adozona.hu
BH+ 2004.3.133
BH+ 2004.3.133
Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának nincs helye, ha a társasági szerződés cégjegyzéki adatot nem érintő rendelkezése jogszabálysértő [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. §, 44. §, 46. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróság 2001. szeptember 26-án kelt végzésével a Z. Közhasznú Társaságot, mint kiemelten közhasznú társaságot a cégjegyzékbe bejegyezte. A végzés a Cégközlöny 2001. október 25-i számában jelent meg.
A főügyészség felperes 2001. november 21-én benyújtott keresetében az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) bekezdés alapján a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. A közhasznú társaság társasági szerződésének több pontját is megjelölte, mely megítélése szerint el...
BH+ 2004.3.133 Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának nincs helye, ha a társasági szerződés cégjegyzéki adatot nem érintő rendelkezése jogszabálysértő [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 40. §, 44. §, 46. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a pont].
A cégbíróság 2001. szeptember 26-án kelt végzésével a Z. Közhasznú Társaságot, mint kiemelten közhasznú társaságot a cégjegyzékbe bejegyezte. A végzés a Cégközlöny 2001. október 25-i számában jelent meg.A főügyészség felperes 2001. november 21-én benyújtott keresetében az 1997. évi CXLV. törvény (továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) bekezdés alapján a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérte. A közhasznú társaság társasági szerződésének több pontját is megjelölte, mely megítélése szerint ellentétes a Ptk., valamint a közhasznú szervezeteket szabályozó 1997. évi CLVI. törvény és az 1997. évi CXIV. törvény (Gt.) vonatkozó rendelkezéseivel. Ezek olyan, a társasági szerződésben szereplő rendelkezések voltak, pl. pótbefizetés, nyereségfelosztás, melyek cégjegyzéki adatot nem érintettek.
Az alperes a peres eljárás során módosította társasági szerződésének felperes által jogszabálysértőnek tartott rendelkezésit. Erre tekintettel a felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, a bejegyző végzés jogszabálysértő volt, de azt tartsa fenn hatályában.
Az alperes a felperes álláspontját elfogadta.
A megyei bíróság 2002. január 7-én kelt végzésével a pert megszüntette, megállapította, hogy a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1500 Ft mérsékelt illetéket a Magyar Állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, a Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló eljárásnak akkor van helye, ha a végzésben foglalt adat jogszabálysértő, olyan jogszabálysértő cégjegyzéki adatot pedig nem vizsgálhatott, melynek jogszabálysértő voltát a felperes keresetében nem kifogásolta. Kifejtette továbbá, a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának feltételei sem állnak fenn [Ctv. 48. § (2) bekezdés]. Rámutatott, a jogsértő helyzet orvoslására a Ctv. 50. § (1) bekezdés c) pontja szerinti törvényességi felügyeleti eljárásban kerülhetett volna sor, ennek lefolytatása azonban időközben tárgytalanná vált, mert az alperes létesítő okiratát módosította. A végzésében hivatkozott a Pp. 157. §-a a) pontja folytán irányadó Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjában írtakra.
A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárás lefolytatására történő utasítását kérte. Álláspontja szerint a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amit a cégbíróságnak a Ctv. 40. § és 44. § (1) bekezdése szerint vizsgálnia kellett. A keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseket a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna, a cégjegyzék 8. rovatába történő bejegyzésre a létesítő okirat valamennyi rendelkezésének megvizsgálása után kerülhet sor jogi személyiségű cégek esetén, így nem nevesített cégjegyzéki adat hiányában is mód van a 8. rovatban foglaltakra tekintettel a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére, hogy ha a társasági szerződés egyéb cégjegyzéki adatot nem érintő rendelkezése jogszabálysértő.
Az alperes az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A legfőbb ügyész képviselője a fellebbezést fenntartotta.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság helyes jogi álláspontra helyezkedett, amikor az adott tényállás mellett a pert megszüntetni rendelte. A Ctv. 46. § (1) bekezdése a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint - az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával egyezően - jogi személyiségű cégek esetén sem értelmezhető akként, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per keretében olyan jogszabálysértés vizsgálatára kerülhessen sor, mely a végzésben foglalt adatokkal nem kapcsolatos. Magában az, hogy a létesítő okirat (módosítás) kelte cégjegyzéki adat, nem jelenti azt, hogy a létesítő okirat (módosítása) cégjegyzéki adatot nem érintő rendelkezésének jogszerűsége vizsgálható lenne e peres eljárás keretében, hiszen a 8. rovat kizárólag egy tényt, a létesítő okirat (módosítása) keltét rögzíti. Nem vitás, hogy a cégbíróságnak a felperes által kifogásolt jogszabálysértő rendelkezéseit a bejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna. E jogszabálysértés kiküszöbölésére azonban a felperes nem megfelelő jogorvoslati eszközt vett igénybe, a felperes törvényességi felügyeleti eljárás keretében érhette volna el, hogy az alperes társasági szerződése a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul megfeleljen. Az elsőfokú bíróság az adott tényállás mellett, figyelemmel arra, hogy az alperes társasági szerződését a keresetben foglaltaknak megfelelően módosította, helyesen döntött a peres eljárás megszüntetéséről, utalva a Pp. 130. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra, hiszen törvényességi felügyeleti eljárás az alperes önkéntes jogkövetésére tekintettel ma már indokolatlan.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf.Bír. Gf.II.30.591/2002. sz.)