adozona.hu
BH+ 2004.2.85
BH+ 2004.2.85
A hitelező által az adós ügyvezetője ellen tett feljelentésben és büntetőeljárásban polgári jogi igényként érvényesített követelésre hivatkozással az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, elrendelte a felszámolását, kirendelte a felszámolót. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a H. Részvénytársaság hitelező 2001. január 22-én felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet terjesztett elő. A bíróság kézbesíttette a kérelmet az adós részére, és érdemi nyilatkozattételre hívta fel. Az adós azonban többszöri felhívásra sem tett eleget a kötelezettségének, nem igazolta, mikor tet...
BH+ 2004.2.85 A hitelező által az adós ügyvezetője ellen tett feljelentésben és büntetőeljárásban polgári jogi igényként érvényesített követelésre hivatkozással az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont].
Az elsőfokú bíróság a 11. sorszámú végzésével az adós fizetésképtelenségét megállapította, elrendelte a felszámolását, kirendelte a felszámolót. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy a H. Részvénytársaság hitelező 2001. január 22-én felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet terjesztett elő. A bíróság kézbesíttette a kérelmet az adós részére, és érdemi nyilatkozattételre hívta fel. Az adós azonban többszöri felhívásra sem tett eleget a kötelezettségének, nem igazolta, mikor tette vitássá a hitelező felé a fennálló tartozását. A bíróság a beterjesztett bizonyítékok alapján értékelhető vitatást nem állapított meg. Emiatt a jelen ügyben alkalmazandó, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) 27. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a hatályon kívül helyezését, mert a kérelmezővel szemben tartozása nem áll fenn. Előadta: nem vitatja, hogy a kérelmezővel jogviszonyban állt, áruterítési munkálatokat végzett a részére. A kérelmező szerint hiány keletkezett, amelyért a felelősség az adóst terheli. Elismerte azt is, hogy a kérelmező leltározást végzett nála és az 1999. január 20-i levelében közölte; a tartozás 1 224 266 Ft. Ebből jóváírtak részére 329 458 Ft-ot és a kamattal együtt a tartozása 975 363 Ft. Ennek a megfizetésére havi 81 280 Ft részletfizetési kedvezményt kapott, amelyet álláspontja szerint teljesített. Nem vitatta azt sem, hogy a kérelmező feljelentést tett ellene, melyszerint a tartozása vele szemben 8 690 685 Ft. A nyomozati eljárást a hatóság megkezdte, könyvszakértői véleményt is beszerzett. A szakértői vélemény értelmében a kimutatott áruhiány nem állapítható meg. Ennek a tartozásnak a fennállását vitatta, erre vonatkozó előadását a rendőrkapitányság előtt 2000. január 7-én megtette. Az erről szóló tájékoztatást az elsőfokú bíróságnak előadta. Az üggyel kapcsolatban újabb előadást tenni nem tud. Mivel túlfizetésben van 34 698 Ft-tal, nem tartozik a hitelezőnek. Arról, hogy az ügyben a vitató nyilatkozatot megtette, a feljelentő tudomással bír.
A fellebbezésre a hitelező észrevételt tett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Állította azt, hogy az általa postázott felszólításokra az adós nem reagált. Véleménye szerint a rendőr-főkapitányságon megtett előadása nem pótolja a hitelező felé teendő követelést vitató nyilatkozatot. Mint sértettnek, nincs ismerete a büntetőeljárásról. Csupán arról értesült, hogy a városi ügyészség jelentős mértékben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt vádiratot nyújtott be a városi bírósághoz. Hangsúlyozta azt, hogy a büntetőeljárás megindítása és annak tartalma nem érinti a jelen eljárásban érvényesített polgári jogi követelését.
Az adós fellebbezése alapos.
A másodfokú bíróság az iratok tartalma alapján megállapította, hogy a hitelező a felszámolási eljárást azért kezdeményezte az adóssal szemben, mert 1999. november 25. napján az adós gazdálkodó szervezet, illetve az általa alkalmazott sofőr, P. S. nem tudtak elszámolni a szállítólevél alapján értékesítésre átvett árukészlettel, mindösszesen 8 690 685 Ft értékben. Az adós az áruhiány összegét nem fizette meg a hitelezőnek, azt nem vitatta, felszólítására nem reagált. A hitelező ezért kérte a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az adós fizetésképtelenségének megállapítását. Az adós nyilatkozatában - amelyet az ügyvezető képviseletében K. Zs.-né tett meg -, hivatkozott arra, hogy a munkavégzés során valóban elszámolási vita keletkezett, tartozását azonban kiegyenlítette, sőt túlfizetésben van a hitelező felé. A követelés vonatkozásában utalt az ellene folyó büntetőügyben beszerzett szakértői véleményre, mely szerint az áruhiány bizonyítottan, egyértelműen, könyvvizsgálati módszerekkel nem állapítható meg. Az iratoknál fellelhető a hitelező részéről 1999. november 26-án keltezett feljelentés, amelyet a Rendőrkapitánysághoz nyújtott be. A feljelentő álláspontja szerint K. Zs. B., mint a K. Betéti Társaság képviselője alaposan gyanúsítható, hogy csalást és sikkasztást követett el. Kérte ezért a büntetőeljárást megindítani ellene, egyben érvényesítette polgári jogi igényét, mint kárt 8 690 685 Ft értékben. Egyben kérte mind a betéti társaság, mind pedig a gyanúsított ingó- és ingatlan vagyonának zár alá vételét. A hitelező ezt követően, 2001. január 22-én nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét.
Az előbbiek szerint tehát a hitelező a felszámolás iránti kérelmének alapjául megjelölt követelés érvényesítése iránt a kérelem benyújtása előtt az adós képviselőjével szemben, a feljelentésére indult büntetőeljárásban a követelése érvényesítése végett polgári jogi igényt jelentett be és ennek biztosítékául intézkedés elrendelését is kérte. Ebben az esetben pedig az adós nem tekinthető fizetésképtelennek, s vele szemben az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye. Mindaddig ugyanis, amíg a hitelező által - a felszámolási eljárás megindítása előtt - kezdeményezett büntetőeljárás folyamatban van, az adós tartozása nem tekinthető a többször mód. Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt, nem vitatott tartozásnak. A hitelező maga választotta azt a lehetőséget, hogy büntetőfeljelentést tesz a megállapított áruhiány miatt az adós betéti társaságnak a feljelentés időpontjában még képviselőként és beltagjaként bejegyzett K. Zs. B.-val szemben, és nem az adós ellen kérte a felszámolási eljárás megindítását. Ez azt tanúsítja: a hitelező maga is a bíróságtól várja annak megítélését, hogy ez a polgári jogi igény megilleti-e és milyen összegben. A hitelező által becsatolt, szerződés azonnali hatályú felmondása tárgyban írott levél, amelyre egyébként még mint fizetési felszólításra is hivatkozott, egyértelműen azt tanúsítja, hogy nem az adóssal szemben, hanem annak képviselőjével szemben kívánta az áruhiányt mint kárt érvényesíteni. Nevezetesen a levél azt tartalmazza: "…a mai napig esedékes megbízási díját cégünk beszámítja, az Ön által a H. Rt.-nek okozott, a jelen állás szerint 8 690 685 Ft összegű áruhiánya miatt keletkezett kárának összegébe."
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezen túlmenően mind az adós, mind a hitelező minden beadványában, az eljárás során folyamatosan azonosította az adós betéti társaságot annak képviselőjével.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az eljárást soron kívül megszüntette a többször mód. Cstv. 27. §-ának (4) bekezdése alapján. (Legf.Bír. Fpk.VIII.32.454/2001. sz.)