adozona.hu
BH+ 2003.12.594
BH+ 2003.12.594
A határozat-tervezetet írásbeli szavazásnál is meg kell küldeni valamennyi tagnak, függetlenül attól, hogy az adott kérdésben szavazhat-e vagy sem. A társasági szerződés további, a törvényben nem szabályozott kérdésre is kimondhatja, hogy az abban érdekelt tag nem szavazhat [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (2), (4) és (5) bek., 150. § (2) bek. n) pont, 154. § (1), (2) és (3) bek., 158. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az R. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság …. cégjegyzékszámon tartja nyílván. A társaság tagjai H. L., F. M. és a F. & Co KG, ügyvezetői önálló cégjegyzési joggal H. L. és F. M. F. M. ügyvezető kézbesítési meghatalmazottjaként a cégjegyzék a másik ügyvezetőt H. L.-t tünteti fel.
A társaság létesítő okiratának a taggyűlés határozathozatalának módja cím alatti 3.4 pontja egyebek mellett a következőket tartalmazza: "az évi rendes mérleg-megállapító taggyűlést kivéve, taggyűlés megtart...
BH+ 2003.12.594 A határozat-tervezetet írásbeli szavazásnál is meg kell küldeni valamennyi tagnak, függetlenül attól, hogy az adott kérdésben szavazhat-e vagy sem. A társasági szerződés további, a törvényben nem szabályozott kérdésre is kimondhatja, hogy az abban érdekelt tag nem szavazhat [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 18. § (2), (4) és (5) bek., 150. § (2) bek. n) pont, 154. § (1), (2) és (3) bek., 158. § (1) bek.].
Az R. Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégbíróság …. cégjegyzékszámon tartja nyílván. A társaság tagjai H. L., F. M. és a F. & Co KG, ügyvezetői önálló cégjegyzési joggal H. L. és F. M. F. M. ügyvezető kézbesítési meghatalmazottjaként a cégjegyzék a másik ügyvezetőt H. L.-t tünteti fel.A társaság létesítő okiratának a taggyűlés határozathozatalának módja cím alatti 3.4 pontja egyebek mellett a következőket tartalmazza: "az évi rendes mérleg-megállapító taggyűlést kivéve, taggyűlés megtartására nincs szükség abban az esetben, ha valamennyi tag írásban megegyezik az írásbeli határozathozatal tényében és a határozat szövegében".
A társaság 2001. március 29-én - a 2001. március 22-i kérelem hiánypótlási felhívás nélküli elutasítását követően - ismételt változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő.
A kérelem alapjául szolgáló okiratok szerint F. M. és az F. & Co KG tagok taggyűlés tartása nélkül határozatot hoztak H. L. ügyvezető visszahívásáról, továbbá kizárása iránti peres eljárás kezdeményezéséről. A kérelemhez csatolták a társasági határozatot, továbbá a határozatot hozó két tag által aláírt társasági szerződés módosítást. Kérték H. L. ügyvezetőkénti és kézbesítési meghatalmazottkénti törlését. Adat áll rendelkezésre arra nézve is, hogy a társaság a tagkizárás iránti pert megindította, az eljárás folyamatban van.
Az elsőfokú bíróság a 2001. június 20-án kelt végzésével a kérelemnek részben helyt adott, 2001. március 14-i hatállyal törölte H. L.-t mint kézbesítési megbízottat. Egyidejűleg elutasította a H. L. ügyvezetőkénti törlésére vonatkozó kérelmet. A határozat indokolása szerint a társaság létesítő okirata 3.4 pontjában írt feltétel - tagok megegyezése az írásbeli határozathozatal tényében és a határozat szövegében - nem valósult meg, H. L. nem írta alá sem a társasági határozatot, sem az ugyanazon a napon kelt társasági szerződésmódosítást. H. L. tagsági jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a peres bíróság sem rendelkezett, mindezért az ügyvezetői tisztségből való törlése nem volt teljesíthető.
A végzésnek a H. L. ügyvezetőkénti törlését elutasító rendelkezésével szemben a társaság jogi képviselő útján fellebbezett. Eltérő álláspontjukat fejtették ki, hangsúlyozva, hogy sem az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.), sem a társasági szerződés nem zárja ki, hogy az ügyvezető személyéről taggyűlés tartása nélkül hozzanak határozatot. A Gt. 18. § (5) bekezdése továbbá azt is kimondja, nem vehet részt a határozathozatalban a társaság azon tagja, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve aki ellen pert kell indítani. H. L.-t mint érintett tagot tehát a határozathozatal során is figyelmen kívül kellett hagyni. A Gt. 20. §-a értelmében továbbá ha a társasági szerződés módosítása társasági határozattal történik a tagok aláírására nincs szükség. Az okiratok bejegyzésre alkalmasak, téves az elutasítás.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel alaptalan.
A Gt. 18. § tartalmaz általános rendelkezéseket a társaság legfőbb szerve működésére, határozatképességére és a határozathozatal rendjére nézve. A (2) bekezdés alapvető tagsági jogként deklarálja a legfőbb szerv tevékenységében való aktív részvételt, amely a szavazás jogát is magába foglalja. A (4) és (5) bekezdés ugyanakkor azokat a kivételi szabályokat tartalmazza, amely esetekben az említett szavazati jog nem gyakorolható. Így az (5) bekezdés szerint nem szavazhat a tag, ha a határozat kötelezettség, nem felelősség alól mentesítené, vagy a társasággal szemben más fajta előnyben részesítené, illetve akivel a határozat szerint szerződést kellene kötni, vagy aki ellen pert kellene indítani. A (4) bekezdés értelmében továbbá arra is lehetőség van, hogy a társasági szerződésben a tagok további korlátozásokat (eseteket) határozzanak meg.
A Gt. korlátolt felelősségű társaságokra irányadó 150. § (2) bekezdés n) pontja és 158. § (1) bekezdése értelmében az ügyvezető visszahívása a taggyűlés, mint a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik.
A Gt. 154. §-a (1) bekezdése ugyanakkor - az éves beszámoló elfogadásán és az adózott eredmény felosztásán kívül - valamennyi olyan kérdésben, amely a taggyűlés hatáskörébe tartozna, lehetővé teszi a taggyűlés tartása nélküli határozathozatalt. A (2) bekezdés értelmében a határozattervezetet írásban közölni kell a tagokkal, akik szavazatukat írásban adják meg. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. Egyéb előírást a törvény e körben nem tartalmaz. Mindebből azt kell leszűrni, a taggyűlési határozathozatal rendjére vonatkozó szabályok a taggyűlésen kívüli határozathozatalra nézve is irányadók. A szavazásból kizárt tagnak tehát az írásbeli határozathozatal során sincs szavazati joga, a határozat tervezetet azonban az érintett tagnak is meg kell küldeni - mint ahogy "szóbeli" határozathozatalnál a taggyűlésre is meg kell hívni -, annak érdekében, hogy a Gt. 154. § (3) bekezdésében írt, a taggyűlés összehívása iránti jogát gyakorolhassa. (Ennek elmulasztása a határozat érvénytelenségét eredményezi.) Mindennek megfelelően a társasági szerződés 3.4 pontja csakis akként értelmezhető, hogy a hozzájáruló, egyetértő nyilatkozat megtételére is csak az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező tagok jogosultak.
A bejegyzési kérelem alapjául szolgáló társasági határozat ügyvezető visszahívására vonatkozott, amely a Gt. idézett 18. § (5) bekezdésében írt egyik esetkörbe sem tartozik. A törvény rendelkezése szerint tehát a határozattal érintett ügyvezető a határozathozatalból nem volt kizárt. A társaság létesítő okirata pedig az említett Gt. rendelkezéseken túli további eseteket szintén nem határoz meg, ennél fogva H. L. ügyvezető a szavazásból nem volt kizártnak tekinthető, a mellőzésével hozott határozat ezért érvénytelen, a bejegyzés alapjául sem szolgálhat.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett rendelkezését a Ctv. 20. § (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a fenti részben eltérő indoklással helybenhagyja. (Legf. Bír. Cgf.VII.32.217/2001.sz.)