adozona.hu
MBH 2004.02.46
MBH 2004.02.46
A Cégbírósághoz benyújtott kérelmeket önállóan kell elbírálni. Mindaddig, amíg az újabb változásokkal összefüggő korábbi változásbejegyzési eljárásban jogerős döntés nem született, arra hivatkozással az új kérelem nem utasítható el, figyelemmel a Ctv. 45. § (2) bekezdésének rendelkezésére, amely előírja, hogy ha a változás bejegyeztetése kötelező, a cég a jogerős elutasítást követően köteles ismét előterjeszteni kérelmét. Erre tekintettel helye lehet az utóbb érkezett változásbejegyzési ügy felfüggesztéséne
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A G. Kft. tagjai a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező K. H., valamint N. J., N. I, és M. Z.
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2002. december 2. napján benyújtott kérelmében üzletrész átruházás folytán a cég adataiban bekövetkezett változások bejegyzését kérte a cégjegyzékbe. Kérelméhez mellékelte a 2002. november 1-jei hatályos tagjegyzéket; a 9/2002. taggyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, melyben a taggyűlés az üzletrész átruházáshoz hozzájárult, és a...
A társaság jogi képviselője a cégbírósághoz 2002. december 2. napján benyújtott kérelmében üzletrész átruházás folytán a cég adataiban bekövetkezett változások bejegyzését kérte a cégjegyzékbe. Kérelméhez mellékelte a 2002. november 1-jei hatályos tagjegyzéket; a 9/2002. taggyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, melyben a taggyűlés az üzletrész átruházáshoz hozzájárult, és a tulajdonostársak, valamint a társaság az elővásárlási jogukról lemondtak; a K. H. és a kívülálló H. G. között létrejött üzletrész adásvételi szerződést; továbbá a 2002. november 1. napján kelt, valamennyi tag által aláírt és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott egységes szerkezetű társasági szerződést.
A cégbíróság a 2002. december 18. napján kelt 11. sorszámú végzésében - elutasítás terhe mellett - egységes szerkezetű társasági szerződéssel kapcsolatos hiányok pótlására hívta fel a társaság jogi képviselőjét. A végzés 1. pontja szerint a szerződésből a taggyűlés kizárólagos hatáskörénél az "s" pont kimaradt. Ha csupán elírásról van szó, azt négy példány pótszerződéssel pótolni kell, ha pedig tudatos a kihagyás, akkor az "s" pont törlésével kapcsolatos társasági döntést nyújtson be a társaság. A 2. pont szerint csatolandó az 51.62. TEAOR számú tevékenységi kör felvételével kapcsolatos társasági döntés, mivel ez új tevékenységként került be a szerződésbe.
A jogi képviselő 2003. február 4. napján hiánypótlásként benyújtotta a társaság taggyűléséről felvett jegyzőkönyvet, amelyben a tagok megállapították, hogy a korábbi társasági szerződésben a taggyűlés hatáskörébe tartozó hatásköröket elszámozták, melynek korrigálása a 2002. november 1-jei módosítás során megtörtént. Ezt követően a tagok Tgy.10/2002. számú taggyűlési határozattal a társaság kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek körének bővítéséről rendelkeztek, azt kiegészítve egy további "r" ponttal, miszerint ide tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket a törvény, vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. Tgy. 11/2002. számú határozatukkal döntöttek az 52.62. TEAOR tevékenységi kör törléséről, amely tévedésből került feltüntetésre az egységes szerkezetű társasági szerződésben.
2003. február 5. napján a társaság - jogi képviselője útján - újabb, a 2003. január 4.-én bekövetkezett változások bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be, amelyben a társaság tevékenységi körében, valamint tagjaiban bekövetkezett változások bejegyzését kérte a cégjegyzékbe; a kérelméhez mellékelte az alapul szolgáló okiratokat, valamint az egységes szerkezetű társasági szerződést.
Az elsőfokú bíróság a 2003. február 1. napján kelt 15. sorszámú végzésével a társaság 2002. december 2.-án érkezett és a 2003. február 5.-én érkezett változás bejegyzési kérelmeit elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a bíróság a 2002. december 2.-án benyújtott változás bejegyzési kérelemmel kapcsolatban hiánypótlásra hívta fel a társaságot. A cég azonban nem a bíróság felhívásának megfelelő hiánypótlást nyújtotta be, ezért azt az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 41. § (4) bekezdése alapján el kellett utasítani. A társaság 2003. február 5.-én benyújtott, újabb változás bejegyzési kérelme a korábbi kérelmen alapult, erre tekintettel utasította el a bíróság ezt a kérelmet is.
A végzés ellen a társaság jogi képviselője nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a változások bejegyzését kérte. Álláspontja szerint a hiánypótlást a végzésben foglaltak szerint adták be. Előadta, hogy a 2002. decemberében benyújtott változások során észlelték a társaság tagjai, hogy az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésben a taggyűlés kizárólagos hatásköreinek felsorolásakor az egyes hatáskörök számozásánál az "i" megjelölés nem szerepel, így a sorszámozást korrigálták, valamint ezzel egyidejűleg a hatáskörök egy újabb "r" ponttal való bővítésére is sor került. Továbbá elírás során tévesen került feltüntetésre az 51.62. TEAOR szerinti tevékenység. Fenti hiányosságokat a bíróság felhívására pótolták, illetve korrigálták. Ezt követően újabb változások bejegyzését kérték a cégbíróságtól, amelyek újabb tagváltozásokra, a tevékenységi köröknek a '03. TEAOR szerinti átkódolására és a taggyűlési hatáskörök módosítására vonatkoztak. A hiánypótlást követően - álláspontja szerint - mindkét kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és a cégbírósági végzésben foglaltaknak.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiak szerint alaposnak találta:
Az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 138. § (2) bekezdése szerint az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.
Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy amennyiben a tagváltozás mellett a létesítő okirat módosítására nem kerül sor, a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalt szövegét nem kell elkészíteni és csatolni a változás bejegyzési eljárásban (Cgf.II.30.638/2001/1.; Cgf.VII.31820/1999/2.).
A fentiek értelmében a 2002. december 2.-án előterjesztett változásbejegyzési kérelem az egységes szerkezetű társasági szerződés vizsgálata nélkül is elbírálható lett volna, azt azonban a társaság jogi képviselője - erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség nélkül - benyújtotta, és kétségtelen tény, hogy annak szövege nem egyezett a cégiratok között elfekvő legutóbbi okirattal.
A cégbíróság a hiánypótlási eljárás keretében a társaságot olyan pótszerződés, illetve társasági döntés csatolására hívta fel, amely alátámasztja az egységes szerkezetű társasági szerződésnek a korábbiakhoz képest módosított szövegét. A hiánypótlásként benyújtott jegyzőkönyvből viszont egyértelműen kitűnik, hogy a tagok szándéka nem irányult a társasági szerződés módosítására, az eltérést csupán elírás okozta, és a bíróság felhívására ennek megfelelő tartalmú taggyűlési határozatokat hoztak.
Ctv. 44. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó 41. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor, és abban a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy a hiánypótlásra felhívó végzést úgy kell megfogalmazni, hogy abból a hiánypótlásra kötelezett egyértelműen megtudja, milyen módon kell a bejegyzés akadályát képező hiányosságokat pótolnia.
Az elsőfokú bíróság végzése új, egységes szerkezetű társasági szerződés benyújtására nem vonatkozott, így annak hiánya a cég terhére nem róható.
Ugyanakkor rámutat a másodfokú bíróság, hogy a változás-bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott tagjegyzéket a Gt. 157. § (1) bekezdésének megfelelően a társaság ügyvezetője nem írta alá, e hiány pótlására a bíróság a társaság jogi képviselőjét nem hívta fel.
Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság továbbá akkor is, amikor a 2003. február 5.-én benyújtott 14. sorszámú változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás nélkül, azzal az indokolással utasította el, hogy az a korábbi kérelmen alapul.
A cégbírósághoz benyújtott kérelmeket önállóan kell elbírálni. Mindaddig, amíg az újabb változásokkal összefüggő korábbi változásbejegyzési eljárásban a döntés nem jogerős, arra hivatkozással az új kérelem nem utasítható el, figyelemmel a Ctv. 45. § (2) bekezdésének rendelkezéseire, amely előírja, hogy ha a változás bejegyzése kötelező, a cég a jogerős elutasítást követően ismét elő kell, hogy terjessze kérelmét. Az újabb változásbejegyzési kérelem tekintetében pedig - ha szükséges - a Ctv. 41. § (1) bekezdése szerinti hiánypótlási eljárás nem mellőzhető.
Mindezek alapján a cégbíróság a korábbi változás bejegyzése tárgyában hozott - nem jogerős - elutasító végzése folytán az újabb eljárás felfüggesztését rendelhette volna el a Ctv. 20. § (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 152. § (2) bekezdése alapján.
Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 252. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak a változás bejegyzési kérelmeket - a fentiekre figyelemmel - önállóan kell elbírálnia a Ctv. 44. §-ában írt rendelkezéseknek megfelelően, és a cég 2002. december 2.-án benyújtott változásbejegyzési kérelme vonatkozásában hozott jogerős döntéstől függően kell az utóbb benyújtott kérelem bejegyzése tárgyában határoznia, szükség esetén hiánypótlási eljárást követően.
(Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Cg. 08-09-009910/15. és
Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 40863/2003/2.)