adozona.hu
BH+ 2004.1.47
BH+ 2004.1.47
A korlátozottan cselekvőképes személy rokkantsági nyugdíja munkával szerzett keresmény (Ptk. 14. §, 1997. évi LXXXI. tv. 4. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
P. G.-né részére - aki a bíróság jogerős határozata alapján cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állt, a gyámhatóság az 1996. január 16-án kelt határozatában Cs. I.-t jelölte ki gondnokul. A gondnokváltozásra tekintettel a város gyámhivatala 2000. február 2-án kelt határozatával megkereste a felperest, hogy a gondnokolt rokkantsági nyugdíját saját kezéhez az Önkormányzat Pszichiátriai Betegek M.-i Otthonába folyósítsa. A gondnokolt részére járó özvegyi nyugdíjat pedig a gondnok kezéh...
BH+ 2004.1.47 A korlátozottan cselekvőképes személy rokkantsági nyugdíja munkával szerzett keresmény (Ptk. 14. §, 1997. évi LXXXI. tv. 4. §)
P. G.-né részére - aki a bíróság jogerős határozata alapján cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt állt, a gyámhatóság az 1996. január 16-án kelt határozatában Cs. I.-t jelölte ki gondnokul. A gondnokváltozásra tekintettel a város gyámhivatala 2000. február 2-án kelt határozatával megkereste a felperest, hogy a gondnokolt rokkantsági nyugdíját saját kezéhez az Önkormányzat Pszichiátriai Betegek M.-i Otthonába folyósítsa. A gondnokolt részére járó özvegyi nyugdíjat pedig a gondnok kezéhez rendelte kifizetni.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2000. április 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát azzal indokolta, hogy a munkával szerzett keresmény fogalmát kiterjesztően kell értelmezni, így a saját jogon szerzett rokkantsági nyugdíjat a korlátozottan cselekvőképes személy kezeihez kell folyósítani, aki azzal szabadon rendelkezhet.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú gyámhivatal határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja az volt, hogy a saját jogon megállapított rokkantsági nyugdíj összege nem tekinthető a jogosult munkával szerzett keresményének, így a Ptk. 14. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható nem volt. Így nem volt lehetőség arra sem, hogy az özvegyi és a rokkantsági nyugdíjat külön-külön folyósítsák.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy jogszerű volt az alperes határozata a társadalombiztosítási ellátások differenciált folyósítása tárgyában. A Ptké. 11. § (1) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, illetve a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 131. § (1) bekezdése, valamint a Csjt. 2. § (1) bekezdése alapján is. Kifejtette, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdésének c) pontja és 23. § (1) bekezdése, valamint 24. §-a alapján a rokkantsági nyugdíjra az a személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott szolgálati időt megszerezte, így saját munkavégzése alapján jogosultságot nyert a speciális nyugellátási formára, amely a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt munkával szerzett keresménye kategóriájába sorolható a Ptk. 14. § (2) bekezdés c) pontja alapján.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett a kereset elutasítását kérte korábbi jogi álláspontját mindenben fenntartva.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálva felül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróságtól a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozva lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni.
A perbeli esetben a bíróságnak a per tárgyát képező határozat jogszerűsége kérdésében kellett állást foglalnia. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében helytállóan állapította meg, hogy a korlátozottan cselekvőképes gondnokoltat saját jogon megillető nyugdíj a munkával szerzett keresményével esik egy tekintet alá, amivel a korlátozottan cselekvőképes személy a Ptk. 14. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében törvényes képviselőjének közreműködése nélkül maga rendelkezhet és annak erejéig kötelezettségeket is vállalhat. A Legfelsőbb Bíróság a Gfv.I.30.031/1998. számú határozatában már állást foglalt a korlátozottan cselekvőképes személy rendelkezési jogosultságáról is a rokkantsági nyugdíjat munkával szerzett keresménynek minősítette. A Legfelsőbb Bíróság a perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperes által hivatkozott jogszabálysértés nem valósult meg, mert a Ptk. 14. § (2) bekezdésének e/ pontját az alperes és az elsőfokú bíróság is helyesen értelmezte.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf.Bír. Kfv.II.39.824/2001.)