogerős határozattal, több év elteltével mondták ki az eljárt bíróságok. A felperes az árverési vevővel szemben peres eljárást nem indított. Az árverési vevő tulajdonszerzésére tekintettel, az általa kötött újabb átruházásokkal tulajdont szerző új tag bejegyzésének elrendelése sem jogszabálysértő.
Az 1998. május 22-i, illetve május 23-i taggyűlési határozatok alapján hozott bejegyző végzésekre nézve az alperesek jogi képviselője szintén kifejtette, hogy azok nem jogszabálysértőek. A cégbíróság az adatváltozások bejegyzését érvényes taggyűlési határozatokra alapítva hozta. A taggyűlések összehívására dr. W. F. tagsági viszonya alapján, - figyelemmel üzletrészének mértékére is - jogosult volt. A taggyűlés megtartását megelőzően 15 nappal, a meghívókat a felperes részére elküldte. Ezt mind a cégbírósági eljárás során, mind a peres eljárás során igazolta. A felperes a dr. W. F.-től származó iratokat azonban nem volt hajlandó átvenni. A taggyűlésekre szóló meghívót a felperes jogi képviselője is megkapta. Az alperesek képviselője hivatkozott arra is, hogy a felperes a kizárásról szóló taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt utóbb pert nem indított.
A megyei bíróság a 2002. március 22-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte egyúttal, hogy fizessen meg az alpereseknek 20 000 Ft perköltséget.
Határozatának indokolása szerint a felek jogvitáját az 1988. évi VI. törvény (régi Gt.), illetve az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) szabályai szerint kellett elbírálni. A bejegyzési kérelmek alapjául szolgáló határozatok ugyanis a régi Gt. szabályainak alkalmazásával születtek. A bejegyzési kérelmek előterjesztésére is az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) hatályba lépését megelőzően került sor.
Az elsőfokú bíróság vizsgálta azt is, hogy a felperes a Ctvr. 18. § (2) bekezdésében előírt 30 napos jogvesztő határidőn belül terjesztette elő a kereseti kérelmeit. Kiemelte, hogy erre a megállapításra jutott a dr. W. F. cégbejegyzési jogosultságát (IV. r. alperesnél) bejegyző végzés tekintetében is. A végzéssel szembeni, 2000. február 23-án benyújtott kérelmét a felperes, nem vitásan, fellebbezésként megjelölve a cégbírósághoz terjesztette elő. A cégbíróságnak azonban azt, tartalma szerint, keresetlevélnek kellett volna tekintenie. A felperes 2000. március 27-én a peres bíróságon benyújtott, tartalmilag azonos beadványát ezért az elsőfokú bíróság nem tekintette elkésettnek.
Érdemben vizsgálva a keresetet, az eljárt bíróság kifejtette, hogy az árverés eredményeként a felperes társasági tagok sorából törlése, illetve az árverési vevő tagként elrendelt bejegyzése nem volt jogszabálysértő. A felperes maga sem vitatta, hogy az árverés előkészítésével kapcsolatos eljárási szabályokat az alperesek betartották. Jogszabály nem írja elő közjegyző közreműködését, ezért a társasági szerződések eltérő rendelkezésének hiányában, a közjegyző nélkül lebonyolított árverés nem volt jogellenes. A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az árverési hirdetményben az üzletrész becsértékét nem közölték, illetve, hogy az árverés helyszíneként egy közjegyzői irodát jelöltek meg. Álláspontja szerint a helyszín megjelölése nem jelentette azt, hogy az árverésre közjegyző jelenlétében fog sor kerülni. A rendelkezésre álló iratokból arra következtetett, hogy a régi Gt. 165. § (2) - (5) bekezdésének rendelkezései alapján folyt az árverés. Az alperesek a becsértéket szakértő közreműködésével állapították meg. Az egyetlen érdeklődő, az előzetesen meghatározott becsértékkel azonos vételáron szerezte meg az üzletrészek tulajdonát. Hangsúlyozta azt is a bíróság, hogy dr. W. F. a megválasztásáról szóló határozat alapján, ebben az időben az azt megsemmisítő jogerős bírósági határozat meghozatalának hiányában, ügyvezetőként az árverés során eljárhatott. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy az árverezők jóhiszeműségének, és a becsérték vizsgálatának a cégbejegyzési eljárás során nincs helye. A cégbíróság kizárólag a rendelkezésre álló okiratok alapján dönthet. Az árverés említett körülményeinek vizsgálatára külön peres eljárás keretében lett volna mód. A jelen peres eljárás tárgyát már csak a bejegyző végzések törvényességének felülvizsgálata képezheti.
Az árverési vevő jogszabályoknak megfelelően történt bejegyzésére tekintettel, az elsőfokú bíróság a tagváltozások bejegyzését elrendelő végzések hatályon kívül helyezésére sem látott okot.
A felperes tagsági viszonyának megszűnése miatt szükségtelennek tartotta annak vizsgálatát, hogy az 1998. májusában tartott taggyűléseket szabályszerűen hívták-e össze. Ennek ellenére kifejtette, hogy mind a B. Kft., mind a III. r. alperes, illetve a IV. r. alperes társaság keresetben megjelölt időpontban tartott taggyűléseinek összehívására a régi Gt. 191. § (1) bekezdésében foglalt szabályok megtartásával került sor. Az alperesek igazolták, hogy a meghívók elküldése és a taggyűlés megtartása között a 15 napos időközt betartották. A bíróság szerint a jogszabály az elküldéshez és nem a kézhezvételhez kötötte az időköz számítását, ezért nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az elküldött meghívókat a felperes nem vette át. Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy dr. W. F., az üzletrészének törzstőkéhez viszonyított arányára tekintettel, jogosult volt tagsági jogaiból eredően is taggyűlés összehívására. Az 1998. májusában tartott taggyűléseken született határozatok alapján hozott bejegyző végzések ezért nem jogsértők.
A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra, újabb határozat hozatalára utasítását. Előadta, hogy a felperes üzletrészeinek árverezésekor dr. W. F. rosszhiszemű álképviselőként járt el, ezért vele szemben a Ptk. 221. § (1) bekezdésének szabályai alkalmazandóak. Hivatkozott arra, hogy az 1996. július 1-jei, dr. W. F. ügyvezetővé választásáról, illetve a felperes kizárásáról szóló határozatokat törvényességi felügyeleti eljárás során jogerősen az eljárt bíróságok hatályon kívül helyezték. Ennek következtében dr. W. F. nem volt jogosult ügyvezetőként eljárni, továbbá a felperes kizárásának hiányában, annak üzletrészét árverésen értékesíteni.
Előadta, hogy az árverési értékesítés a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján, jó erkölcsbe ütközött, ezért semmis. E körülményt a cégbírósági eljárás során hivatalból észlelni kellett volna. Az árverési vevő Dr. W. F. saját jogi képviselője volt, aki a nagy értékű üzletrészt, feltűnően alacsony áron vásárolta meg. Az utóbb történt átruházásra tekintettel az is megállapítható, hogy azt nem saját céljára, hanem a dr. W. F. érdekeltségi körébe tartozó társaság részére szerezte meg. A felperes ismét hangsúlyozta, hogy az eljárt könyvvizsgáló a becsértéket jelentősen a valódi érték alatt határozta meg.
Álláspontja szerint a felperes kéttagú társaságból történő kizárása joggal való visszaélés tilalmába is ütközik. A fellebbező fél hangsúlyozta azonban, hogy célja a jelen kereset benyújtásával nem a bejegyzés alapjául megjelölt határozatok megtámadása, hanem a bejegyző végzések hatályon kívül helyezése volt.
Állította, hogy a IV. r. alperes előadásával ellentétben az 1998. május 23-án tartott taggyűlés nem szabályszerűen került összehívásra. Kijelentette, hogy az eredeti meghívót a IV. r. alperes nem tudta a bíróság felhívására bemutatni. A májusban tartott taggyűlések összehívását, azért is szabálytalannak tartotta, mert azok helyeként nem a bejegyzett székhely került megjelölésre.
A felperes az elsőfokú eljárás során kirendelt könyvvizsgáló megállapításaira alapítva ismét hangsúlyozta, hogy a felperes B. Kft.-ben, illetve az M.-B. Kft.-ben lévő üzletrészeinek értékesítésére nem reális áron került sor.
Az alperesek a fellebbezési ellenkérelmükben kérték az elsőfokú bíróság határozatának helybenhagyását. Előadták, hogy a cégbíróság az adatok, jogok, illetve tények bejegyzéséről a Ctvr. 16. § (1) bekezdése alapján, okiratok alapján dönt. Egyéb bizonyítás felvételének nincs helye. Ebből következik, hogy a felperes kizárásáról szóló határozat peres bíróság által történt hatályon kívül helyezése, illetve az árverési értékesítés érvénytelenségének megállapításáról szóló peres bírósági határozat hiányában, a cégbíróság az adatváltozások bejegyzéséről a rendelkezésre álló iratok alapján a jogszabályoknak megfelelően döntött.
Utaltak arra is az alperesek, hogy az elsőfokú bíróság által megállapítottakkal ellentétben, az árverési hirdetmény a becsértéket tartalmazta.
Hangsúlyozták azt is, hogy a régi Gt. 24. § (1) bekezdése alapján dr. W. F. jogosult volt ügyvezetőként az árverés lebonyolításában részt venni. A régi Gt. 32. § (1) bekezdése értelmében - mint taggyűlési határozattal megválasztott tisztségviselő - köteles is volt az üzletrészek értékesítése végett eljárni. A megválasztását követő közel 6 hónap alatt a megválasztásáról szóló határozat megsemmisítéséről bírósági határozat nem született, így őt rosszhiszemű álképviselőnek tekinteni nem lehet. Előadták azt is, hogy a felperes tagsági jogai nem a kizárás időpontjára visszamenőleges hatállyal éledtek fel. Üzletrészének nyilvános árverésen történő értékesítése ezért nem ütközött jogszabályba. A nyilvános árverésen tulajdont szerző jóhiszemű árverési vevőt ugyanakkor tulajdonosnak kell tekinteni a Ptk. 120. § (1) bekezdése alapján.
Az alperesek hangsúlyozták, hogy az árverési vevő jóhiszemű volt. Az üzletrészek megszerzését követően ismerte fel az érintett társaságok gazdasági helyzetét, ezért döntött a tovább értékesítés mellett.
A nyilvános árveréseken bárki megjelenhetett volna. A vevők elmaradása azt bizonyítja, hogy a cég értékelése a beszerzett szakértői vélemények alapján reális volt.
A cégeljárás során, és a peres eljárásban eredeti okiratokkal bizonyították, hogy a felperes részére az 1998. májusában tartott taggyűlésekre szóló meghívókat határidőben megküldték.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan.
Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes keresetének elbírálására a Ctvr., illetve a régi Gt. szabályai alkalmazandóak.
A régi Gt. 46. § (2) bekezdése alapján a gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A cégjegyzékből törölt cég cégjegyzékén változások átvezetésére már nincs mód a Ctvr. 8. § (1) bekezdésében foglalt szabályokra tekintettel. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben, a kereset benyújtását követően megszűnt, a beolvadás miatt cégjegyzékből 2000. szeptember 29-én törölt B. Kft. cégügyében hozott végzések felülvizsgálatára jogszabályi lehetőség nincs. Az a körülmény, hogy a IV. r. alperes e megszűnt cég jogutódja, nem teszi lehetővé a cégjegyzékből törlés miatt, a korábban bejegyzett adatok utóbb történt módosítását.
Az elsőfokú bíróságnak a IV. r. alperessel mint jogutóddal szemben előterjesztett e bejegyző végzések hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító döntése ezen indokkal érdemben helytálló volt.
A III. r. alperessel szemben a megjelölt végzések hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelmet elutasító rendelkezés az alábbiak szerint szintén megalapozott. A cégbíróságnak az 1996. december 20-án tartott árverés eredményeként bejelentett tagváltozásról részben a Ctvr. 16. § (1) bekezdése, részben a Ptk. 120. § (1) bekezdése alkalmazásával kellett döntenie. A Ptk. 120. § (1) bekezdése kimondja, aki árverés útján jóhiszeműen szerzi meg a dolgot, tulajdonossá válik tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. A bejegyzést kérő III. r. alperes igazolta, hogy az új tag árverés útján szerezte meg az üzletrészét. A vevő rosszhiszeműségének megállapítására alkalmas bizonyítékok hiányában, - figyelemmel a becsértékre vonatkozó szakértői véleményben foglaltakra, illetve arra is, hogy az árverési szerzéssel szemben peres eljárás nem indult - az üzletrész tulajdonos tagként való bejegyzésének jogszabályi akadálya nem volt. A Gt. 169. § (1) bekezdése alapján a korlátolt felelősségű társaság tagjának jogait, illetve kötelezettségeit az üzletrész testesíti meg. Üzletrész hiányában tagsági jogok, illetve kötelezettségek nem gyakorolhatók. A felperes üzletrésze értékesítésre került. Üzletrész hiányában a tagok sorából való törlése ezért nem volt jogszabálysértő. Az árverést követően hozott bírósági határozatok alapján, a kizárásáról szóló határozat megsemmisítése miatt nem vitásan, a társaságnak utóbb olyan helyzetet kellett volna teremtenie a felperes számára, hogy ismét rendelkezhessen üzletrésszel és annak alapján ismét gyakorolhassa tagsági jogait, illetve kötelezettségeit. A társaság és a tag közötti megállapodás kérdése azonban, hogy erre milyen módon kerülhetett volna sor. A felperes ezen igényének teljesítése ennek ellenére nem érintheti, az árverés következtében elrendelt, tagváltozást bejegyző 46. sorszámú végzésben foglaltakat.
A III. r. alperes cégjegyzékét érintő 47. sorszámú: dr. F. Z. tagok sorából történő törléséről, illetve az M. Kft. tagként való bejegyzéséről szóló végzés az elsőfokú bíróság által kifejtett indokok miatt szintén nem tekinthető jogszabálysértőnek.
A peres ügyben eljáró bíróság a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per során kizárólag azokat a körülményeket vizsgálhatja, amelyekre a cégbíróságnak a Ctvr. 16. § (1) bekezdésében foglalt szűk bizonyítási keretek között módja volt. A felperes az elsőfokú eljárás során egyébként sem hivatkozott arra, hogy a bejegyző végzések jogszabálysértését arra tekintettel is kéri megállapítani, hogy az alapul szolgáló jogügyleteket jó erkölcsbe ütközőnek, semmisnek tartja. Ilyen kérdés elbírálására nemperes eljárás keretében nincs jogszabályi lehetőség.
A Ctvr. 18. § (1) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó bejegyző végzéssel szemben az ügyész, illetve az nyújthat be keresetet, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, utóbbi kizárólag a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan. Az 51. sorszámú végzés kizárólag dr. W. F. cégjegyzésre jogosultságára tartalmaz adatot. A felperes annak hatályon kívül helyezése iránt emiatt kereset benyújtására nem volt jogosult. Ez okból szintén megalapozott az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntése.
Az elsőfokú bíróság a IV. r. alperessel szemben előterjesztett, a 35. sorszámú végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító döntése szintén helytálló.
A Ctvr. 18. § (1) bekezdése értelmében azonban a felperes e bejegyző végzésnek kizárólag a reá vonatkozó, a tagok sorából történő törlését elrendelő részével szemben volt jogosult keresetet benyújtani. Dr. W. F. ügyvezető cégjegyzésre jogosultságának bejegyzését nem sérelmezhette.
E végzés tekintetében a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta azt is, hogy a Ctvr. 18. § (2) bekezdése alapján a kereset benyújtására határidőben került-e sor.
Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben úgy ítélte, hogy a kötelező jogi képviseletre, valamint a Cégbíróság által hozott bejegyző végzésben foglalt, a jogorvoslatra vonatkozó kioktatásra tekintettel, a cégbírósághoz, a végzés közzétételét megelőzően benyújtott fellebbezést nem lehet kereseti kérelemnek tekinteni. Ugyanakkor a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a kereset benyújtására nyitva álló határidő 2000. március 25-ére, szombati napra esett. A peres bírósághoz 2000. március 27-én érkezett keresetlevelet ezért nem lehet elkésettnek tekinteni.
E keresetlevél alapján, kizárólag a felperes tagok sorából történő törlésről szóló rendelkezést vizsgálva, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bírósággal azonos indokkal a keresetet megalapozatlannak ítélte. A IV. r. alperes a 2001. március 23-án tartott elsőfokú tárgyaláson, eredeti okiratokkal bizonyította, hogy a felperest a Gt. 191. § (1) bekezdésében írt szabályok betartásával hívta meg. A meghívókat a taggyűlést megelőzően 15 nappal elküldte. A Gt. a taggyűlés szabályszerű összehívását a kézhezvételhez, illetve a tudomásszerzéshez nem köti. Ugyanakkor a Gt. 190. § (1) bekezdése alapján dr. W. F., a törzstőke egytizedét meghaladó üzletrészt képviselő tagként - ügyvezető hiányában - jogosult volt a taggyűlés összehívása felől intézkedni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság részben eltérő indokolással az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gf.VII.32.460/2002.sz.)
Lábjegyzet
Az 1988. évi VI. törvényt az 1997. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak továbbra is irányadók.
Az 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet az 1997. évi CXLV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak továbbra is irányadók.
Az 1988. évi VI. törvényt az 1997. évi CXLIV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak továbbra is irányadók különös figyelemmel arra, hogy az 1997. évi CXLIV. törvény 148. §-ának (3) bekezdése már külön kimondja a Ptk. 120. § (1) bekezdésének alkalmazását.
Az 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet az 1997. évi CXLV. törvény hatályon kívül helyezte, de a határozatban foglaltak továbbra is irányadók.
