adozona.hu
MBH 2003.11.40
MBH 2003.11.40
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet az ügyészen kívül csak olyan személy indíthatja meg, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, és kizárólag az őt érintő rész tekintetében. Kereshetőségi joga csak a végzéssel közvetlenül érintett személynek van. Ilyennek kell tekinteni azt az érintettet is, aki a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett elő, és e kétféle kérelem együttes elbírálásával született a bejegyzési kérelemnek helytadó, és a tö
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
L. Gyógyszertár Betéti Társaság felperes cégügyében 2001. decemberében változásbejegyzési kérelem érkezett a K. Megyei Bírósághoz. Ebben V.-né J. É. beltagságának és képviselői minőségének törlését, valamint H. A. új beltagként és képviselőként történő bejegyzése mellett további tagváltozások és tevékenységi kör módosításának a bejegyzését is kérték.
A kérelemhez mellékelt iratok tanúsága szerint V.-né J. É. 2001. november 30.-án kilépett a felperes betéti társaságból és a 2001. december 3.-...
MBH 2003.11.40 A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetet az ügyészen kívül csak olyan személy indíthatja meg, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, és kizárólag az őt érintő rész tekintetében. Kereshetőségi joga csak a végzéssel közvetlenül érintett személynek van. Ilyennek kell tekinteni azt az érintettet is, aki a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett elő, és e kétféle kérelem együttes elbírálásával született a bejegyzési kérelemnek helytadó, és a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 4. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 23. § (3) bek., 46. § (1) bek., 54. § (6) bek., 1994. évi LIV. tv. 15. § (1) bek.]
L. Gyógyszertár Betéti Társaság felperes cégügyében 2001. decemberében változásbejegyzési kérelem érkezett a K. Megyei Bírósághoz. Ebben V.-né J. É. beltagságának és képviselői minőségének törlését, valamint H. A. új beltagként és képviselőként történő bejegyzése mellett további tagváltozások és tevékenységi kör módosításának a bejegyzését is kérték.A kérelemhez mellékelt iratok tanúsága szerint V.-né J. É. 2001. november 30.-án kilépett a felperes betéti társaságból és a 2001. december 3.-án kelt és iratokhoz mellékelt megállapodás tartalma szerint személyi jogát átengedte a társaságba helyette beltagként belépő H. A. részére. A személyi jog átengedése érdekében közös kérelmet nyújtottak be az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalához.
A Megyei Cégbíróság végzésével a változás bejegyzésére irányuló cégeljárást "az államigazgatási eljárás jogerős befejezéséig" felfüggesztette.
A felfüggesztés tartama alatt 2002. február 22.-én a Megyei Cégbíróság bejegyezte a 2002. január 25.-i létesítő okirattal megalakított Ú. Gyógyszertár Betéti Társaságot, melynek beltagja V.-né J. É., székhelye pedig megegyezik az L. Gyógyszertár Bt. székhelyével.
A bejegyző végzés ellen 2002. március 22-én az L. Gyógyszertár Betéti Társaság az 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 46. § (1) bek.-re hivatkozással keresetet indított, melyben az Ú. Gyógyszertár bejegyző végzésének a hatályon kívül helyezését kérte.
A kereset szerint a bejegyző végzés több vonatkozásban is jogszabálysértő.
Az 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 4. § (1) bek. értelmében természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. V.-né J. É. az Ú. Gyógyszertár Bt. bejegyzésekor még tagja volt a felperes betéti társaságnak, ezért a felfüggesztés tartama alatt egy új betéti társaság V.-né beltagságával nem lehetett volna bejegyezhető. Törvénysértő a bejegyzés azért is, mert egy székhelyen két gyógyszertár nem működhet. Hivatkozott továbbá a keresetlevél arra, hogy új közforgalmú gyógyszertárat létesíteni az 1994. évi LIV. tv. 15. § (1) bek. szerint személyi joggal rendelkező gyógyszerész kérelme alapján az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala által kiadott létesítési engedély alapján lehet. V.-né 2001. december 3.-án kelt nyilatkozatában átengedte személyi jogát H. A.-nak, ezért részére új gyógyszertár létesítésére engedély már nem adható. Létesítési engedély hiányában a Ctv. 23. § (3) bek. értelmében az új gyógyszertár nem lett volna bejegyezhető.
Az alperes ellenkérelmében elsődlegesen a felperes keresetindítási jogosultságát vitatta. Álláspontja szerint a megtámadott bejegyző végzés csupán a betéti társaságot létrehozó szerződő felekre nézve tartalmaz rendelkezéseket, a felperes társaságra nem, ezért a keresetet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Ellenkérelmét április 26-án további okfejtéssel egészítette ki. Hivatkozott arra, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, amelyet a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban vizsgálni kell.
Azt a körülményt, hogy a T. Gy. utca 10. alatti önkormányzati ingatlant az alperes jogosult-e székhelyként használni, a cégbíróságnak a bejegyzési eljárás során nem kellett vizsgálnia. A székhely megfelelőségéről a működési engedély kiadása előtt az ÁNTSZ Megyei Intézetének kell állást foglalnia, ez azonban a működés megkezdésének és a cég bejegyzésének az előfeltétele. Nem törvénysértő a társasági szerződés V.-né J. É. kétszeres beltagsági viszonya miatt sem, hiszen a felfüggesztett eljárás folytatásával V.-né beltagsága a felperes betéti társaságban 2001. november 30. napjával kerül törlésre. Az alperes tehát érdemi ellenkérelmében elsősorban eljárásjogi, másodsorban érdemi okokból kérte az állítása szerint a jogszabály előírásainak mindenben megfelelő bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság a 2002. április 29-én 13. sorszám alatti ítéletével a felperes keresetének helyt adott, a megtámadott bejegyző végzést teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte, és az alperest perköltség viselésére kötelezte. Indokolásában kifejtette, hogy a keresettel megtámadott bejegyző végzés több vonatkozásban is az érvényben lévő jogszabályokba ütközik.
A Gt. 4. § (1) bekezdésében foglalt tilalom ellenére az újonnan létesített betéti társaság beltagja az új társaság bejegyzésének időpontjában még tagja volt a felperesi társaságnak is, ezért az Ú. Gyógyszertár Betéti Társaság létesítő okirata érvénytelen.
Jogszabálysértő a bejegyző végzés a székhely tekintetében is, mivel két gyógyszertár ugyanazon a székhelyen nem működhet. Az indokolás szerint szükséges lett volna az ott működő betéti társaság előzetes engedélyének beszerzése. Vizsgálnia kellett volna az indokolás szerint bejegyzési eljárásban a tevékenység gyakorlásának feltételeit, illetve az ezzel kapcsolatos Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyét.
Az indokolás nem tért ki az alperes elsődleges ellenkérelmében foglaltakra, azaz a felperes keresetindítási jogának a meglétére, illetve annak hiányára.
Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Fellebbezésében ismételten kifejtette, hogy a felperesnek nem volt keresetindítási jogosultsága, mert rá vonatkozó rendelkezést a bejegyző végzés nem tartalmazott. A székhely használattal kapcsolatban ismételten hivatkozott arra, hogy annak jogszerűsége nem a felperes engedélyétől, hanem az ÁNTSZ működési engedélyének tartalmától függ, amelynek beszerzése folyamatban van. Utalt továbbá a fellebbezés arra, hogy a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyt nem a bejegyzési kérelemhez kell mellékelni, hanem a tevékenység megkezdésekor kell benyújtani a cégbírósághoz. Álláspontja szerint az alperesi társaságot létrehozó szerződés és bejegyző végzés nem jogszabálysértő, annak alapján a társaság bejegyzésére jogszerűen került sor, ezért a hatályon kívül helyező ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, a felperes első- és másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását, egyidejűleg az alperes kötelezését kérte a fellebbezési eljárással kapcsolatosan felmerülő költségek megtérítésére. Ellenkérelmében a felperes kiegészítette az általa korábban keresetlevélben előadottakat. Hivatkozott arra, hogy a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, melynek hitelesen kell tartalmaznia a Ctv. 12-14. § -ában foglalt adatokat. Ezen követelménynek a cégbejegyző végzés nem felelt meg, hiszen nem a valóságnak megfelelően tartalmazta az alperes székhelyét, mivel az alperes ezzel a székhellyel a mai napig nem rendelkezik, ott cégtáblát nem helyezett el, soha tevékenységet nem végzett s az általa főtevékenységként megjelölt tevékenységet sem folytatta, amelyhez személyes működési joggal nem rendelkezik.
A felperes bejelentette, hogy időközben az alperes beltagjának személyes működtetési jog iránti igényét a Fővárosi Bíróság közigazgatási perben jogerősen elutasította.
Az alperes fellebbezés kiegészítése keretében bejelentette, hogy V.-né J. É. beltagsága a felperesi társaságban 2001. november 30.-i hatállyal megszűnt, amellyel kapcsolatos bejegyző végzését mellékelte, továbbá csatolta az alperes társasági szerződésének módosítását, amely szerint az Ú. Gyógyszertár Bt. székhelye változott, és amellyel kapcsolatos változás bejegyzési eljárást felfüggesztették.
Az alperes fellebbezését a Fővárosi Ítélőtábla alaposnak találta a következő indokokra tekintettel:
Az alperes ellenkérelmében és fellebbezésében is elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes L. Gyógyszertár Betéti Társaságnak az Ú. Gyógyszertár Betéti Társaság bejegyző végzésével kapcsolatban nincs keresetindítási jogosultsága, mert a Ctv. 46. § (1) bekezdése értelmében a végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt csak az ügyész, továbbá az indíthat pert, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, az őt érintő rész vonatkozásában. Az alperes szerint a bejegyző végzés csak a társaságot létesítő szerződő felekre nézve tartalmaz rendelkezéseket, a felperesre nem, ezért keresetindítási joggal nem rendelkezik.
A Ctv. 46. § (1) bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan pert indíthat a cég ellen a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.
Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a Ctv. 46. § (1) bekezdésére alapított keresetet arra feljogosított személy indította-e, a keresetlevélből csak akkor lehet kétséget kizáróan megállapítani, ha az ügyész a felperes. Minden egyéb esetben vizsgálni kell azon feltétel fennállását, hogy a felperesre vonatkozik-e az általa sérelmezett bejegyző végzés valamely rendelkezése, amely már a kereshetőségi jog érdemi vizsgálatát jelenti, ezért nincs helye a Pp. 130. § (1) bek. g) pontja alapján történő elutasításnak. Nem volt jogszabálysértő ezért az elsőfokú bíróságnak azon eljárása, amellyel a kereset érdemi tárgyalásába bocsátkozott.
A Legfelsőbb Bíróság azonban számos eseti döntésében kimondta, hogy a perindításra jogosultak körét szigorúan a jogszabály szövege szerint kell értelmezni. Így az ügyészen kívül csakis a végzéssel közvetlenül érintett személyek kereshetőségi jogát ismeri el.
A fentiek értelmében a felperesre vonatkozó rendelkezést az Ú. Gyógyszertár Bt. bejegyző végzése nem tartalmaz.
Ha a felperes az alperes cégbejegyzésére irányuló eljárásban törvényességi felügyeleti kérelmet terjeszt elő a székhelyhasználat vonatkozásában, akkor a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító és a bejegyzési kérelemnek helyt adó végzés elleni perindítási jogát a kérelmezőnek a Ctv. 54. § (6) bekezdése megalapozta volna, kizárólag a székhely bejegyzése vonatkozásában.
A felperes a bejegyzési eljárásban törvényességi felügyeleti kérelmet nem terjesztett elő, így a Ctv. 46. § (1) bekezdésében rendkívül szűkkörűen meghatározott keresetindítási jog sem a székhelyhasználatot illetően, sem egyébként nem illette meg.
A Fővárosi Ítélőtábla ezért a fenti okfejtés alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest kötelezte az alperes első- és másodfokú perköltségének a megfizetésére a Pp. 78. § (1) bek. alapján.
(Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 3.G.11-02-040020/13. és
Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40060/2003/5.)