adozona.hu
BH+ 2003.12.593
BH+ 2003.12.593
Az ügyész által elkésetten benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem esetén is indokolt lehet a céggel szemben hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása és a jogszabálysértés fennállása esetén pénzbírság kiszabása [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 51. § (2) és (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főügyészség 2001. május 21-én törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján. Előadta, a T. Részvénytársaság igazgatóságának tagját a városi bíróság, majd a megyei bíróság 2000. március 17-én jogerőre emelkedett ítéletével felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, így a cégjegyzékbe bejegyzett igazgatósági tag az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 23. §-ának (1) bekezdése alapján a tisztséget 2002. márc...
BH+ 2003.12.593 Az ügyész által elkésetten benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem esetén is indokolt lehet a céggel szemben hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása és a jogszabálysértés fennállása esetén pénzbírság kiszabása [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (1) bek., 51. § (2) és (3) bek.].
A főügyészség 2001. május 21-én törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 50. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján. Előadta, a T. Részvénytársaság igazgatóságának tagját a városi bíróság, majd a megyei bíróság 2000. március 17-én jogerőre emelkedett ítéletével felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, így a cégjegyzékbe bejegyzett igazgatósági tag az 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 23. §-ának (1) bekezdése alapján a tisztséget 2002. március 17-ig nem láthatja el. Ezért a cégbíróság kötelezze a céget a törvénysértő helyzet megszüntetésére.A cégíróság 2001. augusztus 2-án felhívta a kérelmezettet, hogy a kérelemben foglaltakra tegyen észrevételt.
A cég akként nyilatkozott, hogy a jogerős ítéletet az érintett igazgatósági tag felülvizsgálati kérelemmel támadta meg, ettől függetlenül a cég módosítani fogja létesítő okiratát és igazgatóság helyett vezérigazgatót fog választani. Hivatkozott továbbá az érintett igazgatósági tag külföldi tartózkodására is.
A cégbíróság 2002. február 11-én kelt végzésével a céget 500 000 Ft pénzbírsággal sújtotta a Ctv. 54. § (1) bekezdés b) pontja alapján, egyben felhívta a törvényes működés 15 napon belüli helyreállítására.
A cég fellebbezésében érdemi indokolás nélkül az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a pénzbírság elengedését kérte.
A Legfőbb Ügyészség a végzés helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részen alapos:
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kérelmező a Ctv. 51. §-a (2) bekezdésében meghatározott szubjektív határidőt lekéste. Az ügyészség mint szervezet a jogerős büntető ítélet tartalmáról értesült az ítélet kihirdetésekor. Semmi sem indokolhatja, hogy a kérelmet a jogerős ítélet meghozatalát követő több mint egy év késedelemmel terjessze elő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a cégbíróság akkor járt volna el helyesen, ha a törvényességi felügyeleti kérelmet érdemben elutasítja.
Ugyanakkor a kérelemből a cégbíróság egy tartósan és folyamatosan fennálló törvénysértő működésről, körülményről értesült hiteltérdemlően, ami törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatására okot adott. Ebből kifolyólag a cégbíróság a céggel szemben törvényességi felügyeleti szankciót hivatalból is alkalmazhatott. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy figyelemmel a Ctv. 51. §-a (3) bekezdésében foglalt jogvesztő határidőre volt-e helye az adott tényállás mellett a törvényességi felügyeleti szankció hivatalbóli alkalmazásának. A Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az adott tényállás mellett a jogsértés folyamatosan állt fenn a jogerős büntető ítélet meghozatalától a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesüléséig, így a Ctv. 51. § (3) bekezdésében írt egy éves határidőn belül került sor az intézkedésre.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankciót túlzott mértékűnek találta. Rámutat arra, a törvényességi felügyeleti szankció alkalmazásának célja a törvényes működés helyreállítására történő rábírás. A végzés meghozatalakor a törvénysértő helyzet megszűnéséig már csak egy hónap volt hátra, ilyen körülmények között a maximális mértékű pénzbírság kiszabása indokolatlan volt, annál alacsonyabb mértékű pénzbírság is alkalmas és elégséges lett volna a kívánt cél eléréséhez.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a kiszabott pénzbírságot 150 000 Ft-ra mérsékelte. (Legf.Bír. Cgf.II.31.176/2002. sz.)