adozona.hu
MBH 2002.9.28
MBH 2002.9.28
Több vezető tisztségviselő esetén csupán lehetőség van arra, hogy a munkáltatói jogok gyakorlását egyikükre ruházzák át, de ilyen kötelezettség nincsen. A tagsági viszonynak a bt. tagok közös megegyezésével történő megszüntetése esetén nem mellőzhető a társasági szerződés módosítása. Ilyenkor módosító okiratra van szükség, valamennyi kilépő és belépő által aláírt, ellenjegyzett formában. E kötelezettség a valamennyi tag által aláírt, dátumozott és ellenjegyzett taggyűlési jegyzőkönyv készítésével is teljesí
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A betéti társaságot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Cégbíróság az 1999. február 18.-án kelt határozatával jegyezte be a cégjegyzékbe.
2000. május 10.-én a társasági jogi képviselője kérelmet nyújtott be a cég elnevezésére, a székhelyre, valamint a cégjegyzésre jogosult személyekre és a társaság tagjaira vonatkozó adatváltozások bejegyzése iránt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Cégbíróság a 2000. május 28.-án jogerőre emelkedett végzésével az iratokat a Békés Megyei Cégbírósághoz áttette...
MBH 2002.9.28 Több vezető tisztségviselő esetén csupán lehetőség van arra, hogy a munkáltatói jogok gyakorlását egyikükre ruházzák át, de ilyen kötelezettség nincsen. A tagsági viszonynak a bt. tagok közös megegyezésével történő megszüntetése esetén nem mellőzhető a társasági szerződés módosítása. Ilyenkor módosító okiratra van szükség, valamennyi kilépő és belépő által aláírt, ellenjegyzett formában. E kötelezettség a valamennyi tag által aláírt, dátumozott és ellenjegyzett taggyűlési jegyzőkönyv készítésével is teljesíthető. A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból sem kezdeményezhető a Ctv. 51. § (2) bekezdésében írt harminc napos, de legfeljebb egy éves határidőn túl. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 28. § (2) bek., 82. §, 92. § b) pontja, 101. § (3) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 41. § (4) bek., 51. § (2) és (3) bek.; Pp. 253. § (2) bek., 259. §]
A betéti társaságot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Cégbíróság az 1999. február 18.-án kelt határozatával jegyezte be a cégjegyzékbe.
2000. május 10.-én a társasági jogi képviselője kérelmet nyújtott be a cég elnevezésére, a székhelyre, valamint a cégjegyzésre jogosult személyekre és a társaság tagjaira vonatkozó adatváltozások bejegyzése iránt.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Cégbíróság a 2000. május 28.-án jogerőre emelkedett végzésével az iratokat a Békés Megyei Cégbírósághoz áttette.
A Békés Megyei Cégbíróság a 2000. július 4.-én kelt végzésével kötelezte a bejegyzést kérőt, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül elutasítás terhe mellett olyan társasági szerződés módosítást csatoljon, mely az 1997. évi CXLIV. törvény 101. §-ának (3) bekezdése, illetve 82. §-a alapján tartalmazza a beltagok által végzett személyes közreműködés módját és formáját. Felhívta a cégbíróság arra is a jogi képviselőt, hogy nyújtsa be a munkáltatói jogot gyakorló üzletvezető kijelölése tárgyában készült jegyzőkönyvet vagy módosító okiratot (1997. évi CXLIV. törvény 28. §-a).
Mellékelje továbbá a változás keltével azonos (2000. április 30-i) dátumozású módosító és egységes szerkezetű okiratot, továbbá a hiánypótlási felhívásra elkészített módosítást, és az így elkészített egységes szerkezetű okiratot.
A jogi képviselő válasziratában előadta, hogy kizárólag a cég elnevezésében, székhelyében, a képviselők és az üzletvezetők, a tagok személyében következett be változás. A bejegyzett társaság szerződésének egyéb rendelkezései nem módosultak. A beltagok személyes közreműködésére vonatkozó előírásokat a társasági szerződés a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a 8. pontban tartalmazza, ezt a korábban eljárt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Cégbíróság már jogerősen elbírálta, hasonlóképpen azt a társasági szerződési rendelkezést is, mely szerint az üzletvezetők és képviselők gyakorolják a munkáltatói jogot a társaság alkalmazottai felett. A 2000. április 30-án tartott taggyűlésen a tagok kizárólag tagváltozásról döntöttek. A társaságba belépett tagok az első munkanapon, 2000. május 2.-án tartott taggyűlésen rendelkeztek a társasági szerződés módosításáról. Ebből következően szükségtelennek ítélte a cégbíróság által megjelölt, 2000. április 30.-i keltezéssel ellátott társasági szerződés módosítás illetve egységes szerkezetű társasági szerződés benyújtását.
A cégbíróság az adatváltozás bejegyzése iránti kérelmet a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására hivatkozással elutasította. Egyebek közt döntésében azt is kifejtette, hogy a 2000. április hó 30-án megtartott taggyűlésen meghozott határozatok alapozzák meg a módosítások időpontját, ehhez képest a becsatolt módosító és egységes szerkezetű okirat kelteként 2000. évi május hó 02. napját tüntették fel helytelenül.
A megyei bíróság álláspontja szerint a módosítás és ezáltal az egységes szerkezetű okirat keltezésének egyeznie kell a határozat meghozatalának napjával, és azt csak a társaság új tagjainak kell aláírásukkal ellátniuk.
A jogi képviselő a végzéssel szemben benyújtott fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatását és a bejelentett adatváltozások bejegyzésének elrendelését. Az elsőfokú eljárás során kifejtettekkel azonosan utalt arra, hogy a személyes közreműködésről a tagok a korábban eljárt cégbírósági bejegyzés elrendelésének alapjául szolgáló társasági szerződésben rendelkeztek. Vitatta, hogy több tisztségviselő esetén kötelező lenne azt a tisztségviselőt kijelölni, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja.
Ismételten előadta, hogy a társaság korábbi tagjainak tagsági viszonya 2000. április 30.-ával szűnt meg, míg az új tagok tagsági viszonya 2000. május 1.-jével keletkezett. A korábbi tagok a tagsági viszonyuk megszűnése miatt, az utóbb történt társasági szerződés módosításban már nem működtek közre. Vitatta, hogy a tagsági viszony keletkezésének ideje a társasági szerződés módosításával összefüggne.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést részben találta megalapozottnak.
Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. §-ának (2) bekezdése szerint a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított egy éven túl azonban ilyen eljárásnak nincs helye, és a Ctv. 51. § (3) bekezdése szerint ez a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásokra is irányadó.
Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a Ctv. 51. §-ának (2) bekezdésében írt határidőn túl, az arra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított egy év elteltét követően kötelezte a céget arra, hogy a személyes közreműködésre vonatkozó pontatlan szabályokat a társasági szerződésben módosítsa.
Tévedett akkor is, amikor a Gt. 28. §-ának (2) bekezdésében írt megengedő rendelkezésekre hivatkozással kötelezően írta elő a munkáltatói jogot gyakorló tisztségviselő kijelöléséről szóló okirat benyújtását.
Mindezzel szemben helyesen járt el, amikor a társaság korábbi tagjainak tagsági viszonya megszűnésére vonatkozó társasági szerződés módosítás, illetve az azt magába foglaló egységes szerkezetű társasági szerződés benyújtására kötelezte a bejegyzést kérőt. A Gt. 101. §-ának (3) bekezdése alapján alkalmazandó 92. § b) pontja értelmében a tagsági viszonynak a tagok közös megegyezésével történő megszűntetése esetén nem mellőzhető a társasági szerződés módosítása. A jogi képviselő ezért akkor járt volna el helyesen, ha 2000. április 30.-i keltezéssel olyan társasági szerződést módosító okiratot csatol, amelyet valamennyi kilépő, illetve valamennyi, a társaságba belépő tag aláírt. E kötelezettségének eleget tehetett volna a valamennyi tag által aláírt április 30.-i keltezéssel ellátott taggyűlési jegyzőkönyv ellenjegyzésével is, csatolva egyidejűleg azon egységes szerkezetű társasági szerződést, amely kizárólag a megváltozott tagi összetételt tartalmazza.
A hiánypótlásraa kötelező végzés 1. és 2. pontjában megjelölt kötelezettség elmulasztása a jogi képviselő terhére nem róható, a kifejtettekre tekintettel. A 3. pontban megjelölt hiányosság nem teljesítése miatt azonban helytálló az elsőfokú bíróság, Ctv. 41. §-ának (4) bekezdése értelmében hozott, adatváltozás bejegyzése iránti kérelem elutasításáról szóló végzése. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett, részben eltérő indokolással, a fellebbezéssel támadott határozatot helybenhagyta, a Ctv. 20. §-.ának (1) bekezdése, illetve a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése értelmében.
(Békés Megyei Cégbíróság Cg. 04-06-006284/7.)
(Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII.322296/2000/2.)