MBH 2002.12.41

Az új Gt. nem ismeri a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást, azonban nincs akadálya annak, hogy a névértéktől eltérő szavazati jogokat biztosító üzletrészt hozzanak létre. Mód van arra is, hogy e többletjogosítványt az üzletvezető tag üzletrésze nyerje el, de ezesetben a társasági szerződésben egyértelművé kell tenni, hogy a szavazati többletjog nem az ügyvezetői minőséghez, hanem a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódik. Kívülálló a kft. taggyűlésén szavazásra nem jogosult, mivel a szavazati jog - egyéb

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A. 2002. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2002. július 5-én nyújtotta be bejegyzési kérelmét, melyet azonban a megyei cégbíróság hiánypótlási felhívás nélkül elutasított.


A társaság az arra megszabott módon és időben ismételt bejegyzési kérelmet terjesztett elő az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § alapján, mely kérelmet a cégbíróság elfogadott, elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és elrendelte a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát.
Ennek keretében felhívta a társaságot, hogy a ...

MBH 2002.12.41 Az új Gt. nem ismeri a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást, azonban nincs akadálya annak, hogy a névértéktől eltérő szavazati jogokat biztosító üzletrészt hozzanak létre. Mód van arra is, hogy e többletjogosítványt az üzletvezető tag üzletrésze nyerje el, de ezesetben a társasági szerződésben egyértelművé kell tenni, hogy a szavazati többletjog nem az ügyvezetői minőséghez, hanem a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódik.
Kívülálló a kft. taggyűlésén szavazásra nem jogosult, mivel a szavazati jog - egyéb tulajdonosi jogosítványokkal együtt - a tagsági jogviszonyhoz kötődik.
A hatályos szabályozás szerint a befolyás mértékét már nem a szavazati arány százalékos mértékének, hanem a befolyás fajtájának a megjelölésével kell bejegyeztetni, a bejegyzési kérelmet is eszerint kell kitölteni.
A. 2002. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2002. július 5-én nyújtotta be bejegyzési kérelmét, melyet azonban a megyei cégbíróság hiánypótlási felhívás nélkül elutasított.


A társaság az arra megszabott módon és időben ismételt bejegyzési kérelmet terjesztett elő az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 26. § alapján, mely kérelmet a cégbíróság elfogadott, elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és elrendelte a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát.
Ennek keretében felhívta a társaságot, hogy a társasági szerződést módosítsák, ugyanis az nem felel meg mindenben az 1997. évi CXLIV. tv, a Gt. szavazással kapcsolatos előírásainak.

Észlelte a bíróság, hogy a társasági szerződés értelmében mindkét tag egyenlő (a névérték minden 100.000.Ft.-jára eső 1, azaz összesen 15-15 szavazattal rendelkezik, azonban szavazategyenlőség esetén az ügyvezető szavazata dönt.


Az új Gt. - az 1988. évi VI. tv. rendelkezéseivel ellentétben - nem ismeri a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást, nincs viszont akadálya annak, hogy az alapítók a Gt. 133. § (1) bek. utolsó mondata értelmében eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészt hozzanak létre. A bíróság úgy vélte, hogy a jelen esetben valószínűleg erre irányult a felek szándéka, azonban azt a bíróság álláspontja szerint egyértelművé kell tenni, hogy a szavazati többletjogosítvány nem az ügyvezetői minőséghez, hanem a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódik, mivel az ügyvezető nem okvetlenül kft. tag, kívülálló pedig semmiféle tagi (szavazati) joggal nem rendelkezhet.
Nincs tehát akadálya annak, hogy a társasági szerződés előírása szerint szavazategyenlőség esetén az ügyvezető tag szavazata döntsön. Ezesetben az ő befolyása már 50 százalék feletti, azaz többségi befolyásnak tekinthető, míg a másik tag szavazati joga alapján 50 százalékot meg nem haladó, jelentős befolyással bír.


Felhívta ezért a bíróság a társaságot, hogy a társasági szerződésnek a szavazással kapcsolatos módosítása mellett a tagok tekintetében csatolja a nyomtatvány 1/1 és 1/2 oldalát ismételten, a 10/2001. (VII. 27.) IM r. mellékletében megjelölt nyomtatványnak megfelelően kitöltve. A befolyás mértékét ugyanis már nem a szavazati arány százalékos mértékének, hanem a befolyás fajtájának megjelölésével kell bejegyeztetni.


Kötelezte a bíróság a társaságot arra is, hogy a fentiekre tekintettel a tagjegyzéket is csatolja újra, mivel a törzsbetét mértéke valóban 50-50 % mindkét tag tekintetében, de a szavazati arány (ha eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészt alapítanak) nem 50-50 %, a befolyás mértéke pedig nem százalékosan jelölendő.


A fenti hiányokat elutasítás terhe mellett 30 napon belül kellett pótolnia a kérelmezőnek.


A társaság a hiánypótlást előterjesztette, eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészt hoztak létre úgy, hogy O.S. tag 15. szavazatával szemben S.Z. tag üzletrészét külön jogként további 1 szavazat (azaz összesen 16 szavazat) illeti meg. Csatolta a megfelelően kitöltött nyomtatványt és a hiánypótlás teljesítéséhez szükséges egyéb okiratokat (tagjegyzéket, újabb egységes szerkezetű okiratot) is. A Bíróság erre figyelemmel a cég bejegyzését elrendelte.

(Pest Megyei Cégbíróság, Cg 13-09-091787/5.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.