adozona.hu
MBH 2003.3.10
MBH 2003.3.10
A felszámoló a cégvagyon kedvezőbb értékesítése érdekében apportálhatja a felszámolás alá került cég vagyonát, azonban ehhez a hitelezőknek a Cstv. 44. §-ában meghatározott arányú egyetértése szükséges. A Ctv. 26. §-ának jogintézménye a formai, hiánypótlás elrendelése nélküli elutasítás esetére szól, és nem alkalmazható a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem érdemi elutasítására. Ez ugyanis ellentétben állna a Ctv. azon előírásával, mely szerint az elutasítást követően a hiányok a jogorvoslati eljárásban
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 26. § (4) bek., 28. §, 41. § (3)-(4) bek., 44. §; 1991. évi IL. tv. 34. § (1)-(2) bek., 44. §, 48. § (1) bek.; Pp. 152. § (2) bek., 227. § (1) bek.)
Az M. Kereskedelmi, Szolgáltató és Ingatlankezelő Rt. jogi képviselője útján 2002. április 11.-én az rt. tőkeemelése miatt változásbejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő.
A bíróság hiánypótlásra hívta fel a társaságot, ebben az alapító okirat módosítása mellett a PSZÁF bejelentés igazolására, ...
MBH 2003.3.10 A felszámoló a cégvagyon kedvezőbb értékesítése érdekében apportálhatja a felszámolás alá került cég vagyonát, azonban ehhez a hitelezőknek a Cstv. 44. §-ában meghatározott arányú egyetértése szükséges.
A Ctv. 26. §-ának jogintézménye a formai, hiánypótlás elrendelése nélküli elutasítás esetére szól, és nem alkalmazható a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem érdemi elutasítására. Ez ugyanis ellentétben állna a Ctv. azon előírásával, mely szerint az elutasítást követően a hiányok a jogorvoslati eljárásban sem pótolhatók joghatályosan, és az igazolás is kizárt.
Ha a hiánypótlást hiányosan vagy hibásan terjesztik elő, a cégbíróság újabb hiánypótlási felhívást már nem adhat ki.
A Ctv. háttérjogszabályaként a Pp. alkalmazandó. Ennek megfelelően a cégbíróság is kötve van saját döntéséhez, ha azt közölte a féllel.
(1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 26. § (4) bek., 28. §, 41. § (3)-(4) bek., 44. §; 1991. évi IL. tv. 34. § (1)-(2) bek., 44. §, 48. § (1) bek.; Pp. 152. § (2) bek., 227. § (1) bek.)Az M. Kereskedelmi, Szolgáltató és Ingatlankezelő Rt. jogi képviselője útján 2002. április 11.-én az rt. tőkeemelése miatt változásbejegyzése iránti kérelmet terjesztett elő.
A bíróság hiánypótlásra hívta fel a társaságot, ebben az alapító okirat módosítása mellett a PSZÁF bejelentés igazolására, a változásbejegyzési nyomtatvány- kérelem kiegészítésére, és az apporttal történő 1.009.000.000.Ft-os tőkeemelésre vonatkozó, az rt. könyvvizsgálója által készített értékelést, illetve jelentést kérte csatolni jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel.
A jogi képviselő 2002. május 29.-én bejelentette, hogy az április 11.-i beadványokat, melyeket csak munkapéldánynak tekintettek, tévesen nyújtották be a bírósághoz.
A valódi - 418.000.000.Ft-os tőkeemelés anyagát a jelen, május 29.-i kérelem mellékleteként - csatolják, és a tőkeemelést is ezen utóbbi beadvány alapján kérik elbírálni. Az április 11.-i beadványból csupán a lerótt illetéket és közzétételi díjat, valamint az M. cégcsoport könyvvizsgálója, dr. H.I. által ellenjegyzett apportlistát kérik figyelembe venni.
A bíróság megállapította, hogy a tőkeemelés bejegyzése iránti kérelemmel érintett M. Rt. cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgálója nem dr. H. I.
A társaság újabb, 2002. június 24.-i beadványában a bíróság által a létesítő okiratban kifogásolt részeket a Gt. szabályaihoz igazították, módosítást azonban nem csatoltak (nincs olyan közgyűlési jegyzőkönyv, amelyből a módosítás tényleges időpontja kiderülne), csak az egységes szerkezetű okiratot nyújtották be. Ezt valamennyi- a tervezett tőkeemeléssel az rt.-be kerülő- leendő részvényes aláírta, az addigi egyedüli tulajdonos, M.J. azonban csak mint két leendő részvényes ügyvezetője.
Az okirat dátuma (mely a bíróság által 2002. május 17.-én kifogásolt részek javítását is tartalmazza) 2002. március 14., ami lehetetlen.
A nyomtatvány kiegészítését és a PSZÁF bejelentés igazolását csatolták. Az rt. könyvvizsgálója, E.I. ellenjegyzésével látta el az április 11.-i anyagban (egyik variációként elfekvő) 3-VIII-IX. alatti apportkimutatás fénymásolt példányait. A tőkeemelés fedezetéül szolgáló apportok értékelésére vonatkozó könyvvizsgálói jelentést a 6-III. alatti beadvány nem tartalmaz, azonban 2002. július 22.-én egy további önkéntes hiánypótlással E.I. könyvvizsgáló jelentését is benyújtották.
A megyei bíróság a fentiekben ismertetett hiánypótlási beadványok ismeretében sem látta teljesíthetőnek az M.Rt. 2002. május 29.-i változásbejegyzési kérelmét.
A 8. sorsz. alatt benyújtott beadványok között 8-V-VI-VII-VIII. alatti okiratokból ugyanis megállapítható, hogy az összesen 418.000.000.Ft. értékű vagyontárgyakat apportáló társaságok mindegyike felszámolás alatt áll.
Az S. Kereskedőház Kft. 2002. április 17.; a P. Kereskedőház Kft. 2002. április 12.; a B. Kereskedőház Kft. 2002. április 15. és az MP. Kereskedőház Kft. 2002. április 17. óta került jogerősen felszámolás hatálya alá.
A tőkeemelés elhatározásának időpontja 2002. március 14., amely ugyan időben megelőzi a felszámolás jogerős elrendelését, azonban - mivel a bejegyzése nem visszamenőleges hatályú -, az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 28. § értelmében a tőkeemelés hatályos végbemenetele csak a változás bejegyzésével történik meg.
Az 1991. évi IL. tv. 34. § (1) bek. szerint a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai.
A (2) bek. értelmében a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
E szabályokra figyelemmel a társaság akkor tesz eleget maradéktalanul hiánypótlási kötelezettségének, ha az apportálással kapcsolatos hiánypótlási anyaghoz az apportőrök felszámolóinak hozzájáruló nyilatkozatait is csatolják, s nem csupán a felszámolást jogerősen elrendelő végzéseket nyújtják be.
A bíróság csak ekkor szerzett tudomást az apportőrök felszámolás alá kerüléséről, azonban a Ctv. 44. §-ához képest alkalmazandó 41. § (3) bek. alapján újabb hiánypótlásra felhívást már az új körülmények felmerülése ellenére sem adhatott ki.
A Ctv. 41. § (4) bek. értelmében, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztja, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a kérelmet elutasítja.
Fenti tényállás alapján a bíróság a rendelkező rész szerint elutasította az április 11., illetve május 29.-i változásbejegyzési kérelmeket.
A társaság 2002. július elsején újabb módosítást nyújtott be, melynek előkérdése az elutasított módosítás(ok) jogi sorsa. Miután az, hogy egyszemélyes vagy többszemélyes társaságról van-e szó, a határozathozatal rendjét megszabja, mindaddig nem bírálható el az újonnan beadott változásbejegyzési kérelem, amíg az elutasító végzés jogerőre nem emelkedik.
Emiatt a bíróság a 2002. július 1.-i változásbejegyzési kérelemmel kapcsolatos cégeljárást az 1997. évi CXLV. tv. 20. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 152. § (2) bek. értelmében felfüggesztette.
A társaság 2002. augusztus 14.-én újabb kérelmet intézett a bírósághoz. Ebben bejelentette, hogy a fentiekben ismertetett 10. sz. végzés ellen fellebbezést előterjeszteni nem kíván, noha a bíróság jogi álláspontját nem osztja.
Kérte, hogy a beadványához csatolt mellékletek tartalmát is tekintve, az 1997. évi CXLV. tv. 26. § (4) bekezdésében foglaltak analógiájára quasi ismételt bejegyzési kérelemként helyezze hatályon kívül a bíróság elutasító végzését, és rendelje el a változás bejegyzését. A beadványhoz az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) bek. szerintiek igazolását nem csatolta.
Eszerint ugyanis mód van arra, hogy a felszámoló a kedvezőbb értékesítés érdekében a felszámolás alatt álló cég vagyonát kft., rt. vagy szövetkezet részére apportálja, azonban ehhez a hitelezőknek a Cstv. 44. §-ában meghatározott arányú egyetértése szükséges.
A megyei bíróság figyelemmel volt döntése során arra a körülményre, hogy 10. sorsz. végzésével érdemben, hiánypótlási eljárás után utasította el a társaság változásbejegyzési kérelmét. A 10. sorsz. végzést pedig a félnek kézbesítette.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bekezdéséhez képest alkalmazandó Pp. 227. § (1) bek. értelmében a bíróság határozatához annak közlésétől kezdve kötve van, így azt saját hatáskörben eljárva nem módosíthatja, nem helyezheti hatályon kívül.
A Ctv. kogens rendelkezéseit kiterjesztően nem értelmezheti a bíróság, tekintve, hogy a 26. § jogintézménye kizárólag az érdemi vizsgálat nélküli, formai elutasítás esetkörére vonatkozik.
Jelen esetben a bíróság hiánypótlási eljárást követően döntött a változásbejegyzési kérelem elutasításáról a Ctv. 41. § (3) bek. alapján. Erre nézve pedig a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a hiányok az elutasítást követően joghatályosan a fellebbezési eljárásban sem pótolhatóak, és igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A fél - amennyiben ragaszkodik a bejegyezni kért módosításhoz, vagy ha a változás bejegyeztetése kötelező - nincs elzárva attól, hogy a kérelmet újra, szabályosan benyújtsa, azonban ennek során nem elegendő a felszámoló nyilatkozata, a hitelezők Cstv. 48. § (1) bek. szerinti hozzájárulását is igazolnia kell.
Erre tekintettel a megyei bíróság ezt a kérelmet is elutasította.
(Pest Megyei Bíróság Cg.13-10-040727/10. és 12.)