adozona.hu
MBH 2003.6.17
MBH 2003.6.17
Ha a kft.-nek nem maradt ügyvezetője, és ha a társasági szerződés a Gt. 152. § (1) bek. értelmében erre a tagokat nem jogosítja fel, a taggyűlést törvényességi felügyeleti eljárás keretében bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. A szabályszerűtlenül összehívott taggyűlés, ha valamennyi tag jelen van és megtartása ellen egyikük sem tiltakozik, bármilyen döntést érvényesen meghozhat. Ha azonban az összehívás fogyatékossága abban rejlik, hogy a taggyűlést nem az arra kizárólag jogosult
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K. Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a megyei cégbírósághoz 2002. július 18.-án benyújtott változásbejegyzési kérelmében ügyvezetőváltozás és a társasági szerződés módosításának bejegyzését kérte.
A bíróság hiánypótlásra felhívó végzésére beadott dokumentumok alapján megállapítást nyert, hogy az ügyvezetőváltozás oka, hogy a korábbi egyetlen ügyvezető, B.Gy. 2002. június 12.-én meghalt.
A társaság működőképességének megőrzése végett a kft. többségi tulajdonos tagja hívta össze ...
A bíróság hiánypótlásra felhívó végzésére beadott dokumentumok alapján megállapítást nyert, hogy az ügyvezetőváltozás oka, hogy a korábbi egyetlen ügyvezető, B.Gy. 2002. június 12.-én meghalt.
A társaság működőképességének megőrzése végett a kft. többségi tulajdonos tagja hívta össze a 2002. június 17.-i taggyűlést, melyen az új ügyvezető megválasztásáról döntöttek.
A bíróság megállapította, hogy a kft. társasági szerződésének 7.4. pontja szerint a taggyűlés összehívására csak az ügyvezető jogosult.
Az 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 153. § (4) bekezdése értelmében, ha a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat érvényesen, ha azon valamennyi tag jelen volt, és a taggyűlés megtartása ellen egyikük sem tiltakozik. Igaz, hogy a társasági szerződés 6.5. pontja az üzletrész átszállását (öröklését) kizárja, így az ügyvezető tag halála esetén is úgy tekinthető, hogy a 2002. június 17.-i taggyűlésen a kft.-ben tagként érdekeltek valamennyien jelen voltak, ez tehát az új ügyvezető ily módon történő megválasztását nem zárná ki.
A Gt. 158. § (3) bekezdése azonban kimondja, hogy ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője, törvényességi felügyeleti eljárás keretében a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze. Ez a szabály a Gt. 153. § (4) bekezdésének rendelkezése alól kivételt képez, s mivel a Gt. 9. § (1) bek. szerint fő szabályként kogensek a Gt. normái, a Gt. 158. § (3) bekezdésében foglaltaktól érvényesen eltérni nem lehet. Ez azzal jár, hogy a 153. § (4) bek. alkalmazásával egyéb taggyűlési döntéseket meg lehet hozni jogszerűen, de ha a szabályszerűtlen összehívás oka az volna, hogy nincs ügyvezető, ez a Gt. 153. § (4) bekezdésével nem korrigálható. A társaság ezért akkor járt volna el jogszerűen, ha az összehívást a cégbíróságtól kéri a kívánt napirendi pontok megjelölésével.
Fenti tényállás alapján a bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította, kötelezte azonban a társaság tagjait az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bek. d) pontja és (2) bekezdése megfelelő alkalmazásával, hogy az ügyvezető megválasztása és (visszamenőleges!) hatályú bejegyeztetése érdekében a taggyűlés összehívását a Gt. 158. § (3) bek. szerint kérjék.
A bíróság elutasító végzésének jogerőre emelkedését követően a társaság a taggyűlés bíróság általi összehívását kezdeményezte a cég székhelyére és a társaság működőképességének és törvényes működésének helyreállításához szükséges napirendi pontok, köztük az új ügyvezető megválasztását célzó határozati javaslat megtárgyalására.
A bíróság a kérelemnek soron kívül eleget tett a Ctv. 54. § (1) bek. d) pontjának megfelelő alkalmazásával.
(Pest Megyei Cégbíróság Cg. 13-09-086748/4.)