adozona.hu
BH+ 2003.12.585
BH+ 2003.12.585
Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás körébe tartozó és az alól mentes ingatlanok köre [1991. évi IL. tv. (Csődtv.) 4. §, 1992. évi I. tv. és 1992. évi II. tv.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1996. március 21-én kelt adásvételi szerződéssel az I. r. alperes megvásárolta a II. r. alperestől a l.-i 0178/17. helyrajzi számú ingatlant. Mivel a II. r. alperes 1995. január 26. óta felszámolás alatt állt, a szerződést eladóként a II. r. alperes felszámolója írta alá.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az adásvételi szerződés érvénytelen, mert annak megkötésekor az ingatlan tulajdonosa már nem a II. r. alperes volt, hanem - ingatlan-nyilvántartáson kívül, a szövet...
BH+ 2003.12.585 Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás körébe tartozó és az alól mentes ingatlanok köre [1991. évi IL. tv. (Csődtv.) 4. §, 1992. évi I. tv. és 1992. évi II. tv.].
Az 1996. március 21-én kelt adásvételi szerződéssel az I. r. alperes megvásárolta a II. r. alperestől a l.-i 0178/17. helyrajzi számú ingatlant. Mivel a II. r. alperes 1995. január 26. óta felszámolás alatt állt, a szerződést eladóként a II. r. alperes felszámolója írta alá.A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az adásvételi szerződés érvénytelen, mert annak megkötésekor az ingatlan tulajdonosa már nem a II. r. alperes volt, hanem - ingatlan-nyilvántartáson kívül, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről valamint az átmeneti szabályokról rendelkező 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámtv.) pontosabban meg nem jelölt rendelkezései alapján - a felperes. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes a perbeli ingatlanra még kötelmi jogi igényt sem szerzett. A földről szóló 1987. évi I. törvény 28. §-ának (1) bekezdésének megfelelően a felperes csak földcsere megállapodás és ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapján válhatott volna tulajdonossá, az I. r. alperessel kötött, 1992. március 19-i keltezésű csereszerződése pedig éppen saját magatartása miatt nem került ingatlan-nyilvántartási átvezetésre. A felperes a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényben meghatározott jogvesztő határidő leteltét követően, 1994. február 25-én nyújtotta be földkiadás iránti kérelmét, az Ámtv. 13. §-a szerinti vételi jogot pedig be sem jelentett a perbeli területre. Nincs tehát olyan jogcím, amely alapján a felperes a l.-i 0178/17 hrsz.-ú ingatlanra tulajdonjogot szerzett volna.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Helyes indokait kiegészítette azzal, hogy az I. r. alperest - aki a l.-i 0178/17 hrsz.-ú ingatlant háztájiként használta - az Ámtv. 13. §-a alapján nem illette meg a vételi jog. Így ezt az ingatlant a tagok illetve alkalmazottak tulajdonába kellett volna adni, erre azonban a felszámolási eljárás kezdő időpontjáig nem került sor. Ilyen körülmények között az ingatlan a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 4. §-ának (3) bekezdése értelmében - mint azt a Legfelsőbb Bíróság Fpkf.II.32.456/1994. számú, BH 1996/8/441. szám alatt közzétett eseti döntésében kifejtette - a felszámolás körébe tartozó vagyon részét képezte. Ennek folytán viszont hiányzott a felperes perlési jogosultsága: jogi érdekeltség hiányában nem is hivatkozhatott a szerződés semmisségére.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének keresete szerinti megváltoztatása végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Érvelése szerint az ingatlan művelési ága megváltozott és a felperes beruházásai folytán az I. r. alperes jogalap nélkül gazdagodna. Nem vette figyelembe a földkiadó bizottság, hogy a felperes "bevitt" földtulajdont igényel vissza és emiatt elsőbbséget élvez. A II. r. alperes a felszámolási eljárást "használta ki" az adásvételi szerződés megkötésére, eljárása a Ptk. 5. §-ának (1) és (2) bekezdései szerinti joggal való visszaélés és sérti az Alkotmány 8. §-át valamint 57. §-ának (1) bekezdését is. Az 1991. július 13-i keltezésű megosztási vázrajzok közül az, amelyik a II. r. alperest tünteti fel a O178/17 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosaként, hamisítvány. Jogszabálysértés történt, amikor a II. r. alperes a visszaadott földeket nem adta át a földkiadó bizottságnak és emiatt 35,63 AK részarány-tulajdona kiadására még a mai napig sem került sor. Ez az igénye nem "veszhet el" a felszámolás során. Mindezeket kiegészítette azzal is, hogy a felszámoló azért nem köthetett adásvételi szerződést a perbeli ingatlanra, mert az a földalapba tartozott.
Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős ítélet nem sért jogszabályt.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapított meg a tényállást és helytálló az arra alapított jogi döntése is. Nem tévedett a másodfokú bíróság sem, amikor a Csődtv. 4. §-ának (1) bekezdését alkalmazta.
A Csődtv. 4. § (1) és (2) bekezdése szerint a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet - tulajdonában (kezelésében) lévő - minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A 4. § - 1996. május 11-jéig hatályos, ezért a jelen per elbírálására irányadó - (3) bekezdésének c) pontja szerint nem tartozik e vagyon körébe a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület, ha ennek a tagok és alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratot elkészítették.
Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a Csődtv. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja csupán akkor vette ki a felszámolás hatálya alá tartozó vagyonból a földterületeket, ha az e pontban említett feltételek teljesültek. Mivel a II. r. alperes elleni felszámolás (1995. január 26-i) megindulásáig a közgyűlés nem határozott a l.-i 0178/17 hrsz.-ú ingatlan tulajdonba adásáról és nem készült a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okirat sem, az említett ingatlan a felszámolás körébe tartozott, így azt a felszámoló értékesíthette.
A felülvizsgálati kérelem további állításai - valóságuk esetén - sem alkalmasak a felperes keresetében állított tulajdonjogának igazolására, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf.Bír.Pfv.I/A.21.908/1999.)