adozona.hu
MBH 2003.8.28
MBH 2003.8.28
A cégjegyzékbe bejegyzendő cégadatok között nem lehet aszerint megkülönböztetést tenni, hogy melyek fontosak, és melyek tartanak számot csekélyebb közérdeklődésre. Valamennyi cégjegyzéki adat tekintetében alapvető közérdek, hogy azokat a cégnyilvántartás a lehető legnaprakészebben tartalmazza, ezért bármely cégadat változásának késedelmes bejelentése bírságot vonhat maga után.
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 22. § (2) bek., 29. § (1) bek.)
A Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2001. november 22-én kelt végzésével az F. Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjét, H. Z.-t 50.000. Ft. pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokolása szerint a könyvvizsgáló személyében 2001. május 28.-án változás következett be oly módon, hogy noha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet változatlan maradt, a könyvvizsgálói tevékenységet ellátó természetes személy tekintetében változás következe...
A Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2001. november 22-én kelt végzésével az F. Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjét, H. Z.-t 50.000. Ft. pénzbírsággal sújtotta. A végzés indokolása szerint a könyvvizsgáló személyében 2001. május 28.-án változás következett be oly módon, hogy noha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet változatlan maradt, a könyvvizsgálói tevékenységet ellátó természetes személy tekintetében változás következett be, s az azzal kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet a cég csak 2001. november 9.-én terjesztette elő. Így a pénzbírság kiszabására, figyelemmel az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 29. §-a (1) bekezdésében foglaltakra a Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján került sor. A Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése ugyanis azt mondja ki, hogy a cégbíróság 50.000.Ft.-tól 500.000.Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki bejegyeztetési (illetve a 29. § (1) bekezdése szerinti változásbejegyeztetési) kötelezettségének késedelmesen tesz eleget.
A megbírságolt ügyvezető fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a kiszabott pénzbírság elengedését kérte. Kifejtette, hogy a Ctv. 22. §-a (2) bekezdése szerinti szankció alkalmazása csupán lehetőség, nem kötelezettség. Megítélése szerint a könyvvizsgálatot végző természetes személy neve nem tekinthető olyan jelentős adatnak, melynek késedelmes bejelentése a társaság üzleti partnereivel, vagy a hatóságokkal kapcsolatos jogviszonyokban fennakadást okozott volna, figyelemmel arra is, hogy a társaság könyvvizsgálatát ellátó gazdasági társaság változatlan maradt. A fentiekre tekintettel a Ctv. 22. § (2) bekezdésében meghatározott pénzbírság legalacsonyabb összegének kiszabása is túlzott.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaptalannak találta.
Álláspontja szerint a megyei bíróság helyesen, a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően döntött, amikor az adott tényállás mellett az ügyvezetőt pénzbírsággal sújtotta. Az ügyvezető bejegyeztetési kötelezettségével több hónapon keresztül késedelmeskedett, így a jogszabály szerint kiszabható legkisebb mértékű pénzbírság elengedésének feltételei nem állnak fenn. A fellebbezésben hivatkozott álláspont, mely szerint a bejegyezni kért változás nem lényeges, nem osztható. Valamennyi cégjegyzékben nyilvántartott adat vonatkozásában alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a cégjegyzék lehetőség szerint a legnaprakészebben a valós adatokat tartalmazza. A jogszabály nem tesz különbséget fontos és kevésbé fontos cégjegyzéki adat között.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
(Somogy Megyei Bíróság Cg. 14-09-300389/97. és
Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 30055/2002/2.)