adozona.hu
MBH 2002.6.14
MBH 2002.6.14
Törvényességi felügyeleti eljárásban a megfelelő szankció kiválasztásánál szem előtt kell tartani a fokozatosság elvét. A magyar székhelyű vállalkozásra a belföldi jogszabályok vonatkoznak. A külföldi tulajdonosoknak úgy kell megszervezniük cégük irányítását, hogy a vonatkozó magyar jogi előírásokat betartsák. Az e körben elkövetett mulasztás nem menthető azzal, hogy a külföldi tulajdonosok a magyar jogszabályokat nem ismerték.(1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 1. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (2) b
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság megállapította, hogy a kérelmező, mint a kérelmezett kft. tagja azt sérelmezte, hogy az ügyvezetők többnyire külföldön tartózkodnak, a társaság ügyeit elhanyagolják, többszöri felhívása ellenére a társaság gazdálkodásáról felvilágosítást nem adnak, az üzleti könyvekbe való betekintést megtagadják, taggyűlést nem hívnak össze, mérleg évek óta nem készült.
Erre tekintettel kérte, hogy a bíróság a céget a működés törvényességének helyreállítására hívja fel, illetve a kft.-t a t...
MBH 2002.6.14 Törvényességi felügyeleti eljárásban a megfelelő szankció kiválasztásánál szem előtt kell tartani a fokozatosság elvét. A magyar székhelyű vállalkozásra a belföldi jogszabályok vonatkoznak. A külföldi tulajdonosoknak úgy kell megszervezniük cégük irányítását, hogy a vonatkozó magyar jogi előírásokat betartsák. Az e körben elkövetett mulasztás nem menthető azzal, hogy a külföldi tulajdonosok a magyar jogszabályokat nem ismerték. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 1. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 49. § (2) bek., 51.§ (6) bek., 54. § (1) bek. a) és b) pontja]
A megyei bíróság megállapította, hogy a kérelmező, mint a kérelmezett kft. tagja azt sérelmezte, hogy az ügyvezetők többnyire külföldön tartózkodnak, a társaság ügyeit elhanyagolják, többszöri felhívása ellenére a társaság gazdálkodásáról felvilágosítást nem adnak, az üzleti könyvekbe való betekintést megtagadják, taggyűlést nem hívnak össze, mérleg évek óta nem készült.
Erre tekintettel kérte, hogy a bíróság a céget a működés törvényességének helyreállítására hívja fel, illetve a kft.-t a további működéstől tiltsa el, de legalábbis függessze fel tevékenységét.
A megyei bíróság a kérelmet a társaságnak nyilatkozattételre megküldte. A kérelmezetti kft. nagyobb részben tagadta a panaszos állításait. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező és a társaság viszonyának utóbbi időben bekövetkezett megromlására éppen az vezetett, hogy a kérelmező saját társasága a kérelmezettel azonos tevékenységet folytatva a kérelmezettől az ügyfeleket átcsábította, üzletét rontja. Nem vitatta viszont a mérlegkészítési kötelezettség elhanyagolását, azonban arra hivatkozott, hogy taggyűlést hamarosan összehívnak, de előbb el kell készíteni azokat az éves beszámolókat, amelyeknek pótlólagos jóváhagyása szükséges.
A cégbíróság ugyanakkor megállapította a cégiratokból, hogy a társaság 1995.-től kezdődően a Megyei Cégbíróságra egyetlen mérleget sem nyújtott be. Erre tekintettel a bíróság a kérelmet megalapozottnak találta és a társaságot az 1997. évi CXLV. tv. 54. § (1) bek. a) pontja értelmében a működés törvényességének helyreállítására kötelezte, valamint a beigazolódott mulasztás miatt az 54. § (1) bek. b) pontja értelmében bírsággal sújtotta.
Ezen túlmenően azonban a kérelmet elutasította, figyelemmel arra a körülményre, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás olyan speciális nemperes eljárás, amelyben bizonyítás felvételének az okirati bizonyításon és a felek megnyilatkoztatásán kívül - nincs helye. A felek ellentétes állításai folytán kizárólag peres eljárásban tisztázható a közöttük felmerült jogvita. (1997. évi CXLV. tv. 49. § (2) bek.)
Az 1997. évi CXLV. tv. 51. § (6) bek. értelmében viszont nem indítható törvényességi felügyeleti eljárás olyan ügyben, melyre nézve más bírósági eljárásnak van helye.
A megyei bíróság a szankció kiszabásánál figyelemmel volt az ügy összes körülményeire, egyúttal arra is, hogy a bírói gyakorlat a szankciók alkalmazásánál nem alkalmazza rögtön a legsúlyosabb intézkedést, hanem e vonatkozásban a fokozatosság elvét tartja szem előtt.
Megjegyzi egyúttal a bíróság, hogy a Magyarország területén külföldiek által hazai székhellyel működtetett vállalkozásra mindenben a belföldi jogszabályok vonatkoznak.
A tulajdonosoknak úgy kell megszervezni cégük irányítását, hogy a működés során a cég szervezetére, gazdálkodására, pénzügyi- számviteli fegyelmére irányadó jogi előírásokat betartsák.
Vezető tisztség vállalása felelős feladat. Az ennek körében elkövetett mulasztás nem menthető azzal, hogy a tisztségviselő külföldi mivoltából eredően a magyar jogi előírásokat nem ismerte.
(Pest Megyei Cégbíróság 2. Cgt. 13-01/001783/5.)