MBH 2002.6.13

A cégjegyzéki adatok változásának bejegyzését a vezető tisztségviselők a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül kötelesek kezdeményezni. Mivel különös érdek fűződik ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartás adatai a valós állapotot tartalmazzák, a vezető tisztségviselők késedelme esetén a cégbíróság bírságot szabhat ki. A pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadóak.(1997. évi CXLIV

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróságon az E.W. Kft. 2001. október 11. napján változás bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet.

A bíróság a csatolt iratokból megállapította, hogy a társaság két tagja még 2000. november 22. napján átruházta üzletrészét a másik két tagra, és ezen a napon lemondott J.S. ügyvezetői tisztségéről.

Az ezt követő napon 2000. november 23.-án a társaság rendelkezett a fióktelepe megszüntetéséről, új tevékenységi kört vett fel, új ügyvezetőt választott és módosí...

MBH 2002.6.13 A cégjegyzéki adatok változásának bejegyzését a vezető tisztségviselők a változás bekövetkeztétől számított 30 napon belül kötelesek kezdeményezni. Mivel különös érdek fűződik ahhoz, hogy a közhiteles cégnyilvántartás adatai a valós állapotot tartalmazzák, a vezető tisztségviselők késedelme esetén a cégbíróság bírságot szabhat ki. A pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadóak. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 26. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 20. § (1) bek., 22. § (1)-(3) bek., 29. § (1) bek., 30. § (1) bek., Pp. 120. §.; 1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek. g) pontja; 107/1979. (IK. 8.) IM ut. 119. § (1) bek.]

A Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróságon az E.W. Kft. 2001. október 11. napján változás bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet.

A bíróság a csatolt iratokból megállapította, hogy a társaság két tagja még 2000. november 22. napján átruházta üzletrészét a másik két tagra, és ezen a napon lemondott J.S. ügyvezetői tisztségéről.

Az ezt követő napon 2000. november 23.-án a társaság rendelkezett a fióktelepe megszüntetéséről, új tevékenységi kört vett fel, új ügyvezetőt választott és módosította a társasági szerződést.

Az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 29. §-ának (1) bekezdése értelmében a cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál.

Ugyanezen törvény 30. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 22. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a cégbíróság 50.000. Ft-ról 500.000.Ft.-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki a változásbejegyzési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

A Ctv. 22. § (3) bekezdése és az 1997. évi CXLIV. tv. 29. § (1) bekezdése szerint a kérelem benyújtására a társaság képviselői a kötelezettek.

Figyelemmel arra, hogy a cégjegyzék adatai nyilvánosak és különös érdek fűződik ahhoz, hogy a közhiteles nyilvántartás adatai a valós állapotot tartalmazzák, továbbá közel egy év telt el az öt cégjegyzéki adat megváltozása óta, a bíróság a fenti jogszabályok alapján az új ügyvezetőket - K.J.-t és K.-né S.H.-t - egyetemlegesen 150.000.Ft. pénzbírsággal sújtotta.

Az ügyvezetők 2001. november 15.-én kelt részletfizetési kérelmükben egyrészt arra hivatkoztak, hogy nem volt tudomásuk a mulasztásról, másrészt arra, hogy a cégük jelenlegi állapota nem teszi lehetővé a bírság egyösszegű megfizetését.

A bíróság a kérelemmel kapcsolatosan - 15 napi határidővel - hiánypótlásra és nyilatkozattételre hívta fel az ügyvezetőket.

A határidő eredménytelenül telt el, az ügyvezetők sem nyilatkozatot nem tettek, sem a hiányt nem pótolták.

A Ctv. 20. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest alkalmazandó Pp. 120. §-a akként rendelkezik, hogy a pénzbírság behajtására és hovafordítására azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek a bíróságok által büntetőügyben kiszabott pénzbüntetésekre irányadóak.

E szerint a büntetőügyekben hozott határozatokról szóló 107/1979. (IK. 8.) IM utasítás 119. § (1) bek. alapján akkor lehet legfeljebb 6 havi időtartamra részletfizetést engedélyezni, ha valószínűsítve van, hogy a pénzbírság azonnali vagy egyösszegben való megfizetése a fizetésre kötelezetteknek magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozóinak jelentős anyagi nehézséget okozna.



Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek. g.) pontja alapján legalább 2.000.Ft. eljárási illetéket kell fizetni a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban.

Tekintettel arra, hogy az ügyvezetők felhívás ellenére nem valószínűsítették a részletfizetés engedélyezése alapjául szolgáló okokat, és az eljárási illetéket sem fizették meg, a bíróság a fenti jogszabályok alapján a kérelmüket elutasította.


(Pest Megyei Cégbíróság 6. Cg. 13-09-084892/5. és 13-09-084892/8.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.