adozona.hu
MBH 2002.12.37
MBH 2002.12.37
Az üzletrész átruházása fő szabályként nem jár a társasági szerződés formális módosításával. Ha azonban a névértéktől eltérő mértékű szavazati jog (egyéb tagsági jogok) és az üzletrész felosztása miatt a tagok közötti viszonyok újbóli rendezésének igénye felmerül, a társasági szerződés módosítása nem mellőzhető. Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Ez a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Nem tekinthető az üzletrész felosztásának, és nem igényli a legfőbb szerv ho
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperesi kft. törzstőkéje 3 millió forintos volt, két tagja 2.400.000.Ft.-os törzsbetétel E.A. és 600.000.Ft.-os törzsbetéttel a felperes volt. A társaság az új Gt. (1997. évi CXLIV. tv.) alapján működik, taggyűlésén a törzsbetétek névértékétől eltérően felperest és E.A.-t egymásközt egyenlő 150-150 szavazat illeti.
2002. január 30. napjára E.A. ügyvezető tag taggyűlést hívott össze, melyen felperes is jelen volt. A taggyűlésen első napirendi pontként arról tájékoztatta az ügyvezető tag...
MBH 2002.12.37 Az üzletrész átruházása fő szabályként nem jár a társasági szerződés formális módosításával. Ha azonban a névértéktől eltérő mértékű szavazati jog (egyéb tagsági jogok) és az üzletrész felosztása miatt a tagok közötti viszonyok újbóli rendezésének igénye felmerül, a társasági szerződés módosítása nem mellőzhető.
Az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges. Ez a döntés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Nem tekinthető az üzletrész felosztásának, és nem igényli a legfőbb szerv hozzájárulását, ha a tag üzletrészének egy hányadát úgy értékesíti, hogy önálló új üzletrészek létrehozása helyett közös tulajdonú üzletrészt létesít.
Bejegyző végzés hatályon kívül helyezési perben a perbíróság azt vizsgálja, hogy a cégbíróság az eljárásra irányadó normák szerint hozta-e meg döntését, tekintve, hogy az ilyen peres eljárás a cégbírósági döntés speciális jogorvoslati fórumát jelenti. A cégbírósági bejegyzés mindaddig nem tekinthető jogerősen lezártnak s a bejegyzés véglegesnek, amíg a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per be nem fejeződik, vagy a keresetindításra nyitva álló jogvesztő határidő el nem telt.
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben - éppen annak jogorvoslati jellege miatt - csak azokat a körülményeket vizsgálhatja a perbíróság, melyeket a cégbírósági döntés során is figyelembe kellett venni.
A perindításról a cégbíróságot a perbíróság köteles tájékoztatni. A perindítást a cégbíróság az alperesi társaság cégjegyzékébe bejegyzi. Ha a pertartam alatt a cégbírósághoz olyan változásbejegyzési kérelem érkezik, amelynek a keresettel támadott bejegyzés sorsa előkérdése, a cégbíróság akkor jár el helyesen, ha a változásbejegyzési ügyben az eljárást felfüggeszti.
[1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (2) bek., 123. § (1) bek. a) pontja, 138. § (1) bek., 140. § (1) bek., 150. § (2) bek. d) pontja, Ptk. 228. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 12. § (3) bek. f) pontja, 21. § (1) bek., 44. § (1) bek., 46-47. §, Pp. 78. § (1) bek., 152. § (2) bek.]
Az alperesi kft. törzstőkéje 3 millió forintos volt, két tagja 2.400.000.Ft.-os törzsbetétel E.A. és 600.000.Ft.-os törzsbetéttel a felperes volt. A társaság az új Gt. (1997. évi CXLIV. tv.) alapján működik, taggyűlésén a törzsbetétek névértékétől eltérően felperest és E.A.-t egymásközt egyenlő 150-150 szavazat illeti.2002. január 30. napjára E.A. ügyvezető tag taggyűlést hívott össze, melyen felperes is jelen volt. A taggyűlésen első napirendi pontként arról tájékoztatta az ügyvezető tag a felperest, hogy üzletrészéből a teljes törzstőkéhez viszonyítottan 10 %-nak megfelelő 300.000.Ft.-os részt B.B. számára ajándékozott, aki azt elfogadta, és a társaságba önálló tagként belépett. A taggyűlésen megjelent jogi képviselő tájékoztatta megjelenteket, hogy az ajándékozás esetén elővásárlási jog nem gyakorolható, felperes kifejezett kérdésére pedig azt válaszolta, hogy E.A. üzletrészének felosztására - noha B.B. önálló tagként lépett be - nincs szükség. Azt állította, hogy ilyen esetben nem kell a társasági szerződést módosítani és nem kell a társaság hozzájárulását beszerezni. Erre figyelemmel a taggyűlés üzletrész felosztásával kapcsolatos döntést nem hozott, csupán megállapította B.B. "belépését" a társaságba.
3/2002. szám alatt olyan döntést hoztak, hogy a korábbi 150-150. szavazat helyett a törzsbetétek minden 100.000.Ft.-ja után 1 szavazat illeti a tagokat, azaz E.A.-t 21; felperest 6, és B.B.-t 3 szavazat.
Felperes megnyugtatására e határozat hatályát attól tették függővé, hogy azt a Cégbíróság bejegyzi. Amennyiben a bejegyzési kérelmet a bíróság elutasítja bármely oknál fogva, az eredeti állapot marad fenn.
Felperes a taggyűlés jegyzőkönyvére olyan szövegű záradékot vezetett rá, hogy a jegyzőkönyvet nem fogadja el, mert az olyat is tartalmaz, ami a taggyűlésen nem hangzott el.
Az ügyvezető jogi képviselője útján 2002. január 16.-án 18. sorsz. alatt benyújtotta a fenti tagváltozással kapcsolatos változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz. A nyomtatványon az eljárási illetéket lerótta, a közzétételi díj megfizetését igazolta; 18-I. alatti beadványában bejelentette, hogy "A társaság egyik tagja, E.A. üzletrészéből egy részt ajándékozott B.B. részére, aki ezáltal a társaságba tagként belépett."
Csatolta meghatalmazását, az üzletrész ajándékozási szerződést, az új tagjegyzéket és az új tag nyilatkozatát arra nézve, hogy a társasági szerződést ismeri és tartalmát magára nézve kötelezőnek elfogadja.
A bíróság a fenti iratok alapján a cégjegyzékbe a létesítő okirat 2002. január 3.-i (az ajándékozási szerződés napjával egyező dátumú) módosítását, és az új tag személyét 1/004 rovat alatt Cg. 12-09-063547/19. számú, 2002. február 19.-én kelt határozatával bejegyezte. E határozat közzététele a Cégközlönyben 2002. március 21.-én történt meg.
2002. április 2.-án, a törvényes határidőn belül a felperes keresetet indított a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt arra hivatkozással, hogy az alperesi kft. nem mulaszthatta volna el az üzletrész felosztásának megengedhetősége tárgyában a határozathozatalt, nem történt meg a társasági szerződés megfelelő módosítása, és a bíróság helytelenül járt el, amikor ennek vizsgálata nélkül tett eleget a változásbejegyzési kérelemnek. (Felperes erre nézve törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezett, amelyet azonban utóbb keresetnek kért tekinteni. Ebben gyakorlatilag a keresetlevéllel azonos előadást tett.)
Az alperesi kft. 2002. május 27.-én újabb változásbejegyzési kérelmet nyújtott be. Ehhez csatolta a január 30.-i taggyűlési jegyzőkönyvet, valamint - egyebek közt - egy 2002. április 29.-én tartott taggyűlés jegyzőkönyvét is. Ezen a taggyűlésen (figyelemmel a tagváltozás február 19.-i bejegyzésére) határozatot hoztak a társaság székhelyének áthelyezéséről, új ügyvezető választásáról és a társasági szerződés módosításáról.
A cégbíróság fenti változásokat a cégjegyzék 5, 8 és 13. rovatába Cg. 13-09-063547/22. sorsz. végzésével 2002. június 6.-án bejegyezte. Ugyanezen végzéssel a cégbíróság eleget tett a perbíróság megkeresésének is, és 29/001. alatt a jelen per keresetindítását is feltüntette a cégjegyzékben.
A végzés közzétételére 2002. július 4.-én került sor.
Felperes keresetét a tárgyaláson a 22. sorsz. végzéssel bejegyzett változások hatályon kívül helyezésére is kiterjesztette, és kérte alperes perköltségben marasztalását.
Alperes kérte a kereset elutasítását, álláspontja szerint a cégbíróság helyesen járt el, noha nem vitatta, hogy a január 30.-i taggyűlésen adott jogi tájékoztatás pontatlan volt. Kérte felperes költségekben marasztalását. Arra hivatkozott, hogy a felperes ráutaló magatartásával, vagyis azzal, hogy mindkét taggyűlésen megjelent, elfogadta az ajándékozás révén bekövetkezett üzletrész-megosztást. Azt a tényt nem vitatta, hogy az áprilisi határozatok hatálya attól függött, hogy a bíróság az üzlerész-átruházást a cégjegyzékbe bejegyzi. Azzal érvelt, hogy miután ez bekövetkezett, a cégbíróság az átruházást szentesítette, így valamennyi későbbi döntés is hatályba léphetett.
A megyei bíróság az alperesi álláspontot nem osztotta.
A Gt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés esetén osztható fel. A felosztáshoz a taggyűlés hozzájárulása szükséges. A Gt. 150. §-ának (2) bek. d.) pontja szerint az üzletrész felosztása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A Gt. 123. § (1) bek. a.) pontja szerint a társasági szerződésben meg kell határozni az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, a szavazati jog mértékét. Kétségtelen, hogy a Gt. 138. § (1) bek. értelmében az üzletrész átruházása a társasági szerződés formális módosítását általánosságban nem igényli, jelen esetben azonban ez a névértéktől eltérő mértékű szavazati jog és az üzletrész felosztás ténye folytán mégis szükségessé vált, figyelemmel arra, hogy eredetileg a szavazati jog mértékét a törzsbetétektől függetlenül 150-150 szavazatban határozták meg. Az üzletrész felosztásáról tehát a taggyűlésnek az ajándékozási szerződés miatt határoznia kellett volna, s jóváhagyó döntés esetén a társasági szerződést is módosítani kellett.
Nem helytálló ezért a január 30-i taggyűlésen jelen volt jogász azon tájékoztatása, hogy az üzletrész felosztásáról nem kell határozni, a tagváltozás csupán egy bejelentés jelentőségével bír. Ez a tájékoztatás csak akkor állta volna meg a helyét, ha E.A. közös tulajdonú üzletrészként csak tulajdonközösséget létesít B.B.-vel, s nem úgy, hogy B.B. önálló üzletrészhez és saját jogon szavazati és más tagsági jogokhoz jutott.
A bejegyző végzés hatályon kívül helyezési perben a bíróság azt vizsgálja, hogy a cégbíróság az eljárásra irányadó normák szerint hozta-e meg döntését, tekintve, hogy az ilyen peres eljárás a cégbírósági döntés jogorvoslati fórumát jelenti.
Ez kettős következménnyel jár. Egyrészt a cégeljárás a bejegyzés tárgyában mindaddig nem tekinthető jogerősen lezártnak és a bejegyzés véglegesnek, amíg a bejegyző végzés hatályon kívül helyezési eljárás be nem fejeződik, vagy a keresetindításra nyitva álló jogvesztő határidő el nem telt.
Másrészt a perbíróság csak azokat a körülményeket vizsgálhatja, melyeket a cégbírósági döntés során is figyelembe kellett venni. Ha azt állapítja meg, hogy a cégeljárásban valamely cégjogilag releváns tényt figyelmen kívül hagytak, a jogsértést meg kell állapítania.
Jelen ügyben a perbíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. § (1) bek. alapján arra volt figyelemmel, hogy jogi személyiségű cég bejegyzési eljárásában a cégbíróság a Ctv. mellékleteként felsorolt okmányokon túl a szükséghez képest egyéb okiratok becsatolását is kérheti.
A 44. § (1) bek. alapján a cégbíróság vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek a bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, a létesítő okirat és módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályi rendelkezéseknek.
A 19. sorsz. végzés meghozatala előtt a cégbírónak a cégjegyzék és a fél által becsatolt új tagjegyzék valamint a 18-I. alatti beadvány szövegéből észlelnie kellett volna, hogy üzletrész-felosztás következett be, s ehhez igényelnie kellett volna az azt jóváhagyó taggyűlési határozatot a Gt. fentiekben hivatkozott rendelkezései alapján. Fel kellett volna figyelnie arra, hogy - mivel törzstőke-emelésre utaló jel nem volt a változásbejegyzési iratokban - csak egy új tag bejegyzését kérték 2002. január 3.-ával, de ez üzletrész felosztás nélkül nem következhetett be. Ilyen esetben a cégbíróságnak a változásbejegyzés aggálytalan elvégzéséhez a taggyűlési
határozat bemutatását meg kellett volna követelnie, enélkül a kérelemnek nem tehetett volna eleget.
További eljárási hibát is vétett a cégbíróság akkor, amikor - túlterjeszkedve a változásbejegyzési kérelmen - a társasági szerződés módosításának dátumaként 2002. január 3.-át bejegyezte. Ez az időpont az ajándékozási szerződés megkötésének napja volt, a 18. sorszámú változásbejegyzési iratanyagban nyoma sincs annak, hogy a társasági szerződést január 3-án módosították volna. A cégbíró a tagváltozás napját (mely tartalmilag valóban a létesítő okirat módosítását jelenti) tekinthette szerződésmódosítási időpontnak, ez azonban nem helytálló.
A Gt. tagváltozásnál - fő szabályként - nem írja elő a formális szerződésmódosítást, s a 18. sorsz. iratokból az is megállapítható, hogy noha jelen esetben erre a perbíróság álláspontja szerint szükség lehetett volna, a felek ezt nem is tették meg.
A létesítő okirat módosítására csak 2002. január 30.-án került sor, ezt azonban a felek külön nem jelentették be, noha az - a hatályossági feltétel bekövetkeztétől függően - kötelező lett volna. Az mindenesetre megállapítható, hogy a Ctv. 21. § (1) bek. értelmében kérelemre eljáró bíróság a 8/005. rovatba bejegyzést hivatalból nem tehetett volna, különösen nem megfelelő dokumentumok nékül.
Minderre figyelemmel a perbíróság a 19. sorsz. végzést a Ctv. 46-47. § alapján hatályon kívül helyezte.
Megalapozatlannak találta a megyei bíróság a cégbíróság 22. sorsz. végzésének székhelyváltozásra, tárasági szerződés módosításra és cégbejegyzésre jogosultak személyváltozására vonatkozó (5,8,13 rovatot érintő) rendelkezéseit is, tekintve, hogy e változások bejegyzésének alapjául olyan taggyűlési határozatok szolgáltak, amelyek hatályát a Gt. 9. § (2) bekezdéséhez képest alkalmazandó Ptk. 228. § (1) bek. szerinti feltétel (a cégbejegyzés megtörténtének) bekövetkeztétől tették függővé.
Figyelemmel ara, hogy a felperes a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a törvényes határidőn belül pert indított, e peres eljárás jogerős befejezte előtt az április 29.-i határozatok még nem léphettek hatályba, tehát cégbejegyzés alapjául sem szolgálhattak. A hatálytalanság ugyanis azt jelenti, hogy az ilyen jognyilatkozatokhoz joghatás nem fűződhet mindaddig, amíg a hatálybelépésre sor nem került az ahhoz szükséges jogi tény bekövetkeztével.
A cégbíróságnak e körülményeket a május 27.-én benyújtott változásbejegyzési iratokból, az április 29.-i taggyűlési jegyzőkönyvből és nem utolsó sorban a perbíróság átiratából észlelnie kellett volna. Szükség esetén a periratok megtekintésével meggyőződhetett volna a per állásáról, s akkor járt volna el helyesen, ha az április 29.-i változásoknak (a bejegyző végzés hatályon kívül helyezési per megindításával egy végzésben) történő bejegyzése helyett a változásbejegyzési eljárást a Pp. 152. § (2) bek. alapján felfüggeszti. Az április 29.-i taggyűlésen eldöntött változások hatályának ugyanis a fentiek szerint előkérdése a 19. sorsz. változásbejegyző végzés sorsa.
Tekintettel az előbbiekre, a megyei bíróság alaposnak találta a felperesnek a 22. sorsz. végzés 5, 8 és 13. rovatának hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmét is, és annak eleget tett.
Meghagyta a cégbíróságnak egyúttal, hogy a cégjegyzékben a 19. sorsz. végzést megelőző állapotot (a 29. rovat perbejegyzését kivéve) állítsa helyre, és a 18. sorsz. változásbejegyzési kérelmet ismételten bírálja el.
Ennek során hívja fel a bíróság a társaságot az üzletrészfelosztás tárgyában történő pótlólagos határozathozatalra, s a 18. sorsz. változásbejegyzési kérelem elbírálásáig az ezt követő - 20. sorszámú - változásbejegyzési eljárást függessze fel. E tárgyban ugyanis jogszerű döntést csak a 18. számú ajándékozással és üzletrészfelosztással kapcsolatos változásbejegyzési ügyben hozandó jogerős határozat függvényében lehet hozni.
A megyei bíróság döntésében figyelemmel volt a Ctv. 12. § (3) bek. f.) pontjában foglaltakra, a pernyertes felperes költségeinek viselésére pedig a Pp. 7. § (1) bek. alapján alperest kötelezte.
(Pest Megyei Bíróság, 3.G.40.102/2002/4.)