adozona.hu
BH+ 2004.2.82
BH+ 2004.2.82
I. Erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában a cégbíróságnak a cég bírságolása esetén nem kell rendelkeznie a tagok mögöttes felelősségéről [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 90. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. §, 52. § (3) bek., 54. § (1) bek., Pp. 225. § (6) bek., 226. §]. II. A cégbírósági eljárásban a cégbíróságnak nincs olyan hatásköre, amely alapján a közkereseti társaság alapító tagjai közül néhánynak a felelősségét megállapítsa, a többi tagot pedig a mögöttesen fennálló felelősség alól me
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégbíróságnál Á. Kkt. cégbejegyzésére a B.-n 1992. november 14-én kelt társasági szerződés alapján került sor. A társasági szerződés szerint a társaság tagjai V. K., Á. Gy.-né, Sz. M. és V. S., akik közül V. K. és Á. Gy.-né jogosult a társaság cégjegyzésére együttes módon. A társasági szerződésen aláíróként a négy alapító tag szerepel.
A cégbíróság 1999. március 23. napján kelt végzésével felhívta a céget a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (továbbiakban: Szt.) meghatározott m...
A cégbíróság 1999. március 23. napján kelt végzésével felhívta a céget a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvényben (továbbiakban: Szt.) meghatározott mérleg letétbe helyezési kötelezettség teljesítésére, mert a társaság 1993-1997. évekre vonatkozó éves beszámolóit a cégbíróságnál nem helyezte letétbe. Figyelmeztette a céget, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a céget pénzbírsággal sújthatja vagy megszűntnek nyilváníthatja. A végzés kézbesítése megtörtént.
A cégbíróság az 1999. május 4. napján kelt végzésével a céget 50 000 Ft pénzbírsággal sújtotta mérleg letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt. A végzés 1999. május 21-én jogerőre emelkedett.
A cégbíróság a 2001. május 16. napján kelt végzésével a céget ismét 150 000 Ft pénzbírsággal sújtotta, a végzés 2001. június 14-én jogerőre emelkedett.
V. S. 2000. március 14-én kelt nyilatkozatával bejelentette a cégbíróságnál: "A közkereseti társaság gazdasági tevékenységét nem folytatom, mivel régen nem dolgozom a cégnél."
Sz. M. 2000. március 22. napján a cégbíróságnál személyesen megjelent, és kijelentette, hogy a társaság létesítő okiratán lévő Sz. M. kézjegy nem tőle származik, és feljelentést kíván tenni. A társaság tevékenységéről semmit nem tud, V. K.-t és Á. Gy.-nét ismeri, azonban velük kb. 2 éve nem is találkozott. Jelenleg jövedelempótló támogatáson van, beteg szüleivel és rokkant öccsével él egy háztartásban. A cég ügyeiben nem kíván eljárni.
A cégbíróság 2001. június 19-én kelt 11. sorszámú végzésével kiegészítette a 10. sorszámú végzését. Ebben rögzítette, hogy amennyiben a pénzbírság behajtására a cég vagyona nem nyújt fedezetet, azt a társaság tagjai közül V. K. és Á. Gy.-né tagok vagyonából kell behajtani. Határozatát azzal indokolta, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 90. § (1) bekezdése szerint a társaság tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, ha a tartozás kielégítésére a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 10. sorszámú végzésben a cégbíróság elmulasztotta a tagok mögöttes felelősségét megállapítani, ezért a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 20. §-a, a Pp.225.§ (6) bekezdése és 226. § alapján a végzését kiegészítette.
Á. Gy.-né 2001. július 2-án megjelent a cégbíróságnál és kijelentette, hogy beteg, gerincműtéten esett át, a társaságot terhelő tartozásokat a 30 000 Ft körüli nyugdíjából nem tudja kifizetni. V. K. folyamatosan tevékenykedett a társaság nevében, azonban annak érdekében, hogy kötelezettségei behajthatatlanok legyenek, házasingatlanát feleségére, egyéb vagyonát pedig gyermekeire íratta, ezért valamennyi végrehajtási cselekmény (pl: a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiszabott bírság behajtása) vele szemben eredménytelen maradt. V. K.-t többször kérte a társaság megszüntetése érdekében intézkedés megtételére, aki mindent megígért, de azokat nem teljesítette. Kérte a bíróság a nehéz anyagi helyzetére tekintettel mentesítse őt a 150 000 Ft pénzbírság megfizetése alól.
A cégbíróság a 2001. július 2. napján kelt 13. sorszámú végzésével a 11.sorszámú végzését megváltoztatta és megállapította, hogy Á. Gy.-nét "a pénzbírságok miatt felelősség nem terheli, így azok az ő vagyonából nem hajthatók be." Határozatát azzal indokolta, hogy Á. Gy.-né bejelentése szerint az egészségi állapota miatt a cég tevékenységében annak megalakulása óta tevőlegesen nem vett részt, gazdasági tevékenységet kizárólagosan V. K. tag végzett, aki a további tagokat a tevékenységről nem tájékoztatta.
A 11. és 13. sorszámú végzések ellen V. K. jogi képviselője útján fellebbezett. Előadta, hogy a társaság alakulásakor még középiskolai tanulmányokat folytatott, a céget édesapja és annak élettársa alapította, azonban arra figyelemmel, hogy édesapja korábbi cége ellen csődeljárás volt folyamatban, az élettársát nevezte meg képviselőként. A középiskolai tanulmányainak elvégzése után sorkatonai szolgálatot teljesített, és semmilyen kapcsolata nem volt a céggel. A cég ügyeit édesapja rendezte, azokról neki semmilyen tudomása nem volt. Jelenleg sem ismeri a cég ügyeit, iratait, azokkal nem rendelkezik, édesapjával a kapcsolatot régóta nem tartja. Kérte a törvényességi felügyeleti eljárás kapcsán a "felmentését".
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Ctv. 52. § (3) bekezdése szerint, ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég nem teljesítette a jogszabályban meghatározott kötelezettségét, a cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségének meghatározott időn belül tegyen eleget. Ha a cég e felhívásnak nem tesz eleget, a cégbíróság az 54. § (1) bekezdésében meghatározott törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja.
A Ctv. 54. § (1) bekezdés b) pontja szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedésként a céget 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami arra vonatkozna, hogy a cég bírságolása esetén rendelkezni kellene a tagok mögöttes felelősségéről. A cégbírósági nemperes eljárásban a cégbíróságnak nincs olyan hatásköre, amely alapján a közkereseti társaság alapító tagjai közül néhánynak a felelősségét megállapítsa, a többi tagot pedig a mögöttesen fenálló felelősségük alól mentesítse.
A Ctv. 49. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 225. §-ban és 226. §-ban a határozatok kiegészítésére vonatkozóan meghatározott feltételek nem álltak fenn.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság és Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság 11. és 13. sorszámú végzéseit megváltoztatta, és a cég tartozásaiért való felelősség fennállása alóli mentesítésre irányuló kérelmeket elutasította. (Legf. Bír. Cgf.VII.32.148/2001. sz.)