adozona.hu
MBH 2004.02.47
MBH 2004.02.47
Cégszerű aláírásnál a cég nevének megjelölésén túl az aláíró személyét és tisztségét is fel kell tüntetni. A betéti társaság tagjának vagyoni részesedése - vagyoni betéte - nem forgalomképes, másra át nem ruházható, így kft. apportja nem lehet. A hiánypótlásra olyan ésszerű határidőt kell biztosítani, amely alatt a kifogásolt hiányosságok - azok jellegére tekintettel - kiküszöbölhetőek. Az érdemi határozat meghozatalának időpontjában már beérkezett beadványt akkor is figyelembe kell venni az ügy elbírálásak
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A P. Kereskedelmi Kft. 2002. december 10.-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a törzstőke 49.950.000 Ft-ra történt felemelése és az új tagok bejegyzése iránt. A kérelemhez mellékelt 2002. november 10.-én kelt társasági szerződés módosító okirat szerint a tagként belépő N. Kereskedelmi Kft. a G. Bt.-ben lévő 220.668.220.Ft. névértékű vagyoni betétét 20.000.000.Ft. értékben, míg a tagként ugyancsak belépő G. Bt. az N. Kereskedelmi Kft.-ben lévő 22.820.000.Ft. névérté...
MBH 2004.02.47 Cégszerű aláírásnál a cég nevének megjelölésén túl az aláíró személyét és tisztségét is fel kell tüntetni.
A betéti társaság tagjának vagyoni részesedése - vagyoni betéte - nem forgalomképes, másra át nem ruházható, így kft. apportja nem lehet.
A hiánypótlásra olyan ésszerű határidőt kell biztosítani, amely alatt a kifogásolt hiányosságok - azok jellegére tekintettel - kiküszöbölhetőek.
Az érdemi határozat meghozatalának időpontjában már beérkezett beadványt akkor is figyelembe kell venni az ügy elbírálásakor, ha az a hiánypótlási határidőt követően érkezett a bíróságra.
A hiánypótlási felhívásban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát, valamint az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket pontosan és egyértelműen meg kell jelölni.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 11. § b) pontja, 40. § (3) bek., 92. §; 95. §, 124. § (3) bek., 164. §; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (3) bek., 44. § (1)-(2) bek.]
A P. Kereskedelmi Kft. 2002. december 10.-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a törzstőke 49.950.000 Ft-ra történt felemelése és az új tagok bejegyzése iránt. A kérelemhez mellékelt 2002. november 10.-én kelt társasági szerződés módosító okirat szerint a tagként belépő N. Kereskedelmi Kft. a G. Bt.-ben lévő 220.668.220.Ft. névértékű vagyoni betétét 20.000.000.Ft. értékben, míg a tagként ugyancsak belépő G. Bt. az N. Kereskedelmi Kft.-ben lévő 22.820.000.Ft. névértékű üzletrészét 26.950.000.Ft. értékben nem pénzbeli hozzájárulásként a P. Kft. társaság rendelkezésére bocsátja. Az okirat rögzíti a korábbi valamint a belépő új tagok törzsbetéteinek összegét, az új tagok székhelyére, a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának idejére azonban adatot, rendelkezést nem tartalmaz. Az okiraton a tagként belépő gazdálkodó szervezetek nevében aláíró személyek neve, tisztsége nem került feltüntetésre.Az elsőfokú bíróság 42. sorszám alatti végzésével a kérelmet hiánypótlás lefolytatása nélkül elutasította az illeték és a közzétételi költségtérítés befizetésének elmulasztására tekintettel. A társaság 2003. január 9.-én ismételten előterjesztett kérelmén 300.000 Ft. összegű eljárási illetéket rótt le és igazolta a 10.000 Ft. közzétételi díj befizetését. Csatolta továbbá az új tagjegyzéket, a társasági szerződés módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, valamint a 2002. november 10.-i szerződésmódosító okiratot.
Az elsőfokú bíróság a kérelem ismételt benyújtására tekintettel 42. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, majd 45. sorszám alatti hiánypótló végzésével a társaságot a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő apportlista, valamint az apport rendelkezésre állására vonatkozó ügyvezetői nyilatkozat 8 napon belüli csatolására hívta fel, elutasítás terhe mellett. Végzésében utalt arra, hogy az apportnak meg kell felelnie az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 124. § (3) bekezdésében foglaltaknak. A hiánypótló végzést a jogi képviselő részére 2003. január 20.-án kézbesítették, így a hiánypótlás határideje január 28.-án telt le.
A felhívásra a társaság 2002. január 29.-én benyújtotta a nem pénzbeli hozzájárulást megjelölő, az ügyvezető által aláírt listát - amely a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét és a szolgáltatására kötelezett személyeket a bejegyzési kérelemhez mellékelt szerződésmódosítással egyezően tartalmazza -, továbbá az ügyvezető nyilatkozatát az apport társaság rendelkezésére állásáról.
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése miatt elutasította. A végzés indokolása szerint a társaság elmulasztotta a hiánypótlási határidőt, továbbá a hiánypótlás nem felelt meg a hiánypótló végzésnek, mert a betéti társaság kültagjának vagyoni betéte a harmadik személy hozzájárulása nélkül nem forgalomképes, ezen túlmenően nem állapítható meg, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás pontosan miből áll.
A végzés ellen a társaság fellebbezett jogi képviselője útján. Elsődlegesen a végzés megváltoztatását és a változás bejegyzését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérték. Előadták, hogy a hiánypótlás valóban a 8 napos hiánypótlási határidőn túl érkezett a bírósághoz, azonban azt még a határidőben - 2003. január 28.-án - postára adták, így a hiánypótlás nem tekinthető elkésettnek. Előadták továbbá, hogy a betéti társaság kültagjának vagyoni betéte forgalomképes, megterhelhető, elidegeníthető, végrehajtás alá is vonható, így maradéktalanul megfelel a Gt. 124. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Sérelmezték továbbá a fellebbezéssel támadott végzésnek az apport pontos megjelölését hiányoló megállapítását is, mert álláspontjuk szerint a változásbejegyzési eljárás során becsatolt okiratokon a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát pontosan megjelölték.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést megalapozottnak találta az alábbiakra tekintettel:
Az elsőfokú bíróság végzésében foglaltakra tekintettel mindenek előtt a hiánypótlás elkésettségére nézve kellett állást foglalni. Az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (3) bekezdése értelmében a hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, a hiánypótló végzésben megjelölt hiányosságok pedig a fellebbezési eljárásban joghatályosan nem pótolhatók. A bírói gyakorlat szerint csak az olyan ésszerű határidő tekinthető megfelelőnek, amely alatt a hiányosságok azok jellegére tekintettel kiküszöbölhetők. A cégbíróság érdemi határozata meghozatalának időpontjában már rendelkezésre álló iratokat pedig - mégha a hiánypótlásra megadott határidő után érkeztek is, - a döntéshozatalnál figyelembe kell venni.
Az elsőfokú bíróság a hiányok pótlására indokolatlanul rövid 8 napos határidőt biztosított, a társaság a határidő lejártát követő napon a hiánypótlási beadványát benyújtotta, azokat a határozat meghozatalakor már az elsőfokú bíróság rendelkezésére áll, elkésettségre hivatkozással tehát elutasításnak nem lehetett helye.
Az ügy érdemét tekintve a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja az alábbi volt:
A gazdasági társaságok alapítására, működésére, a tagok jogaira és kötelezettségeire, továbbá a létesítő okirat módosítására az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A létesítő okirat kötelező tartalmi elemeiről rendelkező Gt. 11. § b) pont értelmében a létesítő okiratban meg kell határozni a gazdasági társaság tagjait nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével, - kivéve az alapszabályban a részvényeseket -, továbbá a d) pont szerint a társaság jegyzett tőkéjét, a tagok vagyoni hozzájárulása rendelkezésre bocsátásának módját és idejét is. A Gt. 124. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy a korlátolt felelősségű társaság esetén a jegyzett tőke részét képező nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. Nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan végrehajtás alá vonható dolgot és szellemi alkotást vagy jogot lehet figyelembe venni, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének felemeléséről a Gt. 161-164. §-ai rendelkeznek. A Gt. 164. §-a szerint a törzstőke felemelésével létrejövő törzsbetétekre is alkalmazni kell egyebek mellett a törzsbetét esedékességére, szolgáltatására, továbbá a szolgáltató tag felelősségére vonatkozó rendelkezéseket. Az apport szabályok tehát a törzstőke felemelésekor is irányadók.
A betéti társaságban fennálló tagsági jogviszony megszűnésének eseteit tételesen felsoroló Gt. 92. §-ában a vagyoni betét átruházása nem szerepel. A betéti társaságtól megváló taggal a Gt. 95. §-ában foglaltak szerint a tagsági jogviszony megszűnésekor el kell számolni. Ebből következően - figyelemmel a Gt. 9. § (1) bekezdésének a törvény rendelkezésétől eltérést tiltó szabályára is - betéti társaság tagjának vagyoni betétje nem forgalomképes, másra nem ruházható át.
A Gt. 40. § (3) bekezdésében írtakból következően az okiratok érvényességéhez nem természetes személy tagok esetében cégszerű aláírás szükséges, vagyis a cég nevének feltüntetése mellett az aláíró személyét, tisztségét is meg kell jelölni.
A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a jogi személyiségű cégek változásbejegyzési ügyeiben a cégbíróság a kérelem, továbbá az annak alapjául szolgáló valamennyi okirat tekintetében vizsgálni tartozik, hogy ezek megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, jogszabályba ütközés esetében pedig a (2) bekezdés értelmében a cégbíróságnak elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést kell kibocsátania. A Ctv. 41. § (3) bekezdése szerint hiánypótló végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, abban a kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. A végzésben feltüntetett hiányok fellebbezési eljárásban joghatályosan nem pótolhatóak. A bírói gyakorlat e rendelkezés alapján megköveteli, hogy a hiánypótlási felhívás pontosan és egyértelműen megjelölje a bejegyzés akadályát képező hiányosságokat és az azok elhárításához szükséges intézkedéseket.
A kérelem benyújtásakor hatályos, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. §-ának (5) bekezdése értelmében a cég jegyzett tőkéjének növelése esetén a változásbejegyzési eljárás során fizetendő illeték mértéke a jegyzett tőke emelés összegének 2 %-a, de legalább 10.000 Ft, legfeljebb 600.000 Ft.
Tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az okiratokból nem volt megállapítható pontosan a nem pénzbeli hozzájárulás. A kérelemhez csatolt társasági szerződés módosító okiratban egyértelműen megjelölésre került a belépő tagok által szolgáltatandó nem pénzbeli hozzájárulás tárgya és értéke, ez okból tehát elutasításnak nem lett volna helye.
A fenti idézett jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel ugyanakkor helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság elutasító végzésének indokolásában, hogy a betéti társaság kültagjának betéte nem forgalomképes. Erre tekintettel az előterjesztett okiratok alapján a változások bejegyzésének nem volt helye. Az elsőfokú bíróság azonban a hiánypótló végzésében ezt a hiányosságot világosan és egyértelműen nem jelölte meg és nem adott kellő útmutatást annak megszüntetésére vonatkozóan sem.
A hiánypótló felhívás nem megfelelő voltára tekintettel tehát megalapozatlannak kell tekinteni az elsőfokú bíróság elutasító határozatát, és szükséges az eljárás megismétlése.
Észlelte a Fővárosi Ítélőtábla azt is, hogy a jogszabályi rendelkezésektől eltérően a társasági szerződés módosítása nem tartalmazta a belépő tagok székhelyére vonatkozó adatokat, s a teljesítendő vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának időpontját; a szerződés módosító okiraton az új tagok aláírása nem cégszerű, továbbá hogy a társaság a kérelmén a fizetendő 600.000 Ft. illetékkel szemben csak 300.000.Ft. eljárási illetéket rótt le.
A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a fentiek szerint nem mellőzhető a változásbejegyzés valamennyi akadályát pontosan megjelölő, egyértelmű, világos hiánypótló végzés kibocsátása. Csakis azt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a kérelem tekintetében megalapozott határozatot hozzon.
(Fővárosi Bíróság Cg. 01-09-360018. és
Fővárosi Ítélőtábla 16. Cgf. 40935/2003/3.)