adozona.hu
BH 2004.1.35
BH 2004.1.35
Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítása során az önkormányzattal kötött szerződés valódi tartalmát kell vizsgálni [1997. évi LXXXIII. tv. 31. §, 2000. évi XCVI. tv. 15. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmezett a felek között 1994. november 22-én kötött szerződés szerint megbízta a kérelmezőt - mint vállalkozó háziorvost -, hogy a háziorvosi feladatokat P. község területén 1995. január 1-jétől egészségügyi vállalkozás keretében lássa el. A 2002 őszén lefolytatott önkormányzati választáson a háziorvosi feladatokat a fent említett - és a jelen ügy érdemét nem érintő részében módosult - szerződés alapján ténylegesen végző kérelmezőt önkormányzati képviselővé választották.
A kérelmezett a...
BH 2004.1.35 Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítása során az önkormányzattal kötött szerződés valódi tartalmát kell vizsgálni [1997. évi LXXXIII. tv. 31. §, 2000. évi XCVI. tv. 15. §]
A kérelmezett a felek között 1994. november 22-én kötött szerződés szerint megbízta a kérelmezőt - mint vállalkozó háziorvost -, hogy a háziorvosi feladatokat P. község területén 1995. január 1-jétől egészségügyi vállalkozás keretében lássa el. A 2002 őszén lefolytatott önkormányzati választáson a háziorvosi feladatokat a fent említett - és a jelen ügy érdemét nem érintő részében módosult - szerződés alapján ténylegesen végző kérelmezőt önkormányzati képviselővé választották.A kérelmezett a 83/2002. (XII. 18.) KT számú határozatában megállapította, hogy a kérelmező képviselői megbízatása összeférhetetlen a vállalkozói háziorvosi tevékenységével, mert a kérelmező önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel kötött vállalkozási szerződés alapján lát el. A határozat szerint a kérelmező - mint képviselőtestületi tag, egyszersmind vállalkozó - önmagával kötne a háziorvosi feladatok ellátására szerződést, mely helyzet nyilvánvalóan összeférhetetlenséget eredményez. Az összeférhetetlenség megállapítását illetően annak nincs jelentősége, hogy a háziorvos finanszírozására vonatkozó szerződést a kérelmező az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) kötötte, mert önkormányzati feladatot - adott esetben az egészségügyi közszolgáltatást - nevezett nem e finanszírozásra vonatkozó szerződés, hanem az önkormányzattal kötött feladat-ellátási, illetőleg feladatátvállalási szerződés alapján végez.
A kérelmező az összeférhetetlenségét megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérte a bíróságtól. Kérelmében jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy az önkormányzati feladatot nem vállalkozási, megbízási, vagy munkaszerződés alapján látja el, mert a kérelmezettel feladat-átvállalási szerződést kötött. Utalt arra is, hogy munkája ellenértékét semmilyen formában nem finanszírozza az önkormányzat.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmező kérelmét elutasította. Indokolása szerint a felek megállapodásának eredeti tartalma feladat-ellátási szerződés volt, mely azzal, hogy a kérelmező a saját tulajdonú rendelőjében folytatta háziorvosi tevékenységét, feladat-átvállalási szerződéssé minősült át. "Tehát a helyi önkormányzat, amikor a feladat átadására vonatkozó döntését azzal a következménnyel számolva hozza meg, hogy ezáltal a kötelező feladatát képező egészségügyi alapellátással arányban álló állami támogatást biztosító finanszírozási szerződés megkötésére, és az abból származó pénzösszeg felhasználására már nem ő, hanem a vállalkozó háziorvos válik jogosulttá, mintegy "átruházza" a finanszírozási szerződés megkötésére vonatkozó jogát a vállalkozó háziorvosra. A megyei bíróság álláspontja szerint ez az a kapcsolat, mely által tartalmilag mind a feladat-ellátási, mind a feladat-átvállalási szerződés a Hökjtv. 5. § e) pontjában meghatározott szerződésnek minősül."
A végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, mely a meghozott végzés és az azzal elbírált önkormányzati határozat hatályon kívül helyezésére irányult. Előadta, hogy nincs gazdasági függésben az önkormányzattól, továbbá, hogy a jelen ügyben a felek között megkötött szerződést a megyei bíróság a jogszabály téves kiterjesztő értelmezésével minősíthette csak olyan szerződésnek, melynek megkötésével az összeférhetetlenség megállapító. E téves jogszabályi értelmezést tekintette a kérelmező az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértőnek. Előadta, hogy a jelen eset egy országosan létező jogi anomália megnyilvánulása, egyúttal olyan elvi jelentőségű jogkérdés, melynek tárgyában a Legfelsőbb Bíróság nem hozott még döntést.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. § (1) bekezdése alapján előzetesen megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a Pp. 270. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert a jogerős végzéssel kapcsolatban elvi jelentőségű jogkérdésként merült fel - és a Legfelsőbb Bíróság e jogkérdést illetően a határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett módon még nem hozott döntést -, hogy miként kell értelmezni a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: T.) 5. § e) pontjában körülírt, az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségéről szóló szabályokat. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását rendelte el.
A kérelmezett a felülvizsgálatra nem tett észrevételt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A T. összeférhetetlenséget szabályozó 5. §-ának e) pontjában kimondja, hogy önkormányzati képviselő nem lehet az, aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselőtestülettel, vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el.
A kérelem elbírálása során, annak keretei között a megyei bíróságnak tehát azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező a képviselőtestülettel, vagy annak szervével kötött vállalkozási, megbízási vagy munkaszerződés alapján lát-e el önkormányzati feladatot.
Figyelemmel arra, hogy a felek megállapodása mely ellátások nyújtására terjed ki, a megyei bíróság - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdését is alapul véve - megállapította, hogy a kérelmező önkormányzati feladatot lát el, mivel az egészségügyi alapellátás biztosítására köteles helyi önkormányzat az annak ellátására vállalkozó háziorvossal kötött megállapodást. Rámutatott a megyei bíróság arra is, hogy ez a megállapodás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 31. § (2) bekezdése értelmében előfeltétele a finanszírozási szerződés megkötésének. Mindezek miatt a felek között 1994. november 22-én a háziorvosi tevékenység vállalkozási formában történő ellátására létrejött megállapodást a megyei bíróság a T. 5. § e) pontjában meghatározott - összeférhetetlenséget eredményező - szerződésnek minősítette.
Helyes döntést hozott a megyei bíróság, amikor a kérelmező kérelmét elutasította, és határozata alátámasztására helytállók voltak az indokolásban foglaltak is.
A megyei bíróság a felek által kötött szerződés tartalmának helyes értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy a feladat-átvállalási szerződés megkötése folytán a kérelmezett háziorvosi tevékenysége összeférhetetlen önkormányzati képviselői megbízatásával. A megyei bíróság által részletesen kifejtett indokokat a Legfelsőbb Bíróság csak azzal egészíti ki, hogy a szerződés valódi tartalmára annak elnevezéséből szükségképpen nem lehet következtetést levonni. Az azonos tartalmú szerződések bármilyen elnevezésének számos indoka lehet. Ilyen oka lehet a szerződések megnevezése eltérésének az is, hogy jóllehet azok lényege azonos, az egyes részkérdések rendezésénél a megállapodás eltéréseket tartalmaz. Jelen ügyben a felek szerződésüket a kötelezően önkormányzat által ellátandó közszolgáltatás, az egészségügyi ellátás átadása végett kötötték meg. Megállapodásuk lényege az, hogy az egyik szerződő fél olyan feladatot lát el, amelynek ellátásáról a másik félnek kell gondoskodnia. A szerződés valódi tartalmának vizsgálatánál jelentősége van annak, hogy e feladat ellátása során szükség van-e eredmény szolgáltatására a feladatot átvevő részéről. Ha a felek abban állapodnak meg - mint jelen ügyben is -, hogy az egyik fél ellátja a másik fél által rábízott ügyet, és ennek során eredmény ellátására nem köteles - függetlenül az elnevezéstől -, megbízási szerződésnek kell megállapodásukat tekinteni. Ha a megállapodás teljesítésével eredmény is létrejön, akkor a feladat átvállalása vállalkozásnak tekinthető. A perbeli szerződés megbízási vagy vállalkozási jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a megkötését előíró jogszabály kötelezővé teszi további kérdések szerződéses rendezését is. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint éppen e további kötelező előírások következtében különbözik a valójában megbízási, illetőleg vállalkozási szerződés elnevezése a Ptk.-ban rögzített elnevezéstől.
Jogszerű a támadott közigazgatási határozatnak az a megállapítása is, mely szerint a finanszírozástól függetlenül tartozik az önkormányzati feladatok közé az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás.
Minthogy a T. 5. §-a szerint nem lehet önkormányzati képviselő, aki önkormányzati feladatot a képviselőtestülettel, vagy a képviselőtestület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés, vagy munkaszerződés alapján lát el; és az eljáró bíróság helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező az önkormányzati feladatokat vállalkozási, illetőleg megbízási tartalmú szerződéssel látja el, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. VI. 37.360/2003.)